A nyelvnek meghatározó szerepe van az ember életében: segítségével teremtünk kapcsolatot, szerzünk és közvetítünk ismereteket, fejezzük ki érzelmeinket, gondolatainkat.

A nyelv az emberek közötti kapcsolatokban folyamatosan változik, módosulnak szabályai is. Valamilyen állandóságra azonban szükség van, hogy megértsük egymást. A nyelv folytonos változása és viszonylagos állandósága a sikeres kommunikáció feltétele.

A nyelv szoros kapcsolatban van a társadalommal. Nyelvhasználatunkat sok külső tényező befolyásolja (pl. hol lakunk, hol dolgozunk, milyen az iskolai végzettségünk), de emellett beszédünkre, viselkedésünkre  számos belső tényező is hat (pl. milyen neműek és hány évesek vagyunk, milyen tulajdonságokat örököltünk a szüleinktől). Mindebből jól látszik, hogy a nyelv és a gondolkodás szoros kapcsolatban állnak egymással.

A nyelv és a gondolkodás viszonya már régóta foglalkoztatja a nyelvészeket, filozófusokat, pszichológusokat.

• Az egyik felfogás szerint a nyelv és a gondolkodás két külön dolog. Egyik függ a másiktól, de az is kérdés, hogy melyik melyiktől. Akik szerint a gondolkodás megelőzi a nyelvet, azzal bizonyítják állításukat, hogy a kisbabák is gondolkodnak már, mielőtt megszólalnának. Az ellentétes nézet szerint nyelvhasználatunk, anyanyelvünk meghatározza gondolkodásunkat.
• Egy másik vélekedés szerint a nyelv és a gondolkodás azonos dolog, nem képzelhető el gondolkodás a nyelv használata nélkül.
• Megint mások szerint a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást (de ez nem jelenti azt, hogy azonosak volnának).

ludimagister

• a tömegkommunikáció közvetett, felülről lefelé (egy embertől vagy hatalmi központtól az emberekhez), általában egy irányban ható (nem jelzek vissza a hírolvasónak, ha nézem a Híradót), tömeges kommunikáció
• a tömegkommunikáció megvalósulhat a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió, az internet vagy akár nyilvános beszédek által
• a tömegkommunikációs üzenet mindig aktuális  (időszerű), publikus és periodikus (meghatározott időszakonként jelentkező) kell, hogy legyen
• a fentiekből fakad, hogy a tömegkommunikációnak hatalmas szerepe és ereje van abban, hogy formálja az emberek véleményét, befolyásolja gondolkodásukat, ezért nagy a felelőssége is
• a nyelv állapotát, igényességét is befolyásolja a tömegkommunikáció; a közszolgálati rádiók és televíziók mintának tekinthető köznyelvi nyelvhasználatra törekednek; a kereskedelmi csatornák nyelvhasználata kötetlenebb, gyakrabban jellemzi a lazaság, oldottság, ironizálás, harsányság, a szlengesedés, gyakran a trágárság – mindezeknek egyik oka, hogy a figyelemfelkeltésnek egyre nagyobb szerepe van, hiszen egyre nagyobb a választék például a tévécsatornák között, „meg kell küzdeniük” a nézőkért
• a tömegkommunikáció legjellemzőbb stílusa a publicisztikai stílus
• befejezés: vélemény a valóságshow-k, sorozatok vagy egyéb tévéműsorok, illetve az internetes nyelvhasználat (például a közösségi médiáé) nyelvre és gondolkodásra gyakorolt hatásáról

ludimagister