Olvashatsz néhány szót a Toldi keletkezéséről, utána pedig egy részletes összehasonlítást, majd egy felelettervet (Vázlat a felelethez). Akkor is jól hasznosíthatod az alábbiakat, ha csak a Toldiból vagy csak a Toldi estéjéből kell készülnöd.

A bevezetéshez (esetleg):

Arany művészetének fontosabb értékei; helye az irodalmi életben:

• a klasszikus magyar költészet talán legnagyobb, de mindenesetre leggazdagabb alakja (pl. valószínűleg a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő)
• irodalomszervező tevékenysége páratlan
• modern irodalomtudományunk egyik alapítója
• alapvető feladatának (Petőfivel együtt) a nép nemzetbe emelését, a magyar polgárosodás képviseletét tekintette
• elsősorban epikusnak – s nem lírikusnak – tartotta önmagát, mégis akarata ellenére vált a modern líra elindítójává
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus („tudós költő”), aki aprólékos gonddal, részletmunkával formált meg mindent
• rejtőzködő szerénység, kínzó lelkiismeretesség, személyes erkölcsi példamutatás jellemezte
• költői nyelvének ereje, páratlan műfordítói tevékenysége például szolgált a Nyugat nemzedékének
• művészi örökségével minden későbbi írónemzedék számol, nagysága előtt meghajol

Az életrajz fontosabb állomásai:

• a nemesség tudatát őrző, parasztsorba süllyedt szegény nagyszalontai család
  

  Arany János (1817-1882)

• Arany György és Megyer Sára 10. gyermeke (rajta kívül csak több, mit 20 évvel idősebb Sára nővére élt)
• érzékeny személyiség – féltő gondoskodás
• szül. 1917. Nagyszalonta („szülőhelyem, Szalonta / nem szült engem szalonba)
• fontosak a családi gyökerek, a szülőfalu életének meghatározó helyszíne – Nagyfalu – Toldi; tanító; másodjegyző; házassága: (Ercsey Julianna); költői indulása
• Debrecen – a kollégiumban tanul, de tanulmányait nem fejezi be
• Kisújszállás – praeceptor
• Máramarossziget – színészkaland à bűntudat
• Arad, Debrecen, Pest – nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó, a Nép Barátja c. lap szerkesztője (1848-49)
• Geszt – a Tisza-család házitanítója (1850)
• Nagykőrös – gimnáziumi tanár (1851-60)
• Pest – a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Szépirodalmi Figyelő (1860-62) és a Koszorú (1863-65) c. folyóirat szerkesztője
• Margit-sziget – „kapcsos könyv” (Gyulai Páltól kapta)
• hárompillérű életmű: nagyepika, verses kisepika, líra
• Arany írói pályája az epikus költészettel indul

A Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)

• 1845. Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány c. komikus eposzáért
• a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszélyre” (=elbeszélő költemény), melynek hőse egy népi alak pl. Mátyás király, Toldi, Kádár vitéz
• A Toldi nyer – barátság Petőfivel; – Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kéri Aranyt

A trilógia hőse: Toldi Miklós (Nagy Lajos király idejében valóban élt személy, főispán is volt több megyében, olaszországi zsoldoscsapatokat is vezetett).

Arany forrásai: népmondák; Ilosvai Selymes Péter XVI. sz.-i műve: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (verses) – megtalálható benne: pl. a bujdosás, a párbaj. Ilosvai művéből származnak az énekek elején található mottók.

Összehasonlítás:

A Toldiban a főhősre az önazonosság zavara jellemző:

• nincs édesapja, nem áll előtte egy példa, hogy milyen férfivá váljon
• még nem felnőtt, de már nem is gyermek („még legénytoll sem pelyhedzik állán”)
• szereti a bátyját, de nem kap viszonzást
• nemes, de parasztként él („pórsuhanc”)
• álma: vitéz legyen (de: Laczfiék parasztnak nézik: „Hé, paraszt […]”)

A Toldi estéjének főhőse már nem a kamasz fiú útkereső problémái jellemzőek, hanem az idős emberéi:

• Toldit a király és György is gyermeknek szólítják (néhol a narrátor is: „úgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyermek” – X. ének)
• a fiatal Toldi gyermekségéből adódnak a problémák, az önfegyelem hiánya
• a fiatal Toldi nem szándékosan, hanem dühében, hirtelen haragjában dobja el a malomkövet, ami egy katona életébe kerül
• bűnt követ el, meg kell történnie a bűnbocsánatnak, hogy igazi pozitív hős maradjon (ld. Mózes gyilkossága – ő is hirtelen haraggal öl meg egy katonát) – bujdosik (eddig vívódott, hogy elmenjen-e otthonról – főleg az anyja miatt maradt; most muszáj mennie: fél és lelkiismeret-furdalása van)
• az útja során küzdenie kell (a felnőtté válás útja ez?)
  – “mesebeli három próba”

1. farkaskaland (önvédelemből kell megküzdenie a farkasokkal; önmagáért küzd)
2. bikakaland (a pestieket menti meg; még nem hálálja meg senki, csak egy darab májat dobnak oda neki, mint egy kutyának)
3. a cseh vitéz legyőzése (nem csak önmagáért teszi, hanem az özvegyasszony két fiáért is; az országot menti meg az „idegen elnyomótól”) – dicsőség: vitéz lesz – teljesül a vágya és a király is elismeri őt

• a fiatal Toldi gyilkos ugyan (akarata ellenére), de egy jó tettel, a cseh vitéz legyőzésével az országot menti meg – megmenekül a büntetéstől
• a Toldi estéjében 3 év után Toldi visszatér az udvarba és legyőzi az olasz vitézt (egy hőstettet hajt végre az idegen legyőzésével a fiatal Toldihoz hasonlóan, de itt a mű elején, nem a végén happy endként)
• itt már nem egy gyermekről, hanem egy idős emberről van szó; az ő jellemének hibája: nem tudja elfogadni, hogy az udvarban már más szelek fújnak – az öreg Toldi egy Don Quijote-típusú hős: becsületes, a régi, lovagi értékek szerint él, de ezt a környezete már nem képes tisztelni – nevetségesnek találják pl. ld. a bevonulási jelenet; ezért is vonult vissza az udvartól; a régi értékek tisztelete mellett a rugalmatlanság, az újtól való elzárkózás is jellemzi
• de: mint vitéz felülmúlhatatlan: csak ő képes legyőzni az olasz vitézt
• a Toldi estéje szerkezete fordítottja a Toldiénak (Toldi: 1. gyilkosság, 2. hőstett; Toldi estéje: 1. hőstett, 2. gyilkosság) – Van-e feloldozás a Toldi estéjében?
• a fiatal Toldi nem akarja megölni a katonát, csak dühében dobja el a követ, az idős Toldi viszont ártó szándékkal közeledik a csúfolódó apródok felé (az apródok éneke – a história és a csúfolódás is – nem felező tizenkettesben íródott, mint a többi rész! – történet a történetben)
• az idős Toldi számára már nem mentség a forrófejűség, semmi sem menti fel a gyilkosság alól

Toldi: egyértelmű értékek

Toldi estéje: egy lehetséges jó utat képvisel az idős Toldi: a nemzeti hagyományok, erkölcsi normák védelmezője, a régi eszmékhez való ragaszkodás jelképe – ha ezt elfogadjuk, feladjuk a nemzeti sajátosságokat?; kizárják-e egymást az értékőrzés és a haladás?

Az évszakok szerepe a két műben:

• „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja” – nyár, dél– Toldi –
  az évszakok és napszakok mindkét műben illeszkednek a szereplők életkorához
• „Őszbe csavarodott a természet feje”- ősz, este (cím – Toldi estéje); végül: tél – lehull a hó (Lajos király megbocsát az öreg Toldinak, de lehet, hogy erre már nincs hatalma, isteni megbocsátásra van szükség, ezt jelképezi a sírra hulló hó)
• az öreg Toldi felett már egyébként sem áll a király, csak barátok pl. a Toldiban Toldinak meg kell ölnie a csehet, mert az orvul támad; a Toldi estéjében Toldi nem várja meg a királyi kegyelem jelét, ő dönt: meg akarja ölni az olaszt

A két mű keletkezési idejének fontossága:

• a Toldi a szabadságharc előtt született, Gyulai Pál szerint az akkori hangulatnak felel meg: feltörekvő népi hőst ábrázol, aki legyőzi az idegent (optimizmus)
• a Toldi estéje 1854 után született, hiányzik belőle a Toldi optimizmusa
• mindkettő az idegenséggel való szembenállást fogalmazza meg, de a Toldi estéjében az idegenek már uralkodnak is az országban (ugyanez jelenik meg a Bánk bánban)

A narrátor viszonyulása a szereplőihez:

• Toldi: a narrátor néha mosolyog az ifjú Toldin, de nem neveti ki; „eposzias”
• Toldi estéje: ironikus (kissé elhatárolódik) és elégikus is az ábrázolás

Vázlat a felelethez:

•  bevezetés: Arany János (életének főbb állomásai, helye a magyar irodalomban)
• a Toldi keletkezésének következményei Arany életében
• a trilógia hőse
• Arany forrásai
• a fiatal Toldi, az önazonosság zavara, az önfegyelem hiánya  bűn és bujdosás, 3 kaland, feloldozás  az idős Toldi Don Quijote-típusú hős
• a két mű szerkezetének, a szereplők viselkedésének, értékeiknek összehasonlítása
• az évszakok szerepe
• a keletkezés ideje  a narrátor
• befejezés: viszonyulásom a két szereplőhöz vagy a két történethez vagy melyik Toldi követett el tényleg bűnt stb.

ludimagister

Az allegóriát legegyszerűbben úgy szokták meghatározni, hogy egy egész művön vagy egy mű hosszabb részén végigvonuló metafora vagy hasonlat.

A Toldi negyedik énekében „az édes álom pillangó képében” érkezik. Ahogy a pillangó, az álom is gyorsan elrebben, félve száll le (mert Toldi nem mer elaludni) stb. Ha csak egy sorban olvasnánk róla, metaforának neveznénk, de mivel a versszaknak mind a nyolc sora a pillangóról, azaz az álomról szól, allegóriának hívjuk.

Egy másik ismert példa Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című költeménye. A „népek tengere” birtokos jelzős metafora, ami végigvonul az egész versen, ezért szintén allegóriáról van szó. Az allegória a nép és a tenger közös vonásaira épül pl. mindkettő felett áll valami (elnyomók, gálya), ha „föltámadnak” rémisztőek lehetnek.

Az allegória esetében tehát egyértelmű, hogy mi a hasonló és hasonlított vagy azonosító és azonosított, azaz mi minek felel meg (az álom pillangó, a nép tenger stb.)

Az allegorikus szót a köznyelvben is használjuk arra, ha valamit jelképesen, képletesen fogalmazunk meg, nem szó szerint értünk.

Allegorikus szereplői vannak a középkori moralitásoknak pl. a Bűn és a Jóság szerepel a darabokban, és nem egy bűnös és egy jó ember. Szintén allegorikusak az állatmesék és sok vicc szereplői is. A bárány vagy a róka meséje a kiszolgáltatott, ártatlan ember vagy a ravasz ember története.

A szimbolikus szót is gyakran használjuk a köznyelvben, szintén jelképes jelentésben, illetve a szimbólum szót jelkép jelentésben.

A szimbólum is hasonlóságon alapul, de nem derül ki, hogy pontosan mire utal, mit jelöl. Jó példa erre Ady Endre A fekete zongora című verse. Sok jelentése van a fekete zongorának („Ez mind, mind: ez a zongora”), de nem egyértelmű, hogy mit jelöl.

Szimbólum nem csak szimbolista költő versében lehet, illetve nem minden szókép szimbólum, amit a szimbolisták használnak. Például Charles Baudelaire Az albatrosz című versében az albatrosz allegória, hiszen pontosan megfogalmazza „a költő is ilyen, e légi herceg párja”.

Ady A magyar Ugaron című versén vitázni lehetne. Igaz, nem azonosítja konkrétan az Ugart Magyarországgal, de elég egyértelmű ahhoz, hogy allegória legyen.

A 2014-es tavaszi emelt szintű magyar érettségi egyik feladatának megoldásához is az allegória és a szimbólum fogalmával kellett tisztában lenni egy Ady-vers, A fehér lótuszok kapcsán:

“Jellegét tekintve a „fehér lótuszok” szókép az allegória és a szimbólum határán helyezkedik el. Milyen sajátossága kapcsolja az allegóriához, és mennyiben közelít a szimbolista poétikához? Említsen egy-egy jellegzetességet! A sajátosság megnevezése mellett válasza rövid, egy-két mondatos kifejtést is tartalmazzon!” 

[Azaz: miért mondhatjuk, hogy az említett versben a „fehér lótuszok” allegória, és miért, hogy szimbólum.]

“Lehetséges válaszelemek például:

• a képi és fogalmi sík viszonyának szembeállítása

• az allegóriára jellemző sajátosság, hogy a vers szövege egyértelműen megnevezi a képi sík fogalmi megfelelőjét: virágok = fehér gondolatok

• a szimbólumhoz az közelíti a vers központi szóképét, hogy a definitív megnevezés ellenére a vers szövege részben mégis a sugalmazásra épül a jelentésrétegekről szóló szembeállás

• a lótusz olyan jelentést is hordoz, amely tradicionálisnak tekinthető, azaz nem egyéni képalkotásra alapszik

• a lótusz a költeményben többjelentésűvé válik, hiszen a tisztaságot, a szépséget, az elragadtatottságot, az életörömöt, a hitet stb. egyaránt jelöli”

(Az idézett részek forrása: http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz_emelt/e_magyir_14maj_ut.pdf)

ludimagister