Bevezetés

• Balassi Bálint – körülbelül egy évszázaddal Janus Pannonius után – a magyar reneszánsz második fontos költője; míg Janus Pannonius az első színvonalas magyar költőnk, addig Balassi az első jelentős magyarul író magyar költőnk
• elsősorban katona volt, s csak utána költő
• verseit 3 témakörbe szokás sorolni:

1. szerelmes versek,
2. istenes vagy vallásos költemények 
3. katona vagy vitézi énekek (az utóbbiból valójában csak egy van, ezért sokan vitatják ennek a kategóriának a jogosságát)

• megnehezíti a Balassi-életmű pontos megismerését, hogy valószínűleg sok szöveg még most sem került elő (pl. a Szép magyar komédiára is csak az 1950-es években bukkantak rá)
• Balassi életében csak egyik fordítása, a Füves kertecske (Beteg lelkeknek való füves kertecske) jelent meg

Balassi lírája

• Balassi a szerelmes verseit valószínűleg kötetben képzelte el – címek helyett számozva, a reneszánsz hagyománynak megfelelően (lásd Shakespeare vagy Petrarca szonettjeit); 3×33 verset tartalmazó kötetét feltehetően a 99 soros Himni tresszel zárta volna
• szerelmi tárgyú versei a költő életében is terjedtek kéziratos formában; a XVII. században előszeretettel másolták a deákok is verseit, ami kisebb-nagyobb szövegromlást okozhatott  (a  nótajelzés és az akrosztikon használata a versekben “óvta” az eredeti szöveget, hiszen egy kötöttebb formát nehezebb megváltoztatni, átírni); a XIX. századig lappangtak ezek a versek (pl. a Balassi Bálint énekei Rimay János keze írása alatt Rákóczi György birtokában volt; Zrínyi Miklós könyvtárában pedig a Balassi Bálint fajtalan éneki, ami elveszett); a nemesek nagyra tartották Balassi költészetét

• istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki először saját verseivel egyszerre: Balassi és Rimay istenes énekei (vallásos műveit nem rendezte ciklusokba Balassi)
• a középkori himnuszok, de még a protestáns prédikátorköltők versei is közösségi érvényű és érdekű megszólalásokat tartalmaznak – Balassi mint egyén, és nem mint egy ember a sokból szól Istenhez
• Balassi kényszerűségből katolizált, de vallásos lírája ettől nem változott (pl. nem ír a katolikus vallásra jellemző szentekről)

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

• a vers „az maga kezével írt könyvében” a 33. (Balassi-kódex) – lezárja az ifjúkori költeményeket; az előtte lévőről ezt írja a kódex másolója: „ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétűl fogva házasságáig szerzett” – lezárja az első ciklust, s egy életszakaszt is, illetve egy újat nyit
• a vers a bűnbánat és a gyónás (?) éneke
• Dobó Krisztinát, unokatestvérét vette el egy istentiszteletet követően, minden ceremónia nélkül; a házasságkötés után elfoglalta Sárospatak várát, felesége „hozományát”; a rokonságra való tekintettel a házasságot érvényteleníteni kellett
• a versben megfogalmazza, hogy szégyenli minden eddigi bűnét, s Isten jóságára, bocsánatára számít
• a vers alanya Balassi lelke; a lélek „tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben „, s ő kér bocsánatot Istentől
• az 1-5. versszak ostorozó önvádat fogalmaz meg (felsorolja bűneit, hitetlenségét, bevallja: nincs semmi érdeme)
• a 6-10. versszakban könyörög: arra panaszkodik, hogy sok kísértés éri a világban, de ha az Úr segítené őt, ellenállna a kísértésnek – az ember Isten nélkül képtelen ellenállni a világ csábításának
• azzal érvel a bűnbocsánat mellett, hogy Isten „mit használ” azzal, ha őt kárhozatra juttatja; ha az emberek nem vétkeznének, Isten nem lehetne sohasem irgalmas (a 11-15. versszakban érvel a bűnbocsánat mellett)
• Balassi vallásos költészetére jellemző, hogy nem egy általános emberi problémát, hanem saját, egyéni baját viszi az Úr elé: azért kér bűnbocsánatot, hogy megtisztulva házasodhassék
• a versfőkből (a versszakok első betűiből) kiolvasható a Balassi Bálinthé felirat (akrosztikon)
• verselése ütemhangsúlyos
• a 13. versszakban megszólítja saját lelkét (eddig E/3-ban írt róla): „térj azért én lelkem kegyelmes Istenedhez”
• a záróversszakban összefoglalja még egyszer a
  • lelki válságot és keserűséget („tusakodván ördöggel”)
  • bűnbánó őszinteséget („bűnöm bánkódván”)
  • és a lelki megnyugvást, illetve reményét („várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével”)

Adj már csendességet…

• a vers könyörgés (a könyörgés kritériumai: 1.olyanhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll teljesíteni a kérést à Isten; 2. tárgya nem mindennapi à lelki nyugalomért könyörög)
• besorolható a himnuszhoz is, melynek típusai: könyörgő, fohászkodó; dicsőítő
• E/2 felszólító módú igealakok sorából áll a költemény à nem egyszerűen kér és könyörög, hanem szinte követel; vagy: csak könyörgésének akar nyomatékot adni
• szerkezete: 1-2. versszak: expozíció – az odafordulást, a könyörgés tárgyát tartalmazza (2. versszak: halmozás: „őrizd, ne hadd, ébreszd” – sürgetés)
• 3-6 versszak: érvelés: miért adjon neki Isten lelki békét
• már a 2. versszakban elkezdi az érvelést: régóta szenved, épp ideje a békés időknek; „Adj már csendességet…”
• az érvelés alapja (ahogyan az előző versben is): Isten irgalmára, jóságára hivatkozik
• nyomós érvként használja azt is, hogy Isten a fiát áldozta őérte: ez nem lehet hiábavaló
• az érvelésnél költői kérdéseket használ (melyekre a válasz Isten kegyelme lehet)
• (ellentét: „irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen”)
• 7-8. versszak megismétli a könyörgést úgy, hogy szinte biztosnak látszik a sikere (ez a rész a legsikerültebb pl. metaforákkal teli)
• versforma: ütemhangsúlyos  (6aI6aI4b    6cI6cI4b)
• felfogható csonka Balassi-strófának (az eredeti: 6aI6aI7b    6cI6cI7b    6dI6dI7b)
• zsoltárparafrázisai az eredeti bibliai szövegek szabad, lírai feldolgozásai (az egyházi szövegekkel szemben a hangsúly itt is a személyességen van) à talán ezért nem váltak a protestáns énekeskönyvek részeivé (kivéve hármat)

Lehetséges befejezések

• mennyit, miben változott Balassi vallásos költészete a középkori himnuszköltészethez képest? – összefoglalás a fentiek alapján
• istenes versek a magyar irodalomban pl, Ady költészetében
• mennyire aktuálisak ezek a versek a mai ember számára
• van-e jelentősége Balassi katolizálásának

ludimagister