Ha a bevezetésben Aranyról szeretnél beszélni, a tétel elején találsz hozzá vázlatot. Az összehasonlítás azonban sok mindenre kiterjed, érdemesebb a Toldival indítani.
Olvashatsz néhány szót a Toldi keletkezéséről, utána pedig egy részletes összehasonlítást, majd egy felelettervet (Vázlat a felelethez). Akkor is jól hasznosíthatod az alábbiakat, ha csak a Toldiból vagy csak a Toldi estéjéből kell készülnöd.
A bevezetéshez (esetleg):
Arany művészetének fontosabb értékei; helye az irodalmi életben:
- a klasszikus magyar költészet talán legnagyobb, de mindenesetre leggazdagabb alakja (pl. valószínűleg a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő)
- irodalomszervező tevékenysége páratlan
- modern irodalomtudományunk egyik alapítója
- alapvető feladatának (Petőfivel együtt) a nép nemzetbe emelését, a magyar polgárosodás képviseletét tekintette
- elsősorban epikusnak – s nem lírikusnak – tartotta önmagát, mégis akarata ellenére vált a modern líra elindítójává
- a „balladaköltők Shakespeare-je”
- poeta doctus („tudós költő”), aki aprólékos gonddal, részletmunkával formált meg mindent
- rejtőzködő szerénység, kínzó lelkiismeretesség, személyes erkölcsi példamutatás jellemezte
- költői nyelvének ereje, páratlan műfordítói tevékenysége például szolgált a Nyugat nemzedékének
- művészi örökségével minden későbbi írónemzedék számol, nagysága előtt meghajol
Az életrajz fontosabb állomásai:
- a nemesség tudatát őrző, parasztsorba süllyedt szegény nagyszalontai család
Arany János (1817-1882)
- Arany György és Megyer Sára 10. gyermeke (rajta kívül csak több, mit 20 évvel idősebb Sára nővére élt)
- érzékeny személyiség – féltő gondoskodás
- szül. 1917. Nagyszalonta („szülőhelyem, Szalonta / nem szült engem szalonba)
- fontosak a családi gyökerek, a szülőfalu életének meghatározó helyszíne – Nagyfalu – Toldi; tanító; másodjegyző; házassága: (Ercsey Julianna); költői indulása
- Debrecen – a kollégiumban tanul, de tanulmányait nem fejezi be
- Kisújszállás – praeceptor
- Máramarossziget – színészkaland à bűntudat
- Arad, Debrecen, Pest – nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó, a Nép Barátja c. lap szerkesztője (1848-49)
- Geszt – a Tisza-család házitanítója (1850)
- Nagykőrös – gimnáziumi tanár (1851-60)
- Pest – a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Szépirodalmi Figyelő (1860-62) és a Koszorú (1863-65) c. folyóirat szerkesztője
- Margit-sziget – „kapcsos könyv” (Gyulai Páltól kapta)
- hárompillérű életmű: nagyepika, verses kisepika, líra
- Arany írói pályája az epikus költészettel indul
A Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)
- 1845. Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány c. komikus eposzáért
- a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszélyre” (=elbeszélő költemény), melynek hőse egy népi alak pl. Mátyás király, Toldi, Kádár vitéz
- A Toldi nyer – barátság Petőfivel; – Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kéri Aranyt
A trilógia hőse: Toldi Miklós (Nagy Lajos király idejében valóban élt személy, főispán is volt több megyében, olaszországi zsoldoscsapatokat is vezetett).
Arany forrásai: népmondák; Ilosvai Selymes Péter XVI. sz.-i műve: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (verses) – megtalálható benne: pl. a bujdosás, a párbaj. Ilosvai művéből származnak az énekek elején található mottók.
Összehasonlítás:
A Toldiban a főhősre az önazonosság zavara jellemző:
- nincs édesapja, nem áll előtte egy példa, hogy milyen férfivá váljon
- még nem felnőtt, de már nem is gyermek („még legénytoll sem pelyhedzik állán”)
- szereti a bátyját, de nem kap viszonzást
- nemes, de parasztként él („pórsuhanc”)
- álma: vitéz legyen (de: Laczfiék parasztnak nézik: „Hé, paraszt […]”)
A Toldi estéjének főhőse már nem a kamasz fiú útkereső problémái jellemzőek, hanem az idős emberéi:
- Toldit a király és György is gyermeknek szólítják (néhol a narrátor is: „úgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyermek” – X. ének)
- a fiatal Toldi gyermekségéből adódnak a problémák, az önfegyelem hiánya
- a fiatal Toldi nem szándékosan, hanem dühében, hirtelen haragjában dobja el a malomkövet, ami egy katona életébe kerül
- bűnt követ el, meg kell történnie a bűnbocsánatnak, hogy igazi pozitív hős maradjon (ld. Mózes gyilkossága – ő is hirtelen haraggal öl meg egy katonát) – bujdosik (eddig vívódott, hogy elmenjen-e otthonról – főleg az anyja miatt maradt; most muszáj mennie: fél és lelkiismeret-furdalása van)
- az útja során küzdenie kell (a felnőtté válás útja ez?)
– “mesebeli három próba”
- farkaskaland (önvédelemből kell megküzdenie a farkasokkal; önmagáért küzd)
- bikakaland (a pestieket menti meg; még nem hálálja meg senki, csak egy darab májat dobnak oda neki, mint egy kutyának)
- a cseh vitéz legyőzése (nem csak önmagáért teszi, hanem az özvegyasszony két fiáért is; az országot menti meg az „idegen elnyomótól”) – dicsőség: vitéz lesz – teljesül a vágya és a király is elismeri őt
- a fiatal Toldi gyilkos ugyan (akarata ellenére), de egy jó tettel, a cseh vitéz legyőzésével az országot menti meg – megmenekül a büntetéstől
- a Toldi estéjében 3 év után Toldi visszatér az udvarba és legyőzi az olasz vitézt (egy hőstettet hajt végre az idegen legyőzésével a fiatal Toldihoz hasonlóan, de itt a mű elején, nem a végén happy endként)
- itt már nem egy gyermekről, hanem egy idős emberről van szó; az ő jellemének hibája: nem tudja elfogadni, hogy az udvarban már más szelek fújnak – az öreg Toldi egy Don Quijote-típusú hős: becsületes, a régi, lovagi értékek szerint él, de ezt a környezete már nem képes tisztelni – nevetségesnek találják pl. ld. a bevonulási jelenet; ezért is vonult vissza az udvartól; a régi értékek tisztelete mellett a rugalmatlanság, az újtól való elzárkózás is jellemzi
- de: mint vitéz felülmúlhatatlan: csak ő képes legyőzni az olasz vitézt
- a Toldi estéje szerkezete fordítottja a Toldiénak (Toldi: 1. gyilkosság, 2. hőstett; Toldi estéje: 1. hőstett, 2. gyilkosság) – Van-e feloldozás a Toldi estéjében?
- a fiatal Toldi nem akarja megölni a katonát, csak dühében dobja el a követ, az idős Toldi viszont ártó szándékkal közeledik a csúfolódó apródok felé (az apródok éneke – a história és a csúfolódás is – nem felező tizenkettesben íródott, mint a többi rész! – történet a történetben)
- az idős Toldi számára már nem mentség a forrófejűség, semmi sem menti fel a gyilkosság alól
Toldi: egyértelmű értékek
Toldi estéje: egy lehetséges jó utat képvisel az idős Toldi: a nemzeti hagyományok, erkölcsi normák védelmezője, a régi eszmékhez való ragaszkodás jelképe – ha ezt elfogadjuk, feladjuk a nemzeti sajátosságokat?; kizárják-e egymást az értékőrzés és a haladás?
Az évszakok szerepe a két műben:
- „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja” – nyár, dél– Toldi –
az évszakok és napszakok mindkét műben illeszkednek a szereplők életkorához - „Őszbe csavarodott a természet feje”- ősz, este (cím – Toldi estéje); végül: tél – lehull a hó (Lajos király megbocsát az öreg Toldinak, de lehet, hogy erre már nincs hatalma, isteni megbocsátásra van szükség, ezt jelképezi a sírra hulló hó)
- az öreg Toldi felett már egyébként sem áll a király, csak barátok pl. a Toldiban Toldinak meg kell ölnie a csehet, mert az orvul támad; a Toldi estéjében Toldi nem várja meg a királyi kegyelem jelét, ő dönt: meg akarja ölni az olaszt
A két mű keletkezési idejének fontossága:
- a Toldi a szabadságharc előtt született, Gyulai Pál szerint az akkori hangulatnak felel meg: feltörekvő népi hőst ábrázol, aki legyőzi az idegent (optimizmus)
- a Toldi estéje 1854 után született, hiányzik belőle a Toldi optimizmusa
- mindkettő az idegenséggel való szembenállást fogalmazza meg, de a Toldi estéjében az idegenek már uralkodnak is az országban (ugyanez jelenik meg a Bánk bánban)
A narrátor viszonyulása a szereplőihez:
- Toldi: a narrátor néha mosolyog az ifjú Toldin, de nem neveti ki; „eposzias”
- Toldi estéje: ironikus (kissé elhatárolódik) és elégikus is az ábrázolás
Vázlat a felelethez:
- bevezetés: Arany János (életének főbb állomásai, helye a magyar irodalomban)
- a Toldi keletkezésének következményei Arany életében
- a trilógia hőse
- Arany forrásai
- a fiatal Toldi, az önazonosság zavara, az önfegyelem hiánya bűn és bujdosás, 3 kaland, feloldozás az idős Toldi Don Quijote-típusú hős
- a két mű szerkezetének, a szereplők viselkedésének, értékeiknek összehasonlítása
- az évszakok szerepe
- a keletkezés ideje a narrátor
- befejezés: viszonyulásom a két szereplőhöz vagy a két történethez vagy melyik Toldi követett el tényleg bűnt stb.
ludimagister