Valószínűleg Szicíliában születtek az első szonettek az 1200-as években Giacomo da Lentini vagy más néven Jacopo il Notaro tollából. Az 1400-as évekre már népszerű versforma volt a reneszánsz Európában. Két alaptípusa is a reneszánsz költőiről kapta a nevét: petrarcai és shakespeare-i szonett.

A petrarcai szonett

A petrarcai vagy más néven olasz vagy itáliai szonett 1. és 2. versszaka négy, míg a 3. és 4. háromsoros.  A négysoros versszakok általában ölelkező vagy keresztríműek, azaz abab abab vagy abba abba a rímképletük. Az is lehet, hogy a második versszak nem rímel az elsővel pl. abba cddc, de a két négysoros strófa rímelése mindenképpen ugyanazt a logikát követi.

Ugyanígy a két háromsoros versszakot is összekapcsolja a rímelés. Lehet cde cde vagy cdc dcd vagy ccd eed vagy akár  cdd dcc is a rímképletük.

A középiskolás szöveggyűjteményből Petrarca Ti szerencsés füvek… és Pó földi kérgem…  című szonettjei lehetnek ismerősek. Ezek rímképlete abba abba cdc dcd. (Egy betűt egy versen belül csak egyszer használunk a jelölésben, nem kezdjük újra az ábécét versszakonként. Tehát az előbbi példában az első sor a nyolcadikkal is rímel.)

Francesco Petrarca (1304-1374)

A szonettek műfaja leggyakrabban dal. Petrarca a Daloskönyvbe gyűjtötte szonettjeit (eredeti címe: Canzoniere). A verscím még nem volt divatos ekkor, ma ezeknek a költeményeknek az első sorát emlegetjük címként. A Daloskönyvben – más versek mellett – 317 szonettet olvashatunk. A kötet első részét Petrarca szerelme, Laura életében, második felét halála után írta. Legalábbis ezt sugallja az, ahogyan a versek egymást követik, bár ez lehet egy későbbi elrendezés eredménye is. A Daloskönyv legtöbb darabja a Laura-szerelemhez kapcsolódik valamilyen módon, de olvashatunk itt hazafias vagy a pápák ellen írott verseket is.

A shakespeare-i szonett

A shakespeare-i vagy angol szonett is 14 soros, de nem tagolódik versszakokra. Egyben olvashatunk el 12 sort, és az utolsó kettő sem válik el a többitől, csak kicsit beljebb kezdődik. Ezt a két sort szokták couplet-nak nevezni. A couplet kicsit hasonló az epigramma csattanójához, mert tömören próbál megfogalmazni egy lényeges gondolatot. A couplet két sora mindig páros rímelésű, a többi sor általában keresztrímes: ababcdcdefef gg.

Ahogy az itáliai formát sem Petrarca találta ki (de róla nevezték el, mert ő tette „híressé”), úgy már az angol költők is írtak szonettet Shakespeare előtt is. Például Sir Philip Sidney, akinek a shakespeare-i szonett formáját tulajdonítják. A szonett nagyon kedvelt versforma volt a reneszánsz angol költészetben. Shakespeare több drámájának verses szövegeiben is találunk szonetteket, például a Romeo és Júlia prológusait a felvonások elején.

William Shakespeare (1564-1616)

Shakespeare állítólag többre tartotta szonettjeit színpadi műveinél. Összesen 152-t írt (vagy ennyit ismerünk). Az első 126 témája főleg a szerelem, a költészet és az elmúlás. A költő és egy fiatalember kapcsolata jelenik meg bennük. Ez lehet barátság, lehet szerelem is. Valószínűleg Southampton grófja ez a fiatal férfi, róla vagy neki szólnak a versek. A többi 26 szonett ihletője viszont a fekete hölgy (Dark Lady). Ezekben a költeményekben Shakespeare nem a úgy ír a nőről, mint egy idealizált alakról, hanem mint egy hús-vér személyről, akinek erényei mellett hibái is vannak, s akit ennek ellenére szeret. Petrarcához hasonlóan Shakespeare sem adott címet a szonettjeinek, hanem megszámozta őket.

Mi a szonettkoszorú?

Egy költői bravúr. Tizenöt, témájában összekapcsolódó szonettből áll. Az első szonett utolsó sora ugyanaz, mint a második első sora, a második utolsó sora megegyezik a harmadik szonett első sorával és így tovább. A 15., a mesterszonett  pedig a 14 szonett első sorainak összeolvasásából áll össze.

Talán a legismertebb magyar nyelvű szonettkoszorú József Attila A Kozmosz éneke című műve. A két legizgalmasabb pedig  Jánosházy György Költői értekezés a zene mindenhatóságáról című szonettkoszorúja és Markó Béla műve, a Költők koszorúja. Utóbbi 14 vers 14 magyar költőről stílusukat, verseik egy-egy kifejezését, életük egy-egy mozzanatát csempészve a sorok közé. És persze egy mesterszonett.

A szonettkoszorú szavunk a magyar nyelvbe a németből került (sonettenkranz). Az angol (crown of sonnets) és az olasz (sonetti a corona) a „szonettkoronát” használja.

Változatok

Shelley Óda a nyugati szélhez című verse öt szonett. A szonetteket öt versszakra tagolta: 3+3+3+3+2 sorosakra. Rímképlete: aba bcb cdc ded ee. A háromsoros versszakok úgy rímelnek, mint Dante Isteni színjátéka, tehát tercinákról van szó. (Erre a formára használják terza rima szonett elnevezést is. A terza rima jelentése három vagy hármas rím.)

Előfordulhat az is, hogy valaki megcseréli a négy- és a háromsoros versszakokat és a 3+3+4+4 szerkezetet használja. Ha pedig  ez elé ír egy hagyományos szonettet, tükörszonettről beszélünk (4+4+3+3+3+3+4+4). Ez elég ritka.

Szonettek a magyar irodalomban

Az első ismert magyar szonett Faludi Ferenc tollából született A pipárul címmel. A XIX. században is írtak szonetteket költőink Kazinczytól Csokonaiig, de a formát igazán népszerűvé a nyugatosok tették.

Babits  A lírikus epilógja, Juhász Gyula Magyar táj magyar ecsettel  vagy Tóth Árpád Esti szonett című verse csak néhány a sorból. Kosztolányi  Számadás című műve hét szonettet fog egybe, ahogy József Attila Hazám című alkotása is. (Ezeket úgy is szokták emlegetni, hogy szonettciklusok.) A Számadás verseiben még a hagyományos 10 és 11 szótagos jambikus sorokat olvashatjuk, a Hazám sorai azonban csak 8 és 9 szótagosak. Sok költő hosszabb ciklust vagy egy egész kötetet szentelt szonetteknek. Ilyen például Szabó Lőrinc Tücsökzenéje vagy a szerelméről  írt 120 szonett:  A huszonhatodik év. Weöres Sándor pedig az Átváltozások cím alá gyűjtötte 40, különféle sortípusokból álló szonettjét.

Fontos megemlíteni, hogy a magyar irodalom számos jeles szonettfordítással is büszkélkedik. Ide sorolhatjuk Shakespeare szonettjeit Szabó Lőrinc fordításában, vagy a francia szimbolisták több költeményét Tóth Árpád tolmácsolásában.

ludimagister

]]> http://irodalomok.webab.hu/2016/11/03/mi-a-szonett/feed/ 0 http://irodalomok.webab.hu/2016/05/21/egy-percben-orkeny-egyperceseirol/ http://irodalomok.webab.hu/2016/05/21/egy-percben-orkeny-egyperceseirol/#respond Sat, 21 May 2016 12:54:52 +0000 http://irodalomok.webab.hu/?p=210 A bevezető gondolatokat Örkényről, az egyperces műfajáról és a groteszkről  néhány egyperces bemutatása támasztja alá. (Használati utasítás, Arról, hogy mi a groteszk, In memoriam dr. K. H. G., Egy meghasonlott tulipán, Gondolatok a pincében)

• Örkény a Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolható

• írt novellákat, regényeket (pl. Rózsakiállítás), drámákat (pl. Pisti a vérzivatarban); a Tótéknak van epikus és drámai változata is; legismertebbek talán mégis egypercesei
• egy  az egypercesnek vannak világirodalmi előzményein (pl. Franz Kafka egypercesei), de a magyar irodalomban igazán Örkény tette népszerűvé
• az egyperces egy rövid epikai műfaj, rövidsége miatt az értelmezés maximálisan a befogadó képzeletén múlik
• Örkény Használati utasítás című egypercesében elmondja, hogyan kell „használni” ezt a műfajt, miért jó, hogy ilyen rövid, és mennyire fontos a cím az értelmezésben
• Örkény egyperceseitől elválaszthatatlan a groteszk hangnem; a groteszk a világ részleges értelmetlenségét, reménytelenségét mutatja be; általában össze nem illő, meghökkentő dolgokat kapcsol össze; nem „szokásos” nézőpontból mutatja meg a világot, hogy felfigyeljünk a lényegre; gyakran társítja a komikumot a tragikummal (mindezt Örkény megfogalmazza Arról, hogy mi a groteszk című művében)
• az In memoriam dr. K. H. G. című egyperces egy fogoly és egy német őr rövid párbeszéde; a cím már sejteti, hogy dr. K. H. G. már nem él (in memoriam = emlékezetére), a mű a halála története: dr. K. H. G. próbál beszélgetni az őrrel; az első mondata németül hangzik, ő beszél az őr nyelvén, és meg is tiszteli azzal, hogy így szól hozzá; az őrrel a német irodalomról szeretne beszélni, de az nem ismeri saját nemzetének írói; a helyzet komikuma, hogy egy fogoly, miközben gödröt ás a lódögnek, irodalomról próbál diskurálni az őrrel; tragikuma pedig, hogy hiába áll szellemileg dr. K. H. G. az őr felett, az őr mégis erősebb, mert nála van a fegyver, és mert kellemetlen szembesülnie saját butaságával, ezért lelövi dr. K. H. G.-t
• az Egy meghasonlott tulipán című egypercesben egy tulipán öngyilkos lesz, leveti magát a negyedikről; a történet komikuma a helyzet lehetetlenségéből fakad, hiszen ez nem történhet meg, a valóságban egy tulipán nem lehet öngyilkos, nem írhat búcsúlevelet; tragikuma, hogy a tulipán nem akart többé tulipán lenni, felhívja a figyelmet arra, hogy létünk bizonyos fokig meghatározott: a tulipán nem dönthetett arról, hogy ő tulipán legyen vagy sem; be volt zárva saját létformájába
• ugyanez jelenik meg a Gondolatok a pincében című egypercesben is (a cím utalás Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versére a fontos gondolatokról lesz szó!); a patkány nem dönthetett arról, hogy csúnya, büdös patkánynak szülessen, számára csodálatosnak tűnik, ha „valaki” cica, s még inkább, ha féllábú házmesterkislány; minden viszonylagos, hiszen a kislány a gyerekek között a legszánandóbb helyzetben van; ahogy mindezt egy patkány végiggondolja, komikus, de a sorsa, és a kislányé is – tragikus
• az Örkény-egypercesek rövidségük és humoruk mellett talán azért is olyan népszerűek, mert a világot úgy mutatják be, hogy az nem fekete vagy fehér, hanem fekete és fehér

Szövegek a tételhez itt.

ludimagister