Ady Endre a Nyugat első nemzedékéhez tartozik.

• nagy hatással voltak rá a francia szimbolista költők, különösen Verlaine és Baudelaire
• gyakran használ verseiben szimbólumokat (pl. A fekete zongora –a zongorának nincs egy konkrét jelentésbeli megfelelője; ld. az allegória és a szimbólum közötti különbség)
• az impresszionizmus és a szecesszió jellemző vonásai is fellelhetőek költészetében – ezek hagyományait továbbfejlesztve, egyénítve alakította ki egyéni, saját stílusát
• folytatta a magyar nemzeti költészet hagyományait pl. megjelenik verseiben a nemzethalál víziója
• kötetkompozíciókban gondolkodott, a köteteken belül az azonos témájú verseket ciklusokba sorolta
• költői nyelvére jellemző, hogy gyakran archaizál (pl. a kuruc versekben), egyéni szóalkotásokat (hapax legomenon pl. rőzse-dalok) használ, versei ritmusosak, sokszor az élőbeszédet követik; inkább az ütemhangsúlyos verselést alkalmazza
• műveit a látványosság, az erős képiség jellemzi (pl.sok metafora, szinesztézia)
• jellemző retorikai alakzatai: ismétlések (pl. refrén, halmozás, figura etymologica (ezeket gyakori használatát figurázza ki Karinthy)
• verseiben gyakori a lírai én, „a beszélő” jelenléte, ami személyességet kölcsönöz verseinek
• szerelmi lírájában új, szokatlan motívumokat használ (pl. héja); hangsúlyozza a testiséget

Szerelmi költészetének két jelentős korszaka van; az egyik Lédához, a másik Csinszkához köthető.

• Lédával, Diósi Ödönné Brüll Adéllal Nagyváradon ismerkedett meg, ekkor még fiatal, kevéssé ismert költő volt; (a Léda nevet Ady adta a nőnek – az Adél megfordítása, illetve utalás a mitológiai Lédára, akit Zeusz hattyú képében látogatott meg); Léda férjes asszony volt, ráadásul idősebb Adynál; a közvélemény elítélte kapcsolatukat (ez jelenik meg pl. a Lédával a bálban című versben)
• Ady számára Léda nem csak a szerelmet jelentette, mint költőre is jelentős hatást gyakorolt: írásra inspirálta, és segítségével eljutott a költő többször Párizsba, ahol megismerhette a szimbolizmust és az akkori Nyugat-Európa kulturális életét
• Ady első két kötetét (Versek, Még egyszer) nem gondolta jónak, első kötetének a harmadikat, az Új verseket tartotta; ez utóbbit Lédának ajánlotta

Lédához való viszonyát, szerelmének változását jól tükrözik a cikluscímek:

• az Új versekben a Léda-versek az elsők, a ciklus címe: Léda asszony zsoltárai; az asszony szó tiszteletet és távolságtartást sejtet, a zsoltár műfaja pedig egy szent, a megszólaló felett álló személyként értelmezi a nőt
• a következő kötetben, a Vér és aranyban a szerelmes versek a Léda arany-szobra cím alatt olvashatóak; Léda itt már nem istenszerű, de még mindig felnéz rá a lírai én (az arany az értéket, a szobor az állandóságot tükrözi)
• az Illés szekerén című kötetben s szerelmes verseket a Léda ajkai között cím fogja össze; ebben már egyenrangú felekről van szó, vagy arról, hogy a lírai én kiszolgáltatott szerelmének (összeroppanthatja); a cím sugallja azt is, hogy fontos szerepet kap a testiség

A Léda-versekre jellemző az ambivalencia: a szeretett nő utáni vágyakozás mellett mindig ott van a dac, a szenvedés, a bűntudat is: a szerelem kettős érzés; vágynak erre a szerelemre, de bántják is egymást.

• ez jelenik meg a Léda a hajón című versben, alig várja a lírai én, hogy megérkezzen a szerelme, de ugyanakkor fél is a találkozástól (pl. a valóság kevésbé jó, mint a vágyakozás), azt is szeretné, bárcsak ne érkezne meg
• a Héja-nász az avaron a Léda-szerelem egyik legjellemzőbb kifejezése; nem a szerelmi líra hagyományos motívumait használja Ady (pl. galamb, gerle, tavasz), hanem: héja (ragadozó madár), ősz (az elmúlás, nem a szerelem évszaka); a szerelem nem csak boldogságot, hanem bánatot is jelent a szerelmeseknek, és nem azért, mert viszonzatlan; szeretik, de ugyanakkor bántják is egymást („vijjogva, sírva, kergetőzve”,  „fölborzolt tollal, szerelmesen”), egymással élnek, de egymást bántva („se veled, se nélküled”); fölborzolt toll, az udvarlás, de a támadás jele is a madaraknál; „lehullunk az őszi avaron” – a szerelem megölheti őket, de szólhat a vers arról is, hogy ennek a szerelemnek törvényszerűen véget kell érnie (ahogy törvényszerűen a nyár után ősz jön – „új rablói vannak a Nyárnak”), s szólhat az életük befejeződéséről is
• további fontos Léda-versek: Meg akarlak tartani, Áldásadás a vonaton, A mi gyermekünk stb.

A Léda-szerelem végét (1912.) két vers örökítette meg: Elbocsátó, szép üzenet, Valaki útravált belőlünk. Ady egymás mellé szerkesztette, de a keletkezési sorrendet megfordítva jelentette meg a két verset. A másodikban fogalmazza meg, mennyire hiányzik neki Léda („Ösztönzőnk, igazi valónk,/Kiszakadt belőlünk, az asszony”). Az Elbocsátó, szép üzenetben úgy ír Lédáról, mint aki csak általa vált valakivé, s néhány sora úgy is értelmezhető, hogy a Léda nem is jelentett neki igazán sokat.

Ady szobra Debrecenben

Csinszka, azaz Boncza Berta egy fiatal erdélyi lány volt, aki egy svájci intézetben tanult, amikor levelezni kezdett Adyval. A levelezésből barátság, majd házasság lett.

• a Csinszka-szerelem az ekkor már beteg költő számára menedéket jelentett a háború borzalmas éveiben
• pl. a Nézz, Drágám, kincseimre című versében leírja, az „aljas világban” egyedül az asszony szerelme lehet menedék (ugyanez az Őrizem a szemedben: „Világok pusztulásán/Ősi vad, kit rettenet/Űz, érkeztem meg hozzád”); ő sokat kap, de úgy érzi, keveset tud adni (kincseim – lázáros, szomorú nincseim)

• a Csinszka-versekre már nem jellemző az a szenvedélyesség, mit a korábbi szerelmes verseire (vö. Balassi Júlia- és Célia-versei)
• a szerelem érzéséhez gyakran kapcsolódik a számvetés, de az elveszettség, legyőzöttség hangja is
• a Csinszka-szerelem legismertebb verse talán az Őrizem a szemed: a szerelem védelem a „világok pusztulásán”; a személyiségről leginkább árulkodó testrészeket vigyázza: szem (a lélek tükre), kéz, egész szerelmére vigyáz (metonímia); bizonytalan az élet, s az is, meddig tart, ezt a félelmet, tanácstalanságot a költői kérdések („miért, meddig”) és az alliteráció fokozzák, az ismétlések pedig az őrzés, az oltalom állandóságát sugallják – ameddig „megmarad”, él az őrző

ludimagister

Bevezetésként

• a “Mama” fontos szerepet játszik József Attila költészetében, de az apa figurája is nagyon érdeke
• József Áron elhagyta a családját (feleségét és három gyermekét), amikor József Attila még kicsi volt; azt mondta, Amerikába megy dolgozni, és majd visszajön értük, ehelyett azonban Romániába ment, ahol új családot alapított
• József Attila a szüleit több versében is megemlíti (pl. A Dunánál), fontos volt számára, hogy ő kiknek a „folytatása”, ha nem is ismerte az apját; több versében is utal a szüleihez kapcsolódó csalódottságára, arra, hogy apja elhagyta, anyja állami gondozásba adta, s anyja halálát is úgy élte meg, mintha a „Mama” becsapta, szándékosan elhagyta volna őt

• az apa-fiú kapcsolatra utalás több versében megjelenik, mintha mindig kereste volna azt, akire felnézhetne, mint egy apára

A feleletben néhány apaverset kell bemutatni

• korai verseiben például Juhász Gyulát (Szeged alatt) és Ady Endrét (Ősapám) említi így; (József Attila első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót); az Ősapám utolsó sorai: „rám néz, szemembe, kezet fog velem,/ bús apa bús fiával csendesen” – természetesen nem csak az apa utáni vágy, hanem a költő példaképek előtti tisztelet és elismerés is megjelenik ezekben a versekben

• ez jellemző a Thomas Mann üdvözlése című versre is: egy hasonlattal kezdődik: úgy várja Thomas Mannt, mint egy gyerek az apját este, hogy mesét mondjon  és elűzze  a félelmét; bár a vers eleje egy apa-fiú képre épül, tovább olvasva már inkább mint írót, mint szellemi társat – akire felnéz – méltatja Thomas Mannt: „Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mondd, ne csak a valódit; a vers záró sora: „fehérek közt egy európait” – hangsúlyozza, nem csak egy biológiai értelemben vett embernek, hanem művelt embernek, a kultúra hordozójának tartja a német írót

• a Magad emésztő című vers Babits Mihályhoz szól; Németh László negatív kritikája József Attila Tiszta szívvel című verséről a Nyugatban jelent meg, amiért a költő Babitsra, a Nyugat főszerkesztőjére neheztelt, s ennek hangot is adott; a Magad emésztő tulajdonképpen egy bocsánatkérő vers: bánja már a múltban történteket, s arra vágyik, hogy Babits is enyhüljön  meg, arra vágyik, hogy olyan viszonyban legyenek, mint egy mester és egy tanítvány, mint egy apa és egy fiú; a vers záró sorai: „leintenél, mint az öregebb,/ mint az apám/ s én bosszankodnék, de nem mondanám”

 Zárásként

• mondd el a véleményed, szerinted mennyire befolyásolta József Attila költészetét az apa hiánya, ha nem így alakul a gyermekkora, vajon akkor is ilyen verseket írt volna költőtársaihoz?
• ezek valóban “apaversek”, vagy inkább költői példaképekhez szólnak?

NÉZD MEG EZT IS:

NÉZD MEG EZT A KVÍZT IS: Színes kvíz, Gyümölcsös kvíz

Az allegóriát legegyszerűbben úgy szokták meghatározni, hogy egy egész művön vagy egy mű hosszabb részén végigvonuló metafora vagy hasonlat.

A Toldi negyedik énekében „az édes álom pillangó képében” érkezik. Ahogy a pillangó, az álom is gyorsan elrebben, félve száll le (mert Toldi nem mer elaludni) stb. Ha csak egy sorban olvasnánk róla, metaforának neveznénk, de mivel a versszaknak mind a nyolc sora a pillangóról, azaz az álomról szól, allegóriának hívjuk.

Egy másik ismert példa Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című költeménye. A „népek tengere” birtokos jelzős metafora, ami végigvonul az egész versen, ezért szintén allegóriáról van szó. Az allegória a nép és a tenger közös vonásaira épül pl. mindkettő felett áll valami (elnyomók, gálya), ha „föltámadnak” rémisztőek lehetnek.

Az allegória esetében tehát egyértelmű, hogy mi a hasonló és hasonlított vagy azonosító és azonosított, azaz mi minek felel meg (az álom pillangó, a nép tenger stb.)

Az allegorikus szót a köznyelvben is használjuk arra, ha valamit jelképesen, képletesen fogalmazunk meg, nem szó szerint értünk.

Allegorikus szereplői vannak a középkori moralitásoknak pl. a Bűn és a Jóság szerepel a darabokban, és nem egy bűnös és egy jó ember. Szintén allegorikusak az állatmesék és sok vicc szereplői is. A bárány vagy a róka meséje a kiszolgáltatott, ártatlan ember vagy a ravasz ember története.

A szimbolikus szót is gyakran használjuk a köznyelvben, szintén jelképes jelentésben, illetve a szimbólum szót jelkép jelentésben.

A szimbólum is hasonlóságon alapul, de nem derül ki, hogy pontosan mire utal, mit jelöl. Jó példa erre Ady Endre A fekete zongora című verse. Sok jelentése van a fekete zongorának („Ez mind, mind: ez a zongora”), de nem egyértelmű, hogy mit jelöl.

Szimbólum nem csak szimbolista költő versében lehet, illetve nem minden szókép szimbólum, amit a szimbolisták használnak. Például Charles Baudelaire Az albatrosz című versében az albatrosz allegória, hiszen pontosan megfogalmazza „a költő is ilyen, e légi herceg párja”.

Ady A magyar Ugaron című versén vitázni lehetne. Igaz, nem azonosítja konkrétan az Ugart Magyarországgal, de elég egyértelmű ahhoz, hogy allegória legyen.

A 2014-es tavaszi emelt szintű magyar érettségi egyik feladatának megoldásához is az allegória és a szimbólum fogalmával kellett tisztában lenni egy Ady-vers, A fehér lótuszok kapcsán:

“Jellegét tekintve a „fehér lótuszok” szókép az allegória és a szimbólum határán helyezkedik el. Milyen sajátossága kapcsolja az allegóriához, és mennyiben közelít a szimbolista poétikához? Említsen egy-egy jellegzetességet! A sajátosság megnevezése mellett válasza rövid, egy-két mondatos kifejtést is tartalmazzon!” 

[Azaz: miért mondhatjuk, hogy az említett versben a „fehér lótuszok” allegória, és miért, hogy szimbólum.]

“Lehetséges válaszelemek például:

• a képi és fogalmi sík viszonyának szembeállítása

• az allegóriára jellemző sajátosság, hogy a vers szövege egyértelműen megnevezi a képi sík fogalmi megfelelőjét: virágok = fehér gondolatok

• a szimbólumhoz az közelíti a vers központi szóképét, hogy a definitív megnevezés ellenére a vers szövege részben mégis a sugalmazásra épül a jelentésrétegekről szóló szembeállás

• a lótusz olyan jelentést is hordoz, amely tradicionálisnak tekinthető, azaz nem egyéni képalkotásra alapszik

• a lótusz a költeményben többjelentésűvé válik, hiszen a tisztaságot, a szépséget, az elragadtatottságot, az életörömöt, a hitet stb. egyaránt jelöli”

(Az idézett részek forrása: http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz_emelt/e_magyir_14maj_ut.pdf)

ludimagister

A vers szerkezetéről mindig nagyon sokat lehet írni, de semmit sem ér, ha csak egyszerűen megállapításokat teszünk. A struktúráról csak akkor érdemes bármit leírni, ha valahogyan tudom kapcsolni a jelentéshez, az értelmezéshez. Például, ha leírom, hogy Petőfi Sándor Egy gondolta bánt engemet című költeményében nem egyforma hosszúságúak a sorok, ez önmagában még nem érdekes. Le kell írnom azt is, hogy ez milyen hatást vált ki: zaklatottá válik a szöveg stb.(ez főleg a vers középső részére igaz).

Nézzünk még egy-két példát!

Felosztható-e részekre a vers, vannak-e benne versszakok, hány sorosak, mindezeknek mi a jelentősége?

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápolya egy klasszicista óda, tehát az első, hosszabb része, a piktúra, leíró jellegű, míg a rövidebb rész, a szentencia a végén összegez, filozofikusabb. Le lehet írni, hogyan mutatja be a várost: messziről közelít a részletekhez, s olyan érzésünk van, mintha a lírai én és vele mi is a konstantinápolyi utcákon sétálnánk. De mégsem a város bemutatása a vers fő “mondanivalója”, hanem a butaság, a babona, a befolyásolhatóság elítélése, s az egyház szerepe ezekhez kapcsolódóan.

Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményében a konklúzió, magyarázat vagy következtetés a vers végén egy rövidebb részben elkülönül – mint a klasszicista óda szentenciája, hiszen az addigiak leíró jellegűek -, a legutolsó mondat pedig szintén külön van szedve, még nagyobb nyomatékot adva a jelentésnek.

Juhász Gyula: Magyar nyár, magyar ecsettel – 4+4+3+3 sorból áll a vers, és az 1-2., valamint a 3-4. strófa rímelése összefügg, tehát egy olasz szonettről van szó, ami a nyugatosok kedvelt versformája.

Milyen hosszúságú mondatokból áll a vers, milyen sorokból?

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse – ahogy a cím ígéri –  egyetlen mondatból áll, mintha egy lélegzetvétellel mondaná el, írná le felindultan.

A központozás, a betűtípus szerepe  

Előfordulhat, hogy a költő  nem használ írásjeleket, ilyenkor a befogadó szabadabban értelmezheti a  művet; ilyen Kormos István Radnótiról szóló verse, a Fehér virág. Az első sor tagolható így: Fehér virág, a zápor zuhogva ejti szirmát; ebben az esetben a fehér virág, az ártatlanság szimbóluma egy megszólítás. Ezt esetleg erősítheti, hogy a vers végén megjelenik az egyes szám második személy: voltál. A zápor és a zuhogva szavak összetartozását az alliteráció is erősíti. De tagolható így is a sor: Fehér virág a zápor, zuhogva ejti szirmát; így nem megszólításról van szó, és a vessző előtti részből egy metafora lesz. Az elemzés során leírhatjuk a különböző központozási lehetőségeket, de természetesen csak a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel, értelmezésekkel együtt.

Érdemes figyelni a kezdőbetűket is. Ady Endre például gyakran írja nagy kezdőbetűvel a közneveket (a legtöbb tankönyv ezt azzal indokolja, hogy ezek a szavak szimbólumok). Tény, hogy mindenképpen jobban odafigyelünk rájuk, és legtöbbször többletjelentésük van, például: “új rablói vannak a Nyárnak” (Héja-nász az avaron) Leírhatod, mi mindent jelenthet itt a nyár: az emberi élet nyarát, életteliséget, fiatalságot, szerelmet stb.

Néha a dőlt betűk használatán is érdemes gondolkodni. Arany János Tengeri-hántás című balladájában sokszor hívja fel a költő a figyelmünket egy-egy szóra úgy, hogy dőlttel “írja” – ezeknek a szavaknak szenteljünk külön figyelmet, mert biztos, hogy fontos szerepük van.

A reformkori költők verseiben (például Kölcsey, Vörösmarty, de Berzsenyi költeményeiben is) gyakran találunk indulatszavakat (oh!, ah!, hajh!), amik után a költő gyakran – nem mindig – felkiáltójelet használ, de utána nem kezd új mondatot nagy kezdőbetűvel. Itt nem is annyira ez a “helyesírási furcsaság”, mint inkább az az érdekes, hogy az indulatszók után a vers hangulata, témája stb. megváltozik. Például a Himnuszban a hajh-ig a múlt sikereiről olvashatunk, utána pedig a kudarcokról.

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister 

A “saját vélemény” azonban lehet nagy melléfogás is. Például ha azt írom Arany János Tetemre hívás című balladáját elemezve, hogy Kund Abigél leszúrta Bárczi Benőt: hiba. Azt sem írhatom, hogy a Nemzeti dal szerelmes vers. Ezek nem szubjektív dolgok.

Azt is leírhatod, hogy neked nem tetszik az a vers, amit elemezned kell, de akkor indokold meg, hogy miért nem!

A következő recept szempontokat sorol fel, ahhoz, hogyan elemezzünk verset. Nem lehet minden versről írni mindegyik szempont alapján, de – remélem – legtöbbször szinte mindegyik használható.

Jó elemzést!

A bevezetés 

Fontos, hogy a bevezetés és a befejezés együttesen sem legyen hosszabb a tárgyalásnál, azaz a téma kibontásánál. (A bevezetés és a tárgyalás, illetve a tárgyalás és a befejezés között nem kell kihagyni egy sort. Viszont az is lényeges, hogy ne csak ezt a három nagy egységet írd külön bekezdésbe, hanem mindegyikben minden új gondolatot.)

Klasszikus hiba (és unalmas is) azzal kezdeni egy verset, hogy mikor született a költő.

Miről lehet mégis írni? Néhány ötlet:

A vers és a kor viszonya, amelyben született

Például:

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (a ’48-as forradalom buzdító verse)

Batsányi János: A franciaországi változásokra (reagál az 1789-es párizsi eseményekre – a vers keltezéséből kiderül)

Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat (idő- és értékszembesítő költemények – ez a szemlélet általában jellemző az adott kor lírájára, írd le röviden, miért, mi ennek a történelmi háttere)

A vers és az adott korstílus/stílusirányzat kapcsolata 

például:

Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (Rousseau eszméit idézi — felvilágosodás, szentimentalizmus)

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (klasszicista óda, azaz két részből áll, egy leíró részből, a piktúrából, és egy rövidebb, gondolati részből, a szentenciából; a klasszicizmus jellemzői, hatása nem csak a formában jelennek meg, hanem a vers gondolatai között is: pl. a babona, az egyház tanainak szembeállítása az értelemmel; a tárgyalásban az erre vonatkozókat lehet értelmezni)

A vers keletkezésének körülményei 

Például:

A Szeptember végén Petőfi koltói nászútján született (a tárgyalásban ki lehet fejteni: szerelmes versről van szó és/vagy ez egy vers az elmúlásról).

A vers elhelyezése az életműben (időrend vagy téma szerint) 

Például:

A Talán eltűnök hirtelen József Attila utolsó verseinek egyike (számadás, félelem a haláltól?)

Balassi verseit három csoportra szokták osztani témáik szerint (vitézi énekek – bár ebből valójában csak egy van, az Egy katonaének -, szerelmes versek és istenes versek) – az Adj már csendességet az utóbbiak közé sorolható.

Ady témái: szerelem, hit, halál, pénz, háború, magyarság stb. – az Elbocsátó szép üzenet Ady szerelmi lírájának egyik darabja, ezen belül is a Léda-versekhez sorolható.

A vers életrajzi vonatkozásai

Például:

Ady és Léda szerelme hogyan jelenik meg a Héja-nász az avaron című versben (szeretik, de bántják is egymást).

Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című verse utalás barátságára Dukai Takách Judittal? (a valóság az, hogy a vers születésekor a költőnő még kislány volt).

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Janus Pannonius helye a korabeli lírában, a líra helyzete ekkor Magyarországon, azaz: miért írhat magáról ilyen verset, volt-e ekkor hozzá fogható magyar költő)

lásd még: a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister