A My Fair Ladyről

A My Fair Lady G. B. Shaw Pygmalion című drámájának zenés változata.  Pügmalion, a szobrász görög mitológiai alak. Készít egy női szobrot, ami annyira jól sikerül, hogy beleszeret saját művébe. Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez imádkozik, hogy a szobor életre keljen. Az istennő teljesíti a szobrász kérését. A történet Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozások című művében is olvasható, mivel a szobor emberré változik. My Fair Lady

B. Shaw Higgins professzora is egy Pügmalion, hiszen saját „művébe” szeret bele. Az ókori történethez csupán ennyiben kapcsolódik. Henry Higgins nyelvészprofesszor, fogadást köt barátjával, Pickering ezredessel Eliza Doolittle-re. A lány egy egyszerű virágárus, közönséges stílussal, beszéddel. Higgins úrinőt akar faragni belőle a fogadás kedvéért, azért, hogy saját szakmai tudását bizonyítsa: kiváló nyelvész és tanár. A terv sikerül, de egy kis szépséghibával: beleszeret Elizába.

A My Fair Lady cselekménye, szereplői apró eltéréseket leszámítva megegyeznek Shaw drámájáéval. A musical szövegkönyvét Alan J. Lerner, zenéjét Frederick Loewe írta.

Az angol nyelvű cím utalhat arra, hogy Eliza egy kofa és egy hölgy, egy lady egyszerre. Nem is szokás lefordítani. (A fair szó is sejtethet kettősséget: a fair vásárt jelent, a fairy tündért: Eliza először egy vásári lány, később pedig tündéri.) Tulajdonképpen egy rút kiskacsa történet a My Fair Lady, csak itt nem önmagától lesz a kiskacsából gyönyörű hattyú. Eliza keményen dolgozik, hogy szépen tudjon beszélni, nyelvtörőket gyakorol (pl. Lenn délen édes éjen édent remélsz…). Az első megmérettetésen, a derbyn eleinte jól szerepel, de amikor a szurkolásra kerül sor, nem kontrollálja magát: viselkedésével, szavaival elárulja bárdolatlanságát. (De van, akinek – Freddy Eynsford-Hillnek – így is megtetszik.) A történet egyik kérdése, hogy a természetesség, Eliza „bárdolatlansága” kevesebbet ér-e, mint a társadalmi elvárásoknak megfelelő személyiségek.

Érdekes kérdés az is, hogy Higgins Elizába szeret bele, vagy abba a lányba, akit a maga ízlése szerint „alkotott”, egyáltalán: elválasztható-e egymástól az egyén és a neveltetése.  Illetve felvetődik a szerelmes egy másik személybe vagy saját ideáljába, elképzelésébe szeret bele a másik ember személyében. Higgins és Pügmalion, a szobrász is a saját ideáljukat „készítik el”.

Hat hét újabb gyakorlás után Eliza ismét bizonyíthat a nagykövet bálján. Az eredmény ezúttal tökéletes: a lányt mindenki úrinőnek nézi. Még Kárpáthy Zoltán is, aki pedig híres arról, hogy könnyen leleplezi a csalókat. Szép kiejtése miatt Elizáról azt gondolja, hogy magyar királyi leszármazott. Higgins megnyerte a fogadást, elégedetten beszélget Pickeringgel, s amikor Eliza részt kér a sikerből, szeretné, ha elismernék az ő szorgalmát, ügyességét, elküldik.  Szintén érdekes kérdés, vajon Higginsnek joga volt-e egy „emberkísérletet” folytatni, más életével, érzéseivel játszani, ilyesmire fogadni. (A fogadás vagy az érdekkapcsolat, ami szerelemmel végződik, kedvelt eleme a hollywoodi vígjátékoknak ma is.)

Végül – úgy tűnik – fordul a kocka, nem a lánynak van szüksége a professzorra, hanem fordítva. Higgins rádöbben, hiányzik neki Eliza, beleszeretett. A musical végén Eliza visszatér: teljes a happy end. Ez változás Shaw darabjához képest, amelyben Eliza Higgins anyjánál talál menedéket, nem megy vissza a professzorhoz, lázad az ellen, hogy úgy kezeljék, mint egy sikeres kísérlet alanyát.

A My Fair Lady leghíresebb feldolgozása George Cukor 1964-es, sok Oscar-díjjal és Golden Globe-bal jutalmazott filmje Rex Harrison és Audrey Hepburn főszereplésével. A dalokat azonban – egy kivételével – Marni Nixon énekelte fel. A színházi változatban Harrison partnere Julie Andrews volt. A két főszereplő magyar hangja Igó Éva és Sinkovits Imre volt.

Magyarországon 1966-ban Seregi László rendezte meg a Fővárosi Operettszínházban Básti Lajos és Bessenyei Ferenc, illetve Lehoczky Zsuzsa és Galambos Erzsi szereplésével. (Básti ’53-ban a Pygmalion Higginsét is eljátszotta.)’94-ben Sík Ferenc állította színpadra a Magyar Színházban. 2016 szeptemberében pedig Tompos Kátya és Alföldi Róbert főszereplésével mutatták be a darabot Puskás Tamás rendezésében a Centrál Színházban.

thalia

Vélemény, hozzászólás?