Hiába vagy tehetséges szakács, néha azért kellenek jó ötletek és receptek. Kicsit a verselemzés is ilyen: szükség van egy jó receptre, amit követhetsz, és ötletességre is, hogy ne legyen sablonos, amit írtál, és tényleg kiderüljön, miről szól neked a vers.
A “saját vélemény” azonban lehet nagy melléfogás is. Például ha azt írom Arany János Tetemre hívás című balladáját elemezve, hogy Kund Abigél leszúrta Bárczi Benőt: hiba. Azt sem írhatom, hogy a Nemzeti dal szerelmes vers. Ezek nem szubjektív dolgok.
Azt is leírhatod, hogy neked nem tetszik az a vers, amit elemezned kell, de akkor indokold meg, hogy miért nem!
A következő recept szempontokat sorol fel, ahhoz, hogyan elemezzünk verset. Nem lehet minden versről írni mindegyik szempont alapján, de – remélem – legtöbbször szinte mindegyik használható.
Jó elemzést!
A bevezetés
Fontos, hogy a bevezetés és a befejezés együttesen sem legyen hosszabb a tárgyalásnál, azaz a téma kibontásánál. (A bevezetés és a tárgyalás, illetve a tárgyalás és a befejezés között nem kell kihagyni egy sort. Viszont az is lényeges, hogy ne csak ezt a három nagy egységet írd külön bekezdésbe, hanem mindegyikben minden új gondolatot.)
Klasszikus hiba (és unalmas is) azzal kezdeni egy verset, hogy mikor született a költő.
Miről lehet mégis írni? Néhány ötlet:
A vers és a kor viszonya, amelyben született
Például:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (a ’48-as forradalom buzdító verse)
Batsányi János: A franciaországi változásokra (reagál az 1789-es párizsi eseményekre – a vers keltezéséből kiderül)
Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat (idő- és értékszembesítő költemények – ez a szemlélet általában jellemző az adott kor lírájára, írd le röviden, miért, mi ennek a történelmi háttere)
A vers és az adott korstílus/stílusirányzat kapcsolata
például:
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (Rousseau eszméit idézi — felvilágosodás, szentimentalizmus)
Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (klasszicista óda, azaz két részből áll, egy leíró részből, a piktúrából, és egy rövidebb, gondolati részből, a szentenciából; a klasszicizmus jellemzői, hatása nem csak a formában jelennek meg, hanem a vers gondolatai között is: pl. a babona, az egyház tanainak szembeállítása az értelemmel; a tárgyalásban az erre vonatkozókat lehet értelmezni)
A vers keletkezésének körülményei
Például:
A Szeptember végén Petőfi koltói nászútján született (a tárgyalásban ki lehet fejteni: szerelmes versről van szó és/vagy ez egy vers az elmúlásról).
A vers elhelyezése az életműben (időrend vagy téma szerint)
Például:
A Talán eltűnök hirtelen József Attila utolsó verseinek egyike (számadás, félelem a haláltól?)
Balassi verseit három csoportra szokták osztani témáik szerint (vitézi énekek – bár ebből valójában csak egy van, az Egy katonaének -, szerelmes versek és istenes versek) – az Adj már csendességet az utóbbiak közé sorolható.
Ady témái: szerelem, hit, halál, pénz, háború, magyarság stb. – az Elbocsátó szép üzenet Ady szerelmi lírájának egyik darabja, ezen belül is a Léda-versekhez sorolható.
A vers életrajzi vonatkozásai
Például:
Ady és Léda szerelme hogyan jelenik meg a Héja-nász az avaron című versben (szeretik, de bántják is egymást).
Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című verse utalás barátságára Dukai Takách Judittal? (a valóság az, hogy a vers születésekor a költőnő még kislány volt).
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Janus Pannonius helye a korabeli lírában, a líra helyzete ekkor Magyarországon, azaz: miért írhat magáról ilyen verset, volt-e ekkor hozzá fogható magyar költő)
lásd még: a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok
ludimagister