Az alábbi tételben egy részletes bevezetést találsz, melyet bármilyen Balassi-tételhez használhatsz emelt és középszinten is. Ezt két Balassi-vers részletes bemutatása követi (Adj már csendességet..., Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott), majd néhány ötlet a befejezéshez.
Bevezetés
- Balassi Bálint – körülbelül egy évszázaddal Janus Pannonius után – a magyar reneszánsz második fontos költője; míg Janus Pannonius az első színvonalas magyar költőnk, addig Balassi az első jelentős magyarul író magyar költőnk
- elsősorban katona volt, s csak utána költő
- verseit 3 témakörbe szokás sorolni:
- szerelmes versek,
- istenes vagy vallásos költemények
- katona vagy vitézi énekek (az utóbbiból valójában csak egy van, ezért sokan vitatják ennek a kategóriának a jogosságát)
- megnehezíti a Balassi-életmű pontos megismerését, hogy valószínűleg sok szöveg még most sem került elő (pl. a Szép magyar komédiára is csak az 1950-es években bukkantak rá)
- Balassi életében csak egyik fordítása, a Füves kertecske (Beteg lelkeknek való füves kertecske) jelent meg
Balassi lírája
- Balassi a szerelmes verseit valószínűleg kötetben képzelte el – címek helyett számozva, a reneszánsz hagyománynak megfelelően (lásd Shakespeare vagy Petrarca szonettjeit); 3×33 verset tartalmazó kötetét feltehetően a 99 soros Himni tresszel zárta volna
- szerelmi tárgyú versei a költő életében is terjedtek kéziratos formában; a XVII. században előszeretettel másolták a deákok is verseit, ami kisebb-nagyobb szövegromlást okozhatott (a nótajelzés és az akrosztikon használata a versekben “óvta” az eredeti szöveget, hiszen egy kötöttebb formát nehezebb megváltoztatni, átírni); a XIX. századig lappangtak ezek a versek (pl. a Balassi Bálint énekei Rimay János keze írása alatt Rákóczi György birtokában volt; Zrínyi Miklós könyvtárában pedig a Balassi Bálint fajtalan éneki, ami elveszett); a nemesek nagyra tartották Balassi költészetét
- istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki először saját verseivel egyszerre: Balassi és Rimay istenes énekei (vallásos műveit nem rendezte ciklusokba Balassi)
- a középkori himnuszok, de még a protestáns prédikátorköltők versei is közösségi érvényű és érdekű megszólalásokat tartalmaznak – Balassi mint egyén, és nem mint egy ember a sokból szól Istenhez
- Balassi kényszerűségből katolizált, de vallásos lírája ettől nem változott (pl. nem ír a katolikus vallásra jellemző szentekről)
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott
- a vers „az maga kezével írt könyvében” a 33. (Balassi-kódex) – lezárja az ifjúkori költeményeket; az előtte lévőről ezt írja a kódex másolója: „ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétűl fogva házasságáig szerzett” – lezárja az első ciklust, s egy életszakaszt is, illetve egy újat nyit
- a vers a bűnbánat és a gyónás (?) éneke
- Dobó Krisztinát, unokatestvérét vette el egy istentiszteletet követően, minden ceremónia nélkül; a házasságkötés után elfoglalta Sárospatak várát, felesége „hozományát”; a rokonságra való tekintettel a házasságot érvényteleníteni kellett
- a versben megfogalmazza, hogy szégyenli minden eddigi bűnét, s Isten jóságára, bocsánatára számít
- a vers alanya Balassi lelke; a lélek „tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben „, s ő kér bocsánatot Istentől
- az 1-5. versszak ostorozó önvádat fogalmaz meg (felsorolja bűneit, hitetlenségét, bevallja: nincs semmi érdeme)
- a 6-10. versszakban könyörög: arra panaszkodik, hogy sok kísértés éri a világban, de ha az Úr segítené őt, ellenállna a kísértésnek – az ember Isten nélkül képtelen ellenállni a világ csábításának
- azzal érvel a bűnbocsánat mellett, hogy Isten „mit használ” azzal, ha őt kárhozatra juttatja; ha az emberek nem vétkeznének, Isten nem lehetne sohasem irgalmas (a 11-15. versszakban érvel a bűnbocsánat mellett)
- Balassi vallásos költészetére jellemző, hogy nem egy általános emberi problémát, hanem saját, egyéni baját viszi az Úr elé: azért kér bűnbocsánatot, hogy megtisztulva házasodhassék
- a versfőkből (a versszakok első betűiből) kiolvasható a Balassi Bálinthé felirat (akrosztikon)
- verselése ütemhangsúlyos
- a 13. versszakban megszólítja saját lelkét (eddig E/3-ban írt róla): „térj azért én lelkem kegyelmes Istenedhez”
- a záróversszakban összefoglalja még egyszer a
- lelki válságot és keserűséget („tusakodván ördöggel”)
- bűnbánó őszinteséget („bűnöm bánkódván”)
- és a lelki megnyugvást, illetve reményét („várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével”)
Adj már csendességet…
- a vers könyörgés (a könyörgés kritériumai: 1.olyanhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll teljesíteni a kérést à Isten; 2. tárgya nem mindennapi à lelki nyugalomért könyörög)
- besorolható a himnuszhoz is, melynek típusai: könyörgő, fohászkodó; dicsőítő
- E/2 felszólító módú igealakok sorából áll a költemény à nem egyszerűen kér és könyörög, hanem szinte követel; vagy: csak könyörgésének akar nyomatékot adni
- szerkezete: 1-2. versszak: expozíció – az odafordulást, a könyörgés tárgyát tartalmazza (2. versszak: halmozás: „őrizd, ne hadd, ébreszd” – sürgetés)
- 3-6 versszak: érvelés: miért adjon neki Isten lelki békét
- már a 2. versszakban elkezdi az érvelést: régóta szenved, épp ideje a békés időknek; „Adj már csendességet…”
- az érvelés alapja (ahogyan az előző versben is): Isten irgalmára, jóságára hivatkozik
- nyomós érvként használja azt is, hogy Isten a fiát áldozta őérte: ez nem lehet hiábavaló
- az érvelésnél költői kérdéseket használ (melyekre a válasz Isten kegyelme lehet)
- (ellentét: „irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen”)
- 7-8. versszak megismétli a könyörgést úgy, hogy szinte biztosnak látszik a sikere (ez a rész a legsikerültebb pl. metaforákkal teli)
- versforma: ütemhangsúlyos (6aI6aI4b 6cI6cI4b)
- felfogható csonka Balassi-strófának (az eredeti: 6aI6aI7b 6cI6cI7b 6dI6dI7b)
- zsoltárparafrázisai az eredeti bibliai szövegek szabad, lírai feldolgozásai (az egyházi szövegekkel szemben a hangsúly itt is a személyességen van) à talán ezért nem váltak a protestáns énekeskönyvek részeivé (kivéve hármat)
Lehetséges befejezések
- mennyit, miben változott Balassi vallásos költészete a középkori himnuszköltészethez képest? – összefoglalás a fentiek alapján
- istenes versek a magyar irodalomban pl, Ady költészetében
- mennyire aktuálisak ezek a versek a mai ember számára
- van-e jelentősége Balassi katolizálásának
ludimagister