• a tömegkommunikáció közvetett, felülről lefelé (egy embertől vagy hatalmi központtól az emberekhez), általában egy irányban ható (nem jelzek vissza a hírolvasónak, ha nézem a Híradót), tömeges kommunikáció
• a tömegkommunikáció megvalósulhat a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió, az internet vagy akár nyilvános beszédek által
• a tömegkommunikációs üzenet mindig aktuális  (időszerű), publikus és periodikus (meghatározott időszakonként jelentkező) kell, hogy legyen
• a fentiekből fakad, hogy a tömegkommunikációnak hatalmas szerepe és ereje van abban, hogy formálja az emberek véleményét, befolyásolja gondolkodásukat, ezért nagy a felelőssége is
• a nyelv állapotát, igényességét is befolyásolja a tömegkommunikáció; a közszolgálati rádiók és televíziók mintának tekinthető köznyelvi nyelvhasználatra törekednek; a kereskedelmi csatornák nyelvhasználata kötetlenebb, gyakrabban jellemzi a lazaság, oldottság, ironizálás, harsányság, a szlengesedés, gyakran a trágárság – mindezeknek egyik oka, hogy a figyelemfelkeltésnek egyre nagyobb szerepe van, hiszen egyre nagyobb a választék például a tévécsatornák között, „meg kell küzdeniük” a nézőkért
• a tömegkommunikáció legjellemzőbb stílusa a publicisztikai stílus
• befejezés: vélemény a valóságshow-k, sorozatok vagy egyéb tévéműsorok, illetve az internetes nyelvhasználat (például a közösségi médiáé) nyelvre és gondolkodásra gyakorolt hatásáról

ludimagister