Egyszerűen megfogalmazva információáramlás legalább két személy között valamilyen jelrendszer segítségével.

Kicsit részletesebben kifejtve: a kommunikáció vagy közlésfolyamat az emberek között lezajló tudatos vagy nem tudatos érintkezés, amely valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv, mimika, gesztikulálás) segítségével jön létre. Egy információ „mozgásba lendítése”, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása; információcsere, érintkezés, közlés, híradás.

A kommunikáció tudománya a kommunikációtan vagy kommunikációelmélet.Általában emberekhez kapcsoljuk a kommunikációt, de állatok is kommunikálhatnak egymással (pl. méhek tánca, szag-, hang- és fényjelek, „mimika”)

A kommunikáció során jeleket használunk. A jeleket sokféleképpen lehet csoportosítani. Például így:

Vagy a jelölő és a jelölt viszonya alapján így:

A nyelvi jelek is szimbólumok. Önkényesek, azaz nem ok-okozati viszony vagy hasonlóság alapján alakultak ki. Az asztal hangsor nem hasonlít az asztalhoz, illetve az asztal fogalmához, és nincs is ok-okozati viszonyban vele. Bizonyíték erre a sokféle nyelv létezése. A table, Tisch, mesa, mensa stb. hangsorok mind az asztalt jelölik. (A hangutánzó szavak viszont ikonok!)

Mik a kommunikáció tényezői? Azaz: mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön?

Az üzenet az adótól (nevezhetjük jeladónak, közlőnek, beszélőnek, írónak stb., attól függően, hogy hogyan adja át az üzenetet) a kód segítségével a csatornán keresztül jut el a címzetthez (befogadó, jelvevő, hallgató, olvasó stb.), aki dekódolja azt.

Az üzenet lehet egy irodalmi mű mondanivalója, de lehet egy egyszavas mondat jelentése is. (Nem csak nyelvi kódrendszerrel „megfogalmazott” üzenetek léteznek. Például, amikor a parkban sétáló kutya megjelöli a fákat, az üzenet valami olyasmi, hogy „itt jártam, ez az én területem”. A későbbiekben azonban a példák a nyelvi kommunikációra vonatkoznak.)

A nyelvi kód egy hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Tehát egy közösség (pl. a több millió, magyarul beszélő ember) minden tagja tisztában van az adott jelrendszer jeleivel.  Az asztal szó minden magyarul beszélő számára (nagyjából) ugyanazzal a jelentéssel bír, a table ugyanazt jelenti az angolul tudóknak stb. A „hagyományokon alapuló” és a „közösségileg elfogadott” kifejezések lényegében arra utalnak, hogy a nyelvi jelek szimbólumok.

A csatorna a kommunikációs közeg, melyen keresztülfut az üzenet. Beszéd esetén a csatorna a levegő (hiszen a hanghullámok terjedéséhez levegő kell; légüres térben nem tudnánk beszélni, és víz alatt sem megy igazán jól), íráskor a papír a csatorna stb.

Az aktuális beszédhelyzet (a beszéd pillanata) is fontos a kommunikáció során, mert más és más helyzetekben mást és mást jelenthet az üzenet.

A kommunikáció lehet:

Egyirányú kommunikáció esetén nincs azonnali visszajelzés, a kétirányúnál van.

A közvetlen kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikáció során az adó és a címzett ugyanazon a helyen vannak, ugyanakkor. Ha a kommunikáció közvetett, nem ugyanott vannak (pl. telefonbeszélgetés), vagy nem egy időben történik a közlés és a befogadás. Érdekes kérdés, hogy vajon a chatelés vagy a skype-olás közvetett vagy közvetlen kommunikáció-e. A definíció szerint nem egy helyen vannak a beszélgetőpartnerek, de mégis mondhatjuk azt, hogy olyan, mintha úgy lenne, hiszen majdnem ugyanolyan visszajelzést kaphatunk, mint élő szóban.

A kommunikáció funkciói (azaz mire használjuk):

1. tájékoztató (referenciális) funkció

• vélemény- vagy gondolatközlés valamiről
• a leggyakoribb funkció
• ide tartozik a legtöbb kérdés is

2. érzelemkifejező (emotív, expresszív) funkció

• belső érzéseink és vágyaink kifejezése

3. felszólító, felhívó (konatív) funkció

• az a cél, hogy a címzettet befolyásoljuk, valamire rávegyük
• a felszólító mód és a megszólítás jellemzi grammatikailag
• ide tartoznak általában az életbölcsességek szabályai, intelmei

4. kapcsolatfenntartó (fatikus) funkció pl.köszönés

5. értelmező (metanyelvi) funkció:

• legtöbbször a nem értett szövegre kérdezünk vissza, „nyelvről való beszéd”, pl. Nem jut eszembe az a szó… / Mit mondtál?

6. esztétikai (művészi, poétikai) funkció:

• az üzenet nyelve művészi megformáltságú
• a nyelv nemcsak eszköz, hanem maga a valóság, maga az üzenet

Az első három funkciót szokás elsődleges vagy főfunkcióknak nevezni, míg a második hármat pedig másodlagos vagy mellékfunkcióknak.

ludimagister

A jel érzékszerveinkkel felfogható jelenség, amely önmagán túli jelenségre utal. („A jel a szemnek önmagát tárja elébe, a léleknek pedig valami önmagától különbözőt.”- Szent Ágoston) Bármi lehet jel, aminek jelzésértéket tulajdoníthatunk.

A jel több tényezőből áll:

• jelentés
• jelölt
• jelölő (pl. egy hangsor)

A jelek főbb jellemzői:

• érzékszerveinkkel felfoghatók
• önmaguknál többet jelentenek
• általánosítanak, vagyis nem csak egyetlen tárgyat, jelenséget idéznek fel, hanem a hozzájuk hasonló többit is
• egy adott közösség tagjai elfogadták őket
• tagjai egy jelrendszernek
• a jelzés szerepét töltik be az érintkezésben

A jeleket többféleképpen csoportosíthatjuk, például aszerint, hogy milyen alapon idézi fel a jelölő a jelölt dolgot:

• index: a jelölő és a jelölt kapcsolata érintkezésen, ok-okozati viszonyon  alapul, pl. a füst a tüzet jelöli
• ikon: a jelölő és jelölt kapcsolata hasonlóságon alapul, pl. egy fénykép a kutyámról a kutyámat jelöli
• szimbólum: a jelölő és a jelölt közötti kapcsolat a társadalmi megegyezésen alapul, pl. a kötelező elsőbbségadást jelző tábla; ide tartozik a nyelv is Erre mondjuk, hogy a nyelvi jel önkényes, ugyanazt a dolgot más hangsor is jelölhetne (mint ahogy jelöl is más nyelvekben).

A jelek osztályozásának egy másik módja:

• természetes jelek (szimptómák)
• mesterséges jelek (szignálok): nem nyelvi jelek; nyelvi jelek

Ha  nem nyelvi úton fejeződik ki a közlés, nonverbális kommunikációról beszélünk. A nem nyelvi kifejezőeszközök egy része minden emberre jellemző, velünk születik, ösztönösen használjuk őket. Ilyen például a nevetés, a sírás, az elpirulás vagy az, ha hátralépünk, ha valaki túl közel jön hozzánk. A nem nyelvi kifejezőeszközök árnyalhatják, minősíthetik vagy helyettesíthetik a nyelvi kommunikációt. Ezt nevezzük metakommunikációnak, azaz a nyelvet kísérő, segítő közlésnek.

A legfontosabb nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték (mimika), kézmozdulatok (gesztusok), tekintet, testtartás, érintés, távolság a beszédpartnertől, hangjelenségek (hangerő, hangszín, hümmögés, torokköszörülés)

Az emberi nyelvhez legközvetlenebbül kapcsolódó jelrendszer az írás. Három fő írásrendszer van: kép- vagy fogalomírás (pl. egyiptomi, kínai), szótagírás (pl. koreai) és a betűírás. A betűírásnak több típusa is van, pl. cirill, latin, görög vagy gót betűs. A régi székely rovásírás is betűírás volt. A betűírásokban egy betű legtöbbször egy hangnak felel meg. Egyes nyelvekben (pl. angol, francia) kisebb a megfelelés , mert a szavak hangalakja idővel változott, de az írás nem követte a változást.

A nyelv az egyik legfontosabb, legegyetemesebb jelrendszerünk. De nem csak jelekből (hangok, szóelemek, szavak stb.) áll, hanem az ezeket összekapcsoló szabályrendszerből, illetve a hagyományból.

nyelv = jel + szabály + hagyomány

A nyelvi jelrendszer többszintű; a nyelvi szintek:

–hang (fonéma) – a nyelv legkisebb, tovább már nem bontható egysége;nincs önálló jelentése, csak jelentésmegkülönböztető szerepe (ezért a hangot nem is tekintjük jelnek)

–szóelem (morféma) – a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egysége; ide tartoznak a szótövek és a toldalékok (pl. képző, jel, rag)

–szó (lexéma = szótári szó)

–szószerkezet (szintagama)

-mondat

-szöveg

ludimagister

Az allegóriát legegyszerűbben úgy szokták meghatározni, hogy egy egész művön vagy egy mű hosszabb részén végigvonuló metafora vagy hasonlat.

A Toldi negyedik énekében „az édes álom pillangó képében” érkezik. Ahogy a pillangó, az álom is gyorsan elrebben, félve száll le (mert Toldi nem mer elaludni) stb. Ha csak egy sorban olvasnánk róla, metaforának neveznénk, de mivel a versszaknak mind a nyolc sora a pillangóról, azaz az álomról szól, allegóriának hívjuk.

Egy másik ismert példa Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című költeménye. A „népek tengere” birtokos jelzős metafora, ami végigvonul az egész versen, ezért szintén allegóriáról van szó. Az allegória a nép és a tenger közös vonásaira épül pl. mindkettő felett áll valami (elnyomók, gálya), ha „föltámadnak” rémisztőek lehetnek.

Az allegória esetében tehát egyértelmű, hogy mi a hasonló és hasonlított vagy azonosító és azonosított, azaz mi minek felel meg (az álom pillangó, a nép tenger stb.)

Az allegorikus szót a köznyelvben is használjuk arra, ha valamit jelképesen, képletesen fogalmazunk meg, nem szó szerint értünk.

Allegorikus szereplői vannak a középkori moralitásoknak pl. a Bűn és a Jóság szerepel a darabokban, és nem egy bűnös és egy jó ember. Szintén allegorikusak az állatmesék és sok vicc szereplői is. A bárány vagy a róka meséje a kiszolgáltatott, ártatlan ember vagy a ravasz ember története.

A szimbolikus szót is gyakran használjuk a köznyelvben, szintén jelképes jelentésben, illetve a szimbólum szót jelkép jelentésben.

A szimbólum is hasonlóságon alapul, de nem derül ki, hogy pontosan mire utal, mit jelöl. Jó példa erre Ady Endre A fekete zongora című verse. Sok jelentése van a fekete zongorának („Ez mind, mind: ez a zongora”), de nem egyértelmű, hogy mit jelöl.

Szimbólum nem csak szimbolista költő versében lehet, illetve nem minden szókép szimbólum, amit a szimbolisták használnak. Például Charles Baudelaire Az albatrosz című versében az albatrosz allegória, hiszen pontosan megfogalmazza „a költő is ilyen, e légi herceg párja”.

Ady A magyar Ugaron című versén vitázni lehetne. Igaz, nem azonosítja konkrétan az Ugart Magyarországgal, de elég egyértelmű ahhoz, hogy allegória legyen.

A 2014-es tavaszi emelt szintű magyar érettségi egyik feladatának megoldásához is az allegória és a szimbólum fogalmával kellett tisztában lenni egy Ady-vers, A fehér lótuszok kapcsán:

“Jellegét tekintve a „fehér lótuszok” szókép az allegória és a szimbólum határán helyezkedik el. Milyen sajátossága kapcsolja az allegóriához, és mennyiben közelít a szimbolista poétikához? Említsen egy-egy jellegzetességet! A sajátosság megnevezése mellett válasza rövid, egy-két mondatos kifejtést is tartalmazzon!” 

[Azaz: miért mondhatjuk, hogy az említett versben a „fehér lótuszok” allegória, és miért, hogy szimbólum.]

“Lehetséges válaszelemek például:

• a képi és fogalmi sík viszonyának szembeállítása

• az allegóriára jellemző sajátosság, hogy a vers szövege egyértelműen megnevezi a képi sík fogalmi megfelelőjét: virágok = fehér gondolatok

• a szimbólumhoz az közelíti a vers központi szóképét, hogy a definitív megnevezés ellenére a vers szövege részben mégis a sugalmazásra épül a jelentésrétegekről szóló szembeállás

• a lótusz olyan jelentést is hordoz, amely tradicionálisnak tekinthető, azaz nem egyéni képalkotásra alapszik

• a lótusz a költeményben többjelentésűvé válik, hiszen a tisztaságot, a szépséget, az elragadtatottságot, az életörömöt, a hitet stb. egyaránt jelöli”

(Az idézett részek forrása: http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz_emelt/e_magyir_14maj_ut.pdf)

ludimagister