Mikor készítünk összefoglalást?

• a szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását
• a szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról
• a szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat
• az érdeklődés felkeltése céljából rövid tartalmi kivonatot készíthetünk (ez megjelenhet külön vagy a szöveg előtt pl. az újságcikkek bevezető részei

A vázlat

• a vázlat a szöveg gerincét alkotja; akkor áttekinthető, ha azonos rendű címek, vázlatpontok egymás alatt helyezkednek el; a legmagasabb rangú címek a bal margónál, az alájuk rendelt vázlatpontok jobbra lejjebb kezdődnek; áttekinthetőbb, ha az egyes szinteket számokkal, betűkkel jelezzük

• a vázlat típusai:

1. az egyes bekezdések fő gondolatát tartalmazó mondat, a tételmondat felel meg a vázlatpontoknak
2. az egyes részek kulcsfogalmai, kulcsszavai a vázlatpontok

A tartalmi kivonat

• a tartalmi kivonat röviden általában 300 és 900 szó közötti terjedelemben összefoglalja – nem a műből kölcsönzött részletekkel – az írásmű tartalmát, fő gondolatait

A tömörítés

• a tömörítés hasonló a tartalmi kivonathoz, itt is a szöveget kell összefoglalni kisebb terjedelemben, azonban a szövegtömörítés esetében az írásműszövegének részleteit használjuk fel

ludimagister