Klasszicizmus és romantika Berzsenyi Dániel költészetében – ódák és elégiák

Berzsenyi költészetéről, az óda, az elégia, a klasszicizmus és a romantika jellemzőiről olvashatsz az alábbi tételben az Osztályrésze, A közelítő tél és a Levéltöredék barátnémhoz című versek bemutatásával.Berzsenyi - klasszicizmus és romantika

  • Berzsenyi a XVIII. század végének és a XIX. század elejének költője
  • költészetében jelen van az antik kultúrát tisztelő klasszicizmus mellett a romantika is
  • barátja, Kis János fedezte fel verseit, és küldte el őket Kazinczynak; Kazinczy az ódaírást jelölte ki Berzsenyi számára a korabeli magyar irodalomban („Mondd, hogy az ódák útjáról le ne térjen!”)
  • Berzsenyi legismertebb ódái: A magyarokhoz I-II. (az utóbbi a később született Himnuszban és Szózatban is fellelhető idő- és értékszembesítő nézőpontra épül)
  • az ódaírás terén Berzsenyi példaképe a római Horatius volt, akit verseiben Horácnak nevez; átvette tőle az antik strófaszerkezetek használatát; sok versét lefordította szabadon, ezeket Berzsenyi-versként olvashatjuk (ekkor még nem létezett „szerzői jog”)
  • az ódák mellett írt episztolákat (pl. Vitkovits Mihályhoz), epigrammákat (pl. Napóleonhoz), és elégiákat is
  • az elégia ókori görög műfaj, a hosszabb disztichonos verseket hívták így; a szentimentalizmus és a romantika kedvelt műfaja volt – akkor már azonban nem a forma, hanem a téma, a hangulat határozta meg ezt a műfajt: a szomorúság, az elérhetetlen értékek utáni vágyakozás (ezt Schiller fogalmazta meg pontosan)
  • Berzsenyi elégiaköltészetének gyökereit sokszor szokták az életrajzában keresni
    • a „niklai remete”, a „somogyi Diogenész” többször járt Pesten, de nem értették meg városi költőtársai, és ő sem őket; költő volt, de nem tartozott mégsem a kor magyar költőinek körébe
    • nem foglalt állást a nyelvújítás ügyében, ezért bírálták az orthológusok, majd 5 évvel azt követően Kölcsey írta meg bírálatát, a Recenziót Berzsenyi költészetéről – ez Berzsenyit nagyon fájón érintette
    • bár évekkel később válaszolt  a bírálatra, hatására felhagyott egy időre az írással
    • önművelésbe fogott
    • bántotta, hogy Kazinczy nem állt ki mellette Kölcseyvel szemben (de: Kölcsey mondott gyászbeszédet sírjánál)
    • felesége, Dukai Takács Zsuzsanna nagyon fiatal volt, amikor elvette; nem volt iskolázott à nem talált benne Berzsenyi szellemi társra; sógornőjével, a szintén írogató Dukai Takách Judittal levelezett, de valójában nem volt részese az ország pezsgő irodalmi életének (bár sokáig levelezett Kazinczyval is)
    • az Akadémia beválasztotta a filozófiai osztályra, de ő úgy érezte, ez azt jelenti: nem ismerik el költőként
  • elégiái: pl. Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz

Osztályrészem

  • ódai elemeket is tartalmaz (az óda a klasszicizmus kedvelt műfaja); műfaji keveredés – romantika
  • összegző vers: (E/1.-ben) a megtalált nyugalom verse ( sztoikus belenyugvás?; valódi boldogság-e?)
  • 1-4. versszak: a révbe érő hajó toposza (az ifjúkor elhagyása) Alkaiosztól származik (bár ő az államra használta inkább, mint az egyénre) – tőle vette át Horatius, akitől Berzsenyi à klasszicista vonás
  • révbe ért – anyagi jólét és szabadság jutott osztályrészéül; erre tesz fel egy költői kérdést: „Kérjek-e többet?”  a válasz talán: igen
  • a kikötés a nyugalom, a béke, a szélsőségektől mentes élet (arany középút – Horatius) (párhuzam a tengeren hánykódó, sok nehézséget kiálló Odüsszeusszal: Charybdis- motívum klasszicizmus – az életet végigélni hősies tett)
  • 5-7. versszak – összefoglalja. miért is kötött ki, miért lehet(ne) boldog: a harmónia hoz számára boldogságot (Camoena – az életharmónia múzsája)
  • vagy/ és az álmokról való lemondás jelentheti a boldogságot?; lemondás – elégikus hangnem
  • a vágyak a költészettel újraélhetők – ars poetica
  • szapphói strófákból áll

A közelítő tél

  • eredeti címét (Ősz) Kazinczy javaslatára változtatta meg – nem egy állapot, inkább egy folyamat ábrázolása  – („hervad, hullanak”)
  • az elmúlás toposza à az elégikus hangnem jól illik hozzá
  • aszklepiadészi strófákból áll
  • ellentétek idő- és értékszembesítő, valamint létösszegző vers (a múlt tele volt értékekkel: nem azt írja le, hogy milyen az ősz, hanem azt, hogy milyen volt a tavasz és a nyár , mi minden volt akkor – az ősz ezek hiánya – a negatív festés technikájával él („nincs rózsás labyrinth”, „nem lengedez a Zephyr”, „nincs már symphonia”, „nem búg gerlice”, „nem illatoz, néma homály borong”, „nem mosolyog gerezd”); labyrinth, symphonia, Zephyr – antik utalások  klasszicizmus – a 3. versszak végén összegez: „s most minden szomorú s kiholt
  • a vers fókusza : „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl – ahogy a természet, úgy minden, ami a világon él, elmúlik; olyan a világ, mint egy pillanat
  • a kicsi a nagyban tükröződik (és fordítva) – a nefelejcs, a világ és az ember sorsa egy
  • minden az ég alatt /Mint a kis nefelejcs, enyész”
  • (az eddigi leírást egy összegző gondolat követi, ahogy a klasszicista ódában a piktúrát a szentencia)
  • az összegzés után az elmúlás fájdalmát a saját életével hozza kapcsolatba à nem jön többé tavasz  a télre

Levéltöredék barátnémhoz

  • a cím episztolára utal, s úgy is kezdődik, de elégiába fordulműfaji keveredés romantika
  • Dukai Takách Juditnak írta – téves feltételezés (Judit ekkor 8 éves)
  • töredékà a töredékesség szintén a romantika stílusjegye
  • a megszólítás után egy életképet fest le (2-4. vsz.): egy szüret utáni napon leül pipázni és gondolkodni a diófa alá, a tűz mellé
  • a szüret, a tűz, a vén diófa à utalások az elmúlásra; ideje az összegzésnek – az embernek összegeznie kell, mert az idő kérlelhetetlenül kérdésessé tesz minden értéket – ez az alapja Berzsenyi elégiáinak
  • az időnek (így talán az elmúlásnak is) két „ellensége” van: emlékezet, képzelet (a romantika szívesen használja)
  • végső összegzés: „életem képe ez”
  • két „mulatótárs”, az elmúlás gondolatát talán feledtetni tudó társ van mellette: szerelem, nóta (azaz a költészet) ß a romantika szerint a két érték, amellyel a teljesség elérhető
  • versformája: felező 12-es (ritka Berzsenyinél)
  • (a versen végigvonul a tűz motívuma „tüzemet gerjeszte”, „pislogó láng”, „hamvadó szikra”)
  • Összegzés
    • klasszicista vonások
      •  antik strófák
      • antik utalások
      • Horatius à antik strófák, arany középszer
      • piktúra – szentencia jellegű felépítés
    • romantikus vonások
      • lemondás à elégikus hangnem
      • elmúlás
      • idő- és értékszembesítés – ellentét
      • a kicsi a nagyban tükröződik (pl. nefelejcs – világ)
      • töredékesség
      • képzelet, emlékezet
      • szerelem, művészet – teljesség

ludimagister

lásd még: A magyarokhoz I-II. elemzése

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?