Egyszerűen megfogalmazva információáramlás legalább két személy között valamilyen jelrendszer segítségével.

Kicsit részletesebben kifejtve: a kommunikáció vagy közlésfolyamat az emberek között lezajló tudatos vagy nem tudatos érintkezés, amely valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv, mimika, gesztikulálás) segítségével jön létre. Egy információ „mozgásba lendítése”, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása; információcsere, érintkezés, közlés, híradás.

A kommunikáció tudománya a kommunikációtan vagy kommunikációelmélet.Általában emberekhez kapcsoljuk a kommunikációt, de állatok is kommunikálhatnak egymással (pl. méhek tánca, szag-, hang- és fényjelek, „mimika”)

A kommunikáció során jeleket használunk. A jeleket sokféleképpen lehet csoportosítani. Például így:

Vagy a jelölő és a jelölt viszonya alapján így:

A nyelvi jelek is szimbólumok. Önkényesek, azaz nem ok-okozati viszony vagy hasonlóság alapján alakultak ki. Az asztal hangsor nem hasonlít az asztalhoz, illetve az asztal fogalmához, és nincs is ok-okozati viszonyban vele. Bizonyíték erre a sokféle nyelv létezése. A table, Tisch, mesa, mensa stb. hangsorok mind az asztalt jelölik. (A hangutánzó szavak viszont ikonok!)

Mik a kommunikáció tényezői? Azaz: mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön?

Az üzenet az adótól (nevezhetjük jeladónak, közlőnek, beszélőnek, írónak stb., attól függően, hogy hogyan adja át az üzenetet) a kód segítségével a csatornán keresztül jut el a címzetthez (befogadó, jelvevő, hallgató, olvasó stb.), aki dekódolja azt.

Az üzenet lehet egy irodalmi mű mondanivalója, de lehet egy egyszavas mondat jelentése is. (Nem csak nyelvi kódrendszerrel „megfogalmazott” üzenetek léteznek. Például, amikor a parkban sétáló kutya megjelöli a fákat, az üzenet valami olyasmi, hogy „itt jártam, ez az én területem”. A későbbiekben azonban a példák a nyelvi kommunikációra vonatkoznak.)

A nyelvi kód egy hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Tehát egy közösség (pl. a több millió, magyarul beszélő ember) minden tagja tisztában van az adott jelrendszer jeleivel.  Az asztal szó minden magyarul beszélő számára (nagyjából) ugyanazzal a jelentéssel bír, a table ugyanazt jelenti az angolul tudóknak stb. A „hagyományokon alapuló” és a „közösségileg elfogadott” kifejezések lényegében arra utalnak, hogy a nyelvi jelek szimbólumok.

A csatorna a kommunikációs közeg, melyen keresztülfut az üzenet. Beszéd esetén a csatorna a levegő (hiszen a hanghullámok terjedéséhez levegő kell; légüres térben nem tudnánk beszélni, és víz alatt sem megy igazán jól), íráskor a papír a csatorna stb.

Az aktuális beszédhelyzet (a beszéd pillanata) is fontos a kommunikáció során, mert más és más helyzetekben mást és mást jelenthet az üzenet.

A kommunikáció lehet:

Egyirányú kommunikáció esetén nincs azonnali visszajelzés, a kétirányúnál van.

A közvetlen kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikáció során az adó és a címzett ugyanazon a helyen vannak, ugyanakkor. Ha a kommunikáció közvetett, nem ugyanott vannak (pl. telefonbeszélgetés), vagy nem egy időben történik a közlés és a befogadás. Érdekes kérdés, hogy vajon a chatelés vagy a skype-olás közvetett vagy közvetlen kommunikáció-e. A definíció szerint nem egy helyen vannak a beszélgetőpartnerek, de mégis mondhatjuk azt, hogy olyan, mintha úgy lenne, hiszen majdnem ugyanolyan visszajelzést kaphatunk, mint élő szóban.

A kommunikáció funkciói (azaz mire használjuk):

1. tájékoztató (referenciális) funkció

• vélemény- vagy gondolatközlés valamiről
• a leggyakoribb funkció
• ide tartozik a legtöbb kérdés is

2. érzelemkifejező (emotív, expresszív) funkció

• belső érzéseink és vágyaink kifejezése

3. felszólító, felhívó (konatív) funkció

• az a cél, hogy a címzettet befolyásoljuk, valamire rávegyük
• a felszólító mód és a megszólítás jellemzi grammatikailag
• ide tartoznak általában az életbölcsességek szabályai, intelmei

4. kapcsolatfenntartó (fatikus) funkció pl.köszönés

5. értelmező (metanyelvi) funkció:

• legtöbbször a nem értett szövegre kérdezünk vissza, „nyelvről való beszéd”, pl. Nem jut eszembe az a szó… / Mit mondtál?

6. esztétikai (művészi, poétikai) funkció:

• az üzenet nyelve művészi megformáltságú
• a nyelv nemcsak eszköz, hanem maga a valóság, maga az üzenet

Az első három funkciót szokás elsődleges vagy főfunkcióknak nevezni, míg a második hármat pedig másodlagos vagy mellékfunkcióknak.

ludimagister

Bevezetésként

• a “Mama” fontos szerepet játszik József Attila költészetében, de az apa figurája is nagyon érdeke
• József Áron elhagyta a családját (feleségét és három gyermekét), amikor József Attila még kicsi volt; azt mondta, Amerikába megy dolgozni, és majd visszajön értük, ehelyett azonban Romániába ment, ahol új családot alapított
• József Attila a szüleit több versében is megemlíti (pl. A Dunánál), fontos volt számára, hogy ő kiknek a „folytatása”, ha nem is ismerte az apját; több versében is utal a szüleihez kapcsolódó csalódottságára, arra, hogy apja elhagyta, anyja állami gondozásba adta, s anyja halálát is úgy élte meg, mintha a „Mama” becsapta, szándékosan elhagyta volna őt

• az apa-fiú kapcsolatra utalás több versében megjelenik, mintha mindig kereste volna azt, akire felnézhetne, mint egy apára

A feleletben néhány apaverset kell bemutatni

• korai verseiben például Juhász Gyulát (Szeged alatt) és Ady Endrét (Ősapám) említi így; (József Attila első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót); az Ősapám utolsó sorai: „rám néz, szemembe, kezet fog velem,/ bús apa bús fiával csendesen” – természetesen nem csak az apa utáni vágy, hanem a költő példaképek előtti tisztelet és elismerés is megjelenik ezekben a versekben

• ez jellemző a Thomas Mann üdvözlése című versre is: egy hasonlattal kezdődik: úgy várja Thomas Mannt, mint egy gyerek az apját este, hogy mesét mondjon  és elűzze  a félelmét; bár a vers eleje egy apa-fiú képre épül, tovább olvasva már inkább mint írót, mint szellemi társat – akire felnéz – méltatja Thomas Mannt: „Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mondd, ne csak a valódit; a vers záró sora: „fehérek közt egy európait” – hangsúlyozza, nem csak egy biológiai értelemben vett embernek, hanem művelt embernek, a kultúra hordozójának tartja a német írót

• a Magad emésztő című vers Babits Mihályhoz szól; Németh László negatív kritikája József Attila Tiszta szívvel című verséről a Nyugatban jelent meg, amiért a költő Babitsra, a Nyugat főszerkesztőjére neheztelt, s ennek hangot is adott; a Magad emésztő tulajdonképpen egy bocsánatkérő vers: bánja már a múltban történteket, s arra vágyik, hogy Babits is enyhüljön  meg, arra vágyik, hogy olyan viszonyban legyenek, mint egy mester és egy tanítvány, mint egy apa és egy fiú; a vers záró sorai: „leintenél, mint az öregebb,/ mint az apám/ s én bosszankodnék, de nem mondanám”

 Zárásként

• mondd el a véleményed, szerinted mennyire befolyásolta József Attila költészetét az apa hiánya, ha nem így alakul a gyermekkora, vajon akkor is ilyen verseket írt volna költőtársaihoz?
• ezek valóban “apaversek”, vagy inkább költői példaképekhez szólnak?

• Thomas Mann a nyugatosok első nemzedékének kortársa; Lübeckben született; 1933-ban Svájcba, majd Amerikába emigrált a hitleri Németországból, de végül visszatért Münchenbe
• ’29-ben Nobel-díjat kapott A Buddenbrook-ház című regényéért
• fontosabb regényei még: Doktor Faustus, A varázshegy, József és testvérei (trilógia)
• írt rövidebb-hosszabb novellákat is (a hosszabbakat inkább elbeszélésnek hívjuk); ide tartozik például a Halál Velencében, A ruhásszekrény, a Mario és a varázsló és a Tonio Kröger is

Thomas Mann (1875-1955)

• a Tonio Kröger középpontjában az önkeresés, a művészlét és a polgárlét közötti vívódás áll; előképe Anselmus diák Az arany virágcserépből; Anselmusnak csak választania kellett a két világ között – pl. Serpentina és Veronika szerelme között), csak tudnia mi a jó és mi a rossz, és boldog lesz Toniónak viszont nehezebb dolga van, úgy érzi, bármelyik útról mond le, lemond a boldogság egy darabjáról is („Nem lehet teljesség az, amiben valamiről le kell mondani”)
• Tonio Kröger neve is kettős; szőke, kék szemű apjától örökölt neve, a Kröger kemény hangzású; az apja konzul, fiát próbálja a társadalmi normáknak megfelelően nevelni („elvégre nem vagyunk ekhós szekéren kóborló cigányok”- ismételgeti)
• anyja „szép és tüzes”, külseje délies: barna hajú és szemű, a művésztípusba tartozik; Tonio szerint „onnan túlról” való; Tonio tőle örökölte külsejét (és keresztneve – a Tonio – is délies)
• Tonio eleinte úgy érzi, mindkét típust képviseli, keveredik benne a szigorú, a társadalmi normáknak megfelelni kívánó apa és az engedékeny, álmodozó anya természete
• a szőkék és kék szeműek a „polgárok”, a társadalom elvárásai szerint élnek; a polgári rend elsősorban külsőségekre jellemző, a „szőkéket” lelkileg, szellemileg a felszínesség jellemzi, talán ezért is boldogabbak, hiszen nincsenek olyan gondolataik, amelyektől boldogtalanok lehetnének; Tonio szeretne az ő világukba tartozni; próbál barátkozni Hans Hansennel. próbálja ajánlani neki Schiller Don Carlosát, de a fiút nem érdekli az irodalom, a „mély” dolgok; hasonló kudarcot vall Inge Holmmal (Holm = fejsze, kapa, gerenda), akibe szerelmes; Tonio szeretne olyan lenni, mint ők, úgy látja, ők igazán boldogok, csodálja őket (reménytelen érzései kapcsán hangzik el  híres mondat: „aki jobban szeret, az alulmarad és szenvedni kénytelen”
• a „barna” típusba tartozik Tonio anyján kívül a bálban botladozó lány, Magdalena, Tonio festő barátnője, Lizaveta, de Knaak, a tánctanár is, aki viszont már egy nevetségessé vált művész
• a helyszínek ismétlődése is fontos jelentéssel bír
• az első két fejezet az északi Lübeckben, Tonio gyermekkorában játszódik
• megemlíti a szöveg, hogy Tonio fiatalon ellátogat Itáliába, majd később Münchenbe megy, itt beszélget Lizavetával
• majd ismét két északi hely következik: Lübeck és Dánia (az észak-dél ellentét a helyszínek szintjén is megjelenik)
• Tonio felnőttként „ismét látja” Ingét, Hansot és Magdalenát, pontosabban rájuk emlékeztető embereket; még mindig vonzódik hozzájuk, de már érti, hogy sosem lesz olyan, mint ők („ők voltak azok, nem annyira egyes ismertetőjegyeik, és a ru a ruházat hasonlósága alapján, mint inkább azonos faj és típus erejénél fogva)
• a Tonio Kröger szerkezete a szonátaformát idézi (Thomas Mann kedvelte a zeneelméletet, a Doktor Faustusban Beethoven, a Trisztánban Wagner zenéjéről ír)
• a lübecki gyermekévek felelnek meg az expozíciónak
• az expozíciót a kidolgozás követi (Itália, München)
• a reprízhez, azaz visszajátszáshoz tartoznak azok a részek, amikor Tonio visszatér északra és szembesül újra gyermekkora „szereplőivel”
• a kóda, azaz a függelék pedig a mű végén a Lizavetához szóló levél

Lehetőségek a befejezéshez

• mire utal a visszajátszás: nincs változás, nincs fejlődés? ; a dolgok nem változnak, csak mi gondolkodunk máshogy róluk?
• van-e megoldás a művész – és polgárlét között őrlődő ember számára?

ludimagister

Olvashatsz néhány szót a Toldi keletkezéséről, utána pedig egy részletes összehasonlítást, majd egy felelettervet (Vázlat a felelethez). Akkor is jól hasznosíthatod az alábbiakat, ha csak a Toldiból vagy csak a Toldi estéjéből kell készülnöd.

A bevezetéshez (esetleg):

Arany művészetének fontosabb értékei; helye az irodalmi életben:

• a klasszikus magyar költészet talán legnagyobb, de mindenesetre leggazdagabb alakja (pl. valószínűleg a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő)
• irodalomszervező tevékenysége páratlan
• modern irodalomtudományunk egyik alapítója
• alapvető feladatának (Petőfivel együtt) a nép nemzetbe emelését, a magyar polgárosodás képviseletét tekintette
• elsősorban epikusnak – s nem lírikusnak – tartotta önmagát, mégis akarata ellenére vált a modern líra elindítójává
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus („tudós költő”), aki aprólékos gonddal, részletmunkával formált meg mindent
• rejtőzködő szerénység, kínzó lelkiismeretesség, személyes erkölcsi példamutatás jellemezte
• költői nyelvének ereje, páratlan műfordítói tevékenysége például szolgált a Nyugat nemzedékének
• művészi örökségével minden későbbi írónemzedék számol, nagysága előtt meghajol

Az életrajz fontosabb állomásai:

• a nemesség tudatát őrző, parasztsorba süllyedt szegény nagyszalontai család
  

  Arany János (1817-1882)

• Arany György és Megyer Sára 10. gyermeke (rajta kívül csak több, mit 20 évvel idősebb Sára nővére élt)
• érzékeny személyiség – féltő gondoskodás
• szül. 1917. Nagyszalonta („szülőhelyem, Szalonta / nem szült engem szalonba)
• fontosak a családi gyökerek, a szülőfalu életének meghatározó helyszíne – Nagyfalu – Toldi; tanító; másodjegyző; házassága: (Ercsey Julianna); költői indulása
• Debrecen – a kollégiumban tanul, de tanulmányait nem fejezi be
• Kisújszállás – praeceptor
• Máramarossziget – színészkaland à bűntudat
• Arad, Debrecen, Pest – nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó, a Nép Barátja c. lap szerkesztője (1848-49)
• Geszt – a Tisza-család házitanítója (1850)
• Nagykőrös – gimnáziumi tanár (1851-60)
• Pest – a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Szépirodalmi Figyelő (1860-62) és a Koszorú (1863-65) c. folyóirat szerkesztője
• Margit-sziget – „kapcsos könyv” (Gyulai Páltól kapta)
• hárompillérű életmű: nagyepika, verses kisepika, líra
• Arany írói pályája az epikus költészettel indul

A Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)

• 1845. Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány c. komikus eposzáért
• a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszélyre” (=elbeszélő költemény), melynek hőse egy népi alak pl. Mátyás király, Toldi, Kádár vitéz
• A Toldi nyer – barátság Petőfivel; – Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kéri Aranyt

A trilógia hőse: Toldi Miklós (Nagy Lajos király idejében valóban élt személy, főispán is volt több megyében, olaszországi zsoldoscsapatokat is vezetett).

Arany forrásai: népmondák; Ilosvai Selymes Péter XVI. sz.-i műve: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (verses) – megtalálható benne: pl. a bujdosás, a párbaj. Ilosvai művéből származnak az énekek elején található mottók.

Összehasonlítás:

A Toldiban a főhősre az önazonosság zavara jellemző:

• nincs édesapja, nem áll előtte egy példa, hogy milyen férfivá váljon
• még nem felnőtt, de már nem is gyermek („még legénytoll sem pelyhedzik állán”)
• szereti a bátyját, de nem kap viszonzást
• nemes, de parasztként él („pórsuhanc”)
• álma: vitéz legyen (de: Laczfiék parasztnak nézik: „Hé, paraszt […]”)

A Toldi estéjének főhőse már nem a kamasz fiú útkereső problémái jellemzőek, hanem az idős emberéi:

• Toldit a király és György is gyermeknek szólítják (néhol a narrátor is: „úgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyermek” – X. ének)
• a fiatal Toldi gyermekségéből adódnak a problémák, az önfegyelem hiánya
• a fiatal Toldi nem szándékosan, hanem dühében, hirtelen haragjában dobja el a malomkövet, ami egy katona életébe kerül
• bűnt követ el, meg kell történnie a bűnbocsánatnak, hogy igazi pozitív hős maradjon (ld. Mózes gyilkossága – ő is hirtelen haraggal öl meg egy katonát) – bujdosik (eddig vívódott, hogy elmenjen-e otthonról – főleg az anyja miatt maradt; most muszáj mennie: fél és lelkiismeret-furdalása van)
• az útja során küzdenie kell (a felnőtté válás útja ez?)
  – “mesebeli három próba”

1. farkaskaland (önvédelemből kell megküzdenie a farkasokkal; önmagáért küzd)
2. bikakaland (a pestieket menti meg; még nem hálálja meg senki, csak egy darab májat dobnak oda neki, mint egy kutyának)
3. a cseh vitéz legyőzése (nem csak önmagáért teszi, hanem az özvegyasszony két fiáért is; az országot menti meg az „idegen elnyomótól”) – dicsőség: vitéz lesz – teljesül a vágya és a király is elismeri őt

• a fiatal Toldi gyilkos ugyan (akarata ellenére), de egy jó tettel, a cseh vitéz legyőzésével az országot menti meg – megmenekül a büntetéstől
• a Toldi estéjében 3 év után Toldi visszatér az udvarba és legyőzi az olasz vitézt (egy hőstettet hajt végre az idegen legyőzésével a fiatal Toldihoz hasonlóan, de itt a mű elején, nem a végén happy endként)
• itt már nem egy gyermekről, hanem egy idős emberről van szó; az ő jellemének hibája: nem tudja elfogadni, hogy az udvarban már más szelek fújnak – az öreg Toldi egy Don Quijote-típusú hős: becsületes, a régi, lovagi értékek szerint él, de ezt a környezete már nem képes tisztelni – nevetségesnek találják pl. ld. a bevonulási jelenet; ezért is vonult vissza az udvartól; a régi értékek tisztelete mellett a rugalmatlanság, az újtól való elzárkózás is jellemzi
• de: mint vitéz felülmúlhatatlan: csak ő képes legyőzni az olasz vitézt
• a Toldi estéje szerkezete fordítottja a Toldiénak (Toldi: 1. gyilkosság, 2. hőstett; Toldi estéje: 1. hőstett, 2. gyilkosság) – Van-e feloldozás a Toldi estéjében?
• a fiatal Toldi nem akarja megölni a katonát, csak dühében dobja el a követ, az idős Toldi viszont ártó szándékkal közeledik a csúfolódó apródok felé (az apródok éneke – a história és a csúfolódás is – nem felező tizenkettesben íródott, mint a többi rész! – történet a történetben)
• az idős Toldi számára már nem mentség a forrófejűség, semmi sem menti fel a gyilkosság alól

Toldi: egyértelmű értékek

Toldi estéje: egy lehetséges jó utat képvisel az idős Toldi: a nemzeti hagyományok, erkölcsi normák védelmezője, a régi eszmékhez való ragaszkodás jelképe – ha ezt elfogadjuk, feladjuk a nemzeti sajátosságokat?; kizárják-e egymást az értékőrzés és a haladás?

Az évszakok szerepe a két műben:

• „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja” – nyár, dél– Toldi –
  az évszakok és napszakok mindkét műben illeszkednek a szereplők életkorához
• „Őszbe csavarodott a természet feje”- ősz, este (cím – Toldi estéje); végül: tél – lehull a hó (Lajos király megbocsát az öreg Toldinak, de lehet, hogy erre már nincs hatalma, isteni megbocsátásra van szükség, ezt jelképezi a sírra hulló hó)
• az öreg Toldi felett már egyébként sem áll a király, csak barátok pl. a Toldiban Toldinak meg kell ölnie a csehet, mert az orvul támad; a Toldi estéjében Toldi nem várja meg a királyi kegyelem jelét, ő dönt: meg akarja ölni az olaszt

A két mű keletkezési idejének fontossága:

• a Toldi a szabadságharc előtt született, Gyulai Pál szerint az akkori hangulatnak felel meg: feltörekvő népi hőst ábrázol, aki legyőzi az idegent (optimizmus)
• a Toldi estéje 1854 után született, hiányzik belőle a Toldi optimizmusa
• mindkettő az idegenséggel való szembenállást fogalmazza meg, de a Toldi estéjében az idegenek már uralkodnak is az országban (ugyanez jelenik meg a Bánk bánban)

A narrátor viszonyulása a szereplőihez:

• Toldi: a narrátor néha mosolyog az ifjú Toldin, de nem neveti ki; „eposzias”
• Toldi estéje: ironikus (kissé elhatárolódik) és elégikus is az ábrázolás

Vázlat a felelethez:

•  bevezetés: Arany János (életének főbb állomásai, helye a magyar irodalomban)
• a Toldi keletkezésének következményei Arany életében
• a trilógia hőse
• Arany forrásai
• a fiatal Toldi, az önazonosság zavara, az önfegyelem hiánya  bűn és bujdosás, 3 kaland, feloldozás  az idős Toldi Don Quijote-típusú hős
• a két mű szerkezetének, a szereplők viselkedésének, értékeiknek összehasonlítása
• az évszakok szerepe
• a keletkezés ideje  a narrátor
• befejezés: viszonyulásom a két szereplőhöz vagy a két történethez vagy melyik Toldi követett el tényleg bűnt stb.

ludimagister

Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző írott szövegeket. Ezek a szövegek nem feltétlenül szépirodalmi művek, a legkorábbi nyelvemlékek többsége egyházi szöveg vagy jogi irat (pl. a birtokviszonyokat rögzíti vagy adománylevél). A diakrón, azaz a történeti nyelvészetnek fontos forrásai a nyelvemlékek. Vizsgálatukkal állapítható meg, hogy milyen volt régen a magyar nyelv, illetve, hogyan változott a nyelv hangzása, a szókincs, a szavak jelentése. A felsoroltak közül a hangzás vizsgálata a legnehezebb, nehéz rekonstruálni, hogyan is ejthették ki a leírt szavakat régen, főleg, hogy nem volt egységes helyesírás a 19. század előtt.

Magyar nyelvű nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől, az államalapítástól beszélhetünk.

Milyen típusú nyelvemlékek vannak?

A nyelvtörténeti emlékeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen nyelvi anyagokat őriznek, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, vagy, hogy mikor keletkeztek.

Attól függően, hogy a teljes szöveg magyarul van, vagy csak részben vannak benne magyar szavak, megkülönböztetünk szórvány- és szövegemlékeket.

A szórványemlékek

A szórványemlékek azok az írott nyelvemlékek, amelyek idegen nyelvűek, magyar szavak csak elszórtan találhatók bennük. Ezek a szavak általában tulajdonnevek, földrajzi nevek, amiket nem tudtak vagy nem is volt értelme lefordítani, vagy rövid mondattöredékek.

Egyik fontos szórványemlékünk A birodalom kormányzásáról című görög nyelvű írás, melyet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár írt a fiának. Ebben a magyar fővezérek neveit (pl. Álmos, Árpád, Üllő), földrajzi neveket (pl. Etelköz, Levédia) és törzsneveket (pl. Nyék, Megyer, Kürtgyarmat) olvashatunk.

A veszprémvölgyi apácák adománylevele Szent István korából származik. Szintén szórványemlék. Görög és latin szövegében magyar helynevekre bukkanhatunk.

Legismertebb szórványemlékünk 1055-ből származik,  A tihanyi apátság alapítólevele. A latin szövegben magyar tulajdonneveket és köznevek találunk, sőt, egy mondattöredéket is („feheruuaru rea meneh hodu utu rea” = Fehérvárra menő hadútra).

A szórványemlékek közé tartozik Anonymus 1200 körüli Gesta Hungaroruma is.

A glosszák

A glosszák nem szerves részei a szövegnek, hanem lapszéli vagy sorközi jegyzetek. A szövegek megértését segítették. Pl.  Marosvásárhelyi glosszák.

Az ómagyar korban (az államalapítástól a mohácsi vészig számítjuk) szójegyzékeket használtak. Ezek a szótárakhoz hasonlítanak, csak nem betűrendben, hanem fogalomkörök szerint csoportosították a latin szavakat, a magyar jelentést pedig föléjük. Pl. ilyen a XV. századból a Besztercei szójegyzék.

A szövegemlékek

A szövegemlékek olyan nyelvemlékek, amelyek összefüggő, magyar szövegek.

Első szövegemlékünk a XII. századból származó Halotti beszéd és Könyörgés. A Pray-kódexben található. (A kódex Pray Györgyről kapta a nevét, tehát helyes ejtése [praj], nem [préj], mintha az angol imádkozni ige lenne!) A Halotti beszédnek nem csak a nyelvészetben, az irodalomban is nagy jelentősége van, Sok irodalmi szöveg hivatkozik rá, idéz belőle. Legismertebb talán Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című verse és Márai Sándoré, amely ugyanezt a címet viseli.

Másik fontos szövegemlékünk, egyúttal az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom. 1300 körül keletkezett, és feltehetően, ahogy a Halotti beszéd is, egy latin nyelvű szöveg fordítása.

Írott és nyomtatott nyelvemlékek

A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, kézzel írott könyvek.

A legrégibb magyar könyv, a Jókai–kódex a XIV. században keletkezett, de másolata a XV. századból maradt ránk. Assisi Szent Ferenc életéről olvashatunk benne.

Jelentős kódexeink még a Bécsi, a Müncheni, az Apor-, a Festetics– és az Érdy–kódex.

A XVI. századi kódexek közül kiemelkedik a Ráskay Lea domonkos apáca által másolt Margit-legenda, IV. Béla apáca lányának, Árpádházi Szent Margitnak a története.

Nyomtatott nyelvemlékeink a XV-XVI. századtól vannak. Hess András már 1471-ben létesített nyomdát Budán.

A korai nyomtatott nyelvemlékek közül fontos megemlíteni Sylvester János Új testamentumát, illetve Károlyi Gáspár gönci református lelkész 1590-ben Vizsolyban kiadott Szent Bibliáját. Az utóbbi az első teljes magyar fordítása a Szentírásnak.

(A Soproni virágének – összesen két sorból áll – a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. A XV. századból származik.)

Befejezésképpen

A tétel zárásaként röviden el lehet mondani, hogy az írásos nyelvemlékek mellett a 20. században megjelentek a hangfelvételek, és azt is, hogy ez milyen új lehetőségeket jelentett a nyelvtörténeti kutatásban.

ludimagister

• A Gézagyerek a székesfehérvári színház felkérésére készült, de végül a debreceni Csokonai Színház stúdiószínpadán volt a premierje 2001-ben

• szereplői vidéki emberek
• Gézagyerek egy autisztikus fiatal férfi, akinek a nevében is benne van, hogy valójában nem nőtt fel; az anyjával él, és naphosszat a konyha kockaköveit bámulja; amikor „biztonsági emberre” van szükség a gyárban, őt választják, hogy üljön a szalag fölött és figyeljen; úgy tűnik, „rendes” dolog, hogy munkát adnak egy fogyatékos fiúnak, de az is igaz: ezt a munkát senki más nem vállalná szívesen, értelmetlennek, unalmasnak  tartják (látszatmunka)
• a falusiak szánják Gézát, de amikor munkába áll, a munkanélküli szomszéd szánalma irigységbe csap át
• a munkatársai is szánják, megpróbálnak kedvesek lenni vele, befogadni (pl. nőt akarnak szerezni neki Vízike, „a kocsmai nő” személyében), de ezek a segítségek kicsit mindig gúnyt is űznek Gézából

• Géza nem illik teljesen a falusiak világába

• rendkívüli esetben a szalagot le kell állítania, de nem történik rendkívüli eset, ezért kissé kényelmetlenül érzi magát, úgy érzi, nem dolgozik jól
• a munkatársai „csinálnak” neki egy rendkívüli esetet, egy “műbalesetet”, de Géza nem érti a viccet, számára a világ egyértelmű dolgokból áll, igenekből és nemekből, feketéből és fehérből, mint a konyha kockaköve

•   a humorérzék hiánya a nagy különbség Géza és a többiek között, a munkások ugyanolyan céltalan életet élnek, mint a fogyatékos fiú, minden nap ugyanazt csinálják, de ők képesek az iróniára, képesek kérdéseket feltenni a világ kilátástalanságáról; ők tudják, hogy a világ rosszul működik, Géza viszont képtelen felfogni a hibás dolgokat – viszont ezért talán elégedettebb is a saját sorsával, mint a többi ember

• Banda Lajos és Herda Pityu tipikus munkásemberek (beszélő nevek! – pl. Herda valamit elherdál, talán az életet)
• a szegénységet, a hiábavalónak tűnő monoton munkát két „eszközzel” próbálják legyőzni:

• a kocsmázással (itt a társaság és az alkohol egyaránt enyhít a bajaikon)
• a beszéddel, az állandó töprengéssel is megpróbálják legyőzni a sorsot

• Géza életében sajátjukat látják tükröződni; de: míg Géza nem tudja, hogy mennyire szánalmas egész nap a konyhakövet nézni, addig Banda és Herda nagyon is tisztában vannak vele

• a karakterek nagyon életszerűek (pl. Marika, a bolti eladó, aki „dizsibe jár”, a fiát egyedül nevelő Rózsika néni, a munkások, az állandóan figyelő, kedveskedő-irigykedő szomszédok)

• a dialógusok nyelvezete egyszerű, néhol a nyelvromlás, néhol ennek a társadalmi rétegnek a nyelvi kreativitása jelenik meg benne; úgy beszélnek a szereplők, mint a hétköznapi falusiak

• a dráma műfaját a szerző istendrámaként jelöli meg – Géza többször tűnik fel úgy – a többi szereplő szerint – mint egy isten, aki ül magasan mindenki fölött és nézi a szalagot – Isten is csak nézi a világot vagy meg is nyomja a piros gombot, ha baj van? – ha igen, miért van ilyen életük, miért van ilyen „hibás” ember, mint Géza?

• Befejezésül (röviden kifejtendő):

1. Mit kritizál a mű a társadalomban?
2. a vidéki élet egyhangúságát a  szegénységgel (kb. mint Csehovnál)
3. az emberi jellemet
4. a világot, az élet céltalanságát?

thalia

Néhány gondolat Babits Mihályról bevezetőként:

Lírikus, azaz költő volt (versei pl. In Horatium, A lírikus epilógja, Ősz és tavasz között, Csak    posta voltál, Új leoninusok, Jónás imája, Balázsolás, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban),

 de epikus szerző is (regényeket, novellákat is írt, bár elsősorban versei kerültek be az irodalmi kánonba; A gólyakalifa című regénye az első magyar lélektani regény).

Jelentősek műfordításai (pl. Erato – szerelmes versek a világirodalomból; az Isteni színjáték fordításáért San Remo-díjjal tüntették ki az olaszok).

Nagyon fontos volt irodalomszervező tevékenysége is:

• egy ideig (haláláig) ő volt a Nyugat főszerkesztője
• támogatta az ifjú tehetségeket pl. Szabó Lőrincet
• a Baumgarten-díj alapítványának főkurátora volt
• felesége felvette a Török Sophie nevet (ez Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és irodalomszervező feleségének neve volt; Babits felesége ezzel is szerette volna jelezni, hogy férjének milyen nagy a szerepe a magyar irodalom alakításában, alakulásában)

Háborúellenes (Adyval együtt, már az I. világháború kitörése előtt).

Klasszikus műveltségű poeta doctus.

A Jónás könyve

A Jónás könyvét Babits kórházba kerülése előtt kezdte írni, és a műtét utáni lábadozása közben fejezte be. Forrása az ószövetségi Jónás könyve, Ószövetség. Sok mindenben eltér az eredeti történettől pl. Babits Jónása nem maga kéri, hogy dobják a tengerbe, sőt elbújik inkább, mert gyáva; a Bibliában Ninive lakói megtérnek, Babits Jónásából viszont csúfot űznek, míg a bibliai történet emelkedett hangvételű, addig a babitsi Jónás komikus figura.

A mű felépítése:

• 1. rész: Jónás menekülése Isten parancsa elől
• 2. rész: Jónás a hal gyomrában
• 3. rész: Jónás Ninivében
• 4. rész: Jónás lázad az Úr ellen, mert az nem pusztította el a várost

Babits a késleltetés eszközével él, az olvasó mindig vár valamit: az 1-2. részben várjuk Isten parancsának teljesülését, a 3-4. részben pedig Jónás ninivei ítélethirdetésének teljesülését).

Az 1. és a 3. rész a „külvilágban”, míg a 2. és 4. Jónás fejében, tudatában „játszódik”, kevésbé epikus (a halban és a pusztában is egyedül van, mindkettő olyan hely, ahol az ember gondolkodni kényszerül ld. Keresztelő János vagy Jézus a pusztában, Carlo Collodi Pinokkiója a halban stb.).

A Jónás könyve a sorsa elől menekülő ember példázata: sorsunk elől, amit Isten mér ránk, nem menekülhetünk, így Jónásnak nincs választási lehetősége (ld. Oidipusz király története).

A Jónás könyve az átlagos, hétköznapi ember története is, aki nem vágyik nagy történelmi szerepre, csak nyugodtan akar élni; tudja, a nagy kihívások, nagy tettek nagy gonddal járnak, ezért nem kér belőlük, de erről nem ő dönt.

A Jónáshoz hasonló átlagember ki szeretne térni a viharok elől, a próféta viszont Isten közbenjárója, nem dönthet úgy, hogy nem vállalja a feladatot, mások életéért is felel. Jónás nem akar próféta lenni, de nincs más választása, ez a kijelölt sorsa.

Lehet ez a mű egy „szerepvers” is? (Babits egy bibliai szerep mögé rejti saját „szellemi önéletrajzát”?) Ha közéleti szerepet vállal, alá kell merülnie az élet zűrzavarába, mocskába, nem élhet elszigetelten, csendesen, nyugodtan, ha viszont távol tartja magát mindettől: megszegi kötelességét.

1927-ben Julien [zsülien] Benda francia filozófusnak megjelent Az írástudók árulása című írása, mely súlyos kritika az értelmiségiekről: gyáván elbújnak és hallgatnak ahelyett, hogy szembeszállnának a kor nacionalista uszítóival. Az írás hatással volt Babitsra is: szerinte az író kötelessége a jóért való kiállás; aki tud szólni, annak kötelessége szólni, felelős embertársaiért („atyjafiáért számot ad a testvér”, „vétkesek közt cinkos, aki néma”).

Lehet ez a mű az európai civilizációért érzett aggodalom kifejeződése is: a háború a „rosszal” együtt elpusztítja a „jót” is; de: van-e egyértelmű jó és rossz a világban? – „[Isten] sem tudta, és ki választja széjjel, / mit rakott jobb-, és mit rakott balkezével?”; amit Isten – és amit az ember – alkotott: érték, a háború elpusztítja az értékeket is a “rosszal” (az ellenséggel) együtt.

A mű dinamizmusáról az ellenétek (is) gondoskodnak:

• Isten elhívja Jónást, de ő megszökik
• megbünteti az Úr (lenyeleti a hallal), majd megmenti
• Ninivének el kell pusztulnia, de mégsem pusztul
• Jónás figurája egyszerre magasztos és nevetséges: groteszk

A mű nyelvezetében is keveredik az archaikus (utalva a Bibliára) és a humoros (pl. „szennyes habjai szent lábamat mossák”, „[Jónás] rühellé a prófétaságot”).

Jónás csak közvetít, nem képes változtatni semmin, csak egy hírvivő, a feladata nem egyedi és pótolhatatlan, szerepe fontos, de mégis csak egy apró láncszem a történelemben („jönnek új Jónások”, „helyette jő más”) (ld. A Csak posta voltál című Babits-vers) Nagyon emberi figura, cseppet sem szent pl. már ő is harcot kér béke helyett, mert annyira mérges a niniveiekre, mivel kigúnyolták; Istenre is dühös, hogy nem pusztította el a várost. Őt nem az érdekli, hogy mások meghalhatnak, hanem, hogy belőle bolondot csináltak. A legnagyobb bajban – a cetben – találja meg igazán Istent.

Mesei elemek a műben pl. 3 nap, 3 éjjel; Jónás Ninivében először a piacon, majd a színészek előtt, végül a hatalmasoknál próbálkozik.

Jónás imája

A Jónás imája a Jónás könyvének része vagy különálló mű?

E/1-ben íródott (a Jónás könyve E/3-ben), ezek Jónás szavai, nem a narrátoréi.

Hozzám már hűtlen lettek a szavak

• a gégerák miatt?
• kimondható-e, megfogalmazható-e, amit ki szeretne mondani?

Befejezés

Pl. hogyan jelenik meg a költői/írói szerepvállalás más művekben pl. Petőfi Sándor: A XIX. század költői, Az apostol

ludimagister

• Madách Imre Németh G. Béla szerint „egykönyvű, egy műfajú szerző”; a Tragédia nem az egyetlen műve, de az egyetlen igazán színvonalas (lírai kötete pl. a Lant-virágok; drámája még a Mózes, A civilizátor)
• a Tragédia 1859-ben, a szabadságharc után született, ez érezhető a mű kiábrándult hangulatán

A mű több kérdést is felvet:

1. „Van-é jutalma a nemes kebelnek?” (van-e értelme jónak lenni?);
2. halhatatlan-e a lélek?; 
3. haladás vagy körforgás a történelem?;
4. van-e boldogság? hogyan érhető el?

• a Tragédia műfaja drámai költemény – verses; párbeszédes és drámai elemeket is tartalmaz; egy másik megközelítés szerint emberiségköltemény (a lét fő kérdéseivel foglalkozik); vagy: könyvdráma – nehéz nyelvezete, a sok helyszín és hosszúsága miatt olvasva élvezetesebb, könnyebben befogadható, mint színházban

• világirodalmi előzménye: Goethe Faustja (a Faustban is 3 fontos szereplő van: Faust, Margit és Mefisztó; de: a Faust azt a kérdést teszi fel, mi a boldogság, mi az élet értelme; a Tragédia jóval kiábrándultabb: azt kérdezi, van-e boldogság, van-e értelme az életnek?; Arany János, amikor először olvasta a Tragédiát, gyenge Faust-utánzatnak tartotta, később ő javította ki, s elismerte nagyszerűségét is)

• az első 3 szín, illetve az utolsó: bibliai színek (a bibliai teremtéstörténetre épülnek) vagy keretszínek ; a többi: történelmi vagy történeti szín, Ádám álmodja őket (Ádám szeretné látni az emberiség jövőjét – Lucifer elaltatja, úgy mutatja meg neki a történelmet, a jövőt, ami az emberre vár)

A tétel kifejtése

Egyiptom

• Ádám fáraó (félisten), a hatalom és a birtoklás csúcsán; bármit megtehet, de mégsem boldog; próbálja leküzdeni az elmúlást: a piramisokkal törekszik a halhatatlanságra
• Ádámot Éva (a rabszolganő) rabszolga iránti szerelme döbbenti rá arra, hogy aki számára csak egy a sokból, az másnak a világot jelentheti, az érzések nem a társadalmi helyzettől függenek
• a Tragédia Hegel tézis-antitézis-szintézis rendszerére épül: az egyiptomi színben: rabszolgaság (tézis), az egyén szabadsága (antitézis), szintézis: egyéni szabadság mindenkinek, azaz szabadság, egyenlőség

Athén

•  Ádám itt Miltiades
• Ádám már nem áll a társadalom csúcsán, de jelentős pozícióval bír: hadvezér
• meg kell halnia a tömeg befolyásolhatósága miatt (az emberek szabadok, de nem tudnak élni a kapott értékkel: mégsem szabadok, hisz befolyásolhatóak), nem milliók szolgálnak egy embert, hanem egy áldozza az életét többek miatt

Róma

• Ádám egy római főúr (Sergiolus)
• aki nem közéleti személy, mint a fáraó vagy Miltiades, de azért előkelő helye van a társadalomban, talán sok mindent tehetne, ha akarna, de ő elvonult a közélettől, és a gyönyörök, az élvezetek hajszolásának él, de nem találja meg így a boldogságot

• Péter apostol új utat mutat, új eszmét kínál: a szeretetet, a testvériséget, felismerni a másikat önmagunkban

Konstantinápoly

• Ádám ismét közéleti személyiség: Tankréd lovag
• a keresztény eszmékben és a lovageszményben csalódnia kell: az egyház tanai embertelen dogmákká váltak pl. inkvizíció, eretneküldözés (homousion – homoiusion probléma); a „vérengző keresztnek” már semmi köze a testvériséghez és a szeretethez; Szent Péter utóda, a pátriárka már csak a külsőségek embere belső értékek nélkül; a szerelemről is le kell mondania Ádámnak: Éva (Izóra) kolostorba kell, hogy vonuljon apja Istennek tett ígérete miatt
• Ádám nagyon elkeseredik, az eltorzult hit elől a tudományba menekül
• bár Tankréd közéleti személyiség, mégsincs semmiféle hatalma: nem tehet semmit önmagáért: pl. le kell mondania Éváról

Prága

•  Ádám Kepler, nagy tudós, de már egyáltalán nem tudja befolyásolni saját életét
• felesége, Borbála megcsalja, folyton pénzt kér tőle (egyes vélemények szerint Borbála Madách feleségét, Fráter Erzsébetet mintázza – szerette, mégis elvált tőle) ; a nőt jónak és rossznak is tartja („méregből s mézből összeszűrve”) de: minden rossz tulajdonságát annak a kornak köszönheti, amelyben él
• Kepler – kedve ellenére – kiszolgálja a hatalmat: horoszkópokkal és időjóslással foglalkozik (ezzel elárulja saját magát, hisz a tudomány helyett az áltudományt választja)

A 8. színben

• elalszik Kepler, ezért ez az „álom az álomban” szín: Párizs;  Ádám Danton, aki ismét irányítója az eseményeknek (Kepler álma)
• Danton rájön: nem lehet különválasztani egyértelműen a jót a rossztól, így talán nem is tudja megfelelően alakítani a világot, talán nincs is egy tiszta  eszme, ami a boldogsághoz vezet, a márkilány ellenség, mégis földre szállt angyalnak tűnik, a forradalmárlány pedig durván, állatiasan viselkedik, visszataszító Danton számára
• ez a szín összefoglalja az eszméket: szabadság, egyenlőség, testvériség

A következő színben, Prágában felébred Kepler.

London

• Ádám csak egy ember a piac tömegéből
• ebben a színben minden áru pl. a szerelem, a művészet, az erkölcs, a vallás; Évát is csak a pénz érdekli; (az emberek a panem et circenses elve szerint élnek pl. a kivégzés )
• Ádámot ebben a színben saját környezete semmibe veszi
• a szín haláltánccal zárul (ez egy középkori toposz, ami Arany Híd-avatás c. balladájában is megjelenik), 1. a pénzközpontú társadalom halálra van ítélve; 2. eddig mutathatta be Madách a valós, már megtörtént történelmet – London kora Madách jelene -, a következő színek fantáziaszínek

A falanszterben

• Ádám már végképp nem kimagasló személyiség, csak egy a sokból (itt mindenki ugyanolyan ruhában van, egyformák kell, hogy legyenek az emberek, az egyenlőség helyett az egyformaság valósul meg, így eltűnik az egyéniség); nem képes irányítani a sorsát

Az űrben

• Ádám nem bújik senki bőrébe; el akar szakadni az anyagtól, de nem sikerül: anyagiság nélkül üres az élet; nincs virág stb.., illetve nem is lehetséges
• az utolsó történelmi szín az eszkimóvilág
• itt már nincs semmiféle eszme, amiért Ádám lelkesülhet, vagy amit cáfolhat
• állatias életet él, olyan kisszerűvé válik, hogy elveszti emberi mivoltát

Összegzés 

Ádám egyre kisebb szerepet tölt be a történelem színpadán; a történelem alakítójából annak szemlélőjévé, elszenvedőjévé válik, egyre kevésbé irányíthatja, befolyásolhatja a világ, sőt a saját sorsát.

Ötletek a befejezéshez

• a történelem fejlődés helyett folyamatos hanyatlás, vagy állandó ismétlődés?
• tükrözi-e Ádám sorsa az epikus irodalom hőseinek változását az irodalomtörténet folyamán?
• valóra váltak-e Madách „jövendölései”?
• hogyan ismerhető meg jobban a világ: vezető személyiségként vagy halk szemlélődőként?

 ludimagister

• a szinkrón szó a görög szün = együtt és kronosz = idő szavakból ered, jelentése egyidejű; a szinkrón nyelvészet egy adott időszakban vizsgálja a nyelvet; ide tartozik a leíró nyelvtan
• a diakrón szóban a dia = át, keresztül, a diakrónia lényege tehát a történetiség, a nyelv történetét vizsgálja
• a magyar nyelvtörténet legkorábbi vizsgálható szövege a Pray-kódexben található Halotti beszéd és könyörgés; a diakrón nyelvészet több nehézségbe is ütközhet pl. a nyelvészek az ősmagyar kor nyelvi állapotát nehezen tudják rekonstruálni, hiszen a honfoglalás előttről nincsenek írásos nyelvemlékeink; az ómagyar korból már vannak, viszont a beszélt nyelvre nehéz ezekből következtetni (pl. a Halotti beszédnek és az Ómagyar Mária-siralomnak is több „olvasata” van), ennek egyik oka, hogy a hangjelölés nem volt következetes, egyértelmű; egységes helyesírási szabályzat csak a 19. századtól van
• a nyelvészeti kutatásokat megkönnyítette a hangfelvételek megjelenése, mert így nem csak a szókészlet, hanem a hangok változása is egyértelműbben vizsgálható
• a nyelv folyamatosan változik; napjainkban elsősorban a szókészleten vehető észre: szinte hónapok alatt népszerűvé vált a lájkol szó, és bekerült a köznyelvbe; idegen nyelvekből is kerülnek a magyarba szavak pl. internet, de sok új szó keletkezik szóképzéssel pl. internetezik vagy szóösszetétellel pl. internetkapcsolat
• a nyelvi változás oka lehet: 1. nyelven belüli (ezek hangtani, nyelvtani változások – pl. a szláv malinából málna lett); 2. a nyelvet használó ember gondolkodásából fakadóak (főleg szókészletbeli, jelentésbeli változások – pl. a számítógép helyett csak gépet mondunk); 3. nyelven kívüli (változik a gazdaság, a társadalom, ez hat a szókészletre is – pl. a tanácselnök szó kikopott a nyelvből a rendszerváltás után, helyébe a polgármester került)
• a diakrón nyelvészet, azaz nyelvtörténet tehát egy hosszmetszetet, míg a szinkrónia egy keresztmetszetet mutat a nyelvről

ludimagister

Az Akadémia 1832-ben adta ki az első helyesírási szabályzatot, addig nem volt egységes magyar helyesírás. Ennek ma – 2015. szeptember 1-je óta – a 12. kiadását használjuk.

Helyesírási alapelveink:

1. a kiejtés elve: a kiejtett szó hangjait a nekik megfelelő betűkkel írjuk le ( a köznyelvi formát vesszük alapul); jelöli a mássalhangzók időtartamát (pl. dugattyú); jelöli a magánhangzók minőségi és mennyiségi tulajdonságait (pl. –ból, -ből); ez az elv érvényesül azokban a szavakban is, amelyekben már elhomályosultak a szóelemek határai (pl. lagzi, éjszaka, aggat)

2. a szóelemzés elve: a szóelemek találkozásakor megőrizzük az eredeti alakot (összetett szavak, illetve toldalékolás esetén kell erre figyelni); a mássalhangzótörvények miatt több szót máshogy ejtünk, mint ahogy írunk! (pl. szénpor, hordja)

3. az egyszerűsítés elve : akkor alkalmazzuk, ha kétjegyű betű hosszú hangot jelöl ( pl. anynyi – annyi), ilyenkor a kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan; ha hosszú mássalhangzóra végződő tőhöz ugyanilyen mássalhangzóval kezdődő toldalék kerül, csak két mássalhangzót jelölünk (pl. lakk + kal à lakkal); összetett szavak tagjainak találkozásánál nem hagyhatunk el betűt, ilyenkor kötőjelet használunk, hogy ne kerüljön három azonos betű egymás mellé (pl. balett-táncos)

4. a hagyomány elve: régi családneveknél érvényesül (pl. Kossuth Paál, Batthyány, Kiss); a ly írásakor követjük ezt az elvet, hiszen ma már ez a betű nem jelöl külön hangot (ly = j, pl. pálya, gólya)

ludimagister