Bevezetés

• Balassi Bálint – körülbelül egy évszázaddal Janus Pannonius után – a magyar reneszánsz második fontos költője; míg Janus Pannonius az első színvonalas magyar költőnk, addig Balassi az első jelentős magyarul író magyar költőnk
• elsősorban katona volt, s csak utána költő
• verseit 3 témakörbe szokás sorolni:

1. szerelmes versek,
2. istenes vagy vallásos költemények 
3. katona vagy vitézi énekek (az utóbbiból valójában csak egy van, ezért sokan vitatják ennek a kategóriának a jogosságát)

• megnehezíti a Balassi-életmű pontos megismerését, hogy valószínűleg sok szöveg még most sem került elő (pl. a Szép magyar komédiára is csak az 1950-es években bukkantak rá)
• Balassi életében csak egyik fordítása, a Füves kertecske (Beteg lelkeknek való füves kertecske) jelent meg

Balassi lírája

• Balassi a szerelmes verseit valószínűleg kötetben képzelte el – címek helyett számozva, a reneszánsz hagyománynak megfelelően (lásd Shakespeare vagy Petrarca szonettjeit); 3×33 verset tartalmazó kötetét feltehetően a 99 soros Himni tresszel zárta volna
• szerelmi tárgyú versei a költő életében is terjedtek kéziratos formában; a XVII. században előszeretettel másolták a deákok is verseit, ami kisebb-nagyobb szövegromlást okozhatott  (a  nótajelzés és az akrosztikon használata a versekben “óvta” az eredeti szöveget, hiszen egy kötöttebb formát nehezebb megváltoztatni, átírni); a XIX. századig lappangtak ezek a versek (pl. a Balassi Bálint énekei Rimay János keze írása alatt Rákóczi György birtokában volt; Zrínyi Miklós könyvtárában pedig a Balassi Bálint fajtalan éneki, ami elveszett); a nemesek nagyra tartották Balassi költészetét

• istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki először saját verseivel egyszerre: Balassi és Rimay istenes énekei (vallásos műveit nem rendezte ciklusokba Balassi)
• a középkori himnuszok, de még a protestáns prédikátorköltők versei is közösségi érvényű és érdekű megszólalásokat tartalmaznak – Balassi mint egyén, és nem mint egy ember a sokból szól Istenhez
• Balassi kényszerűségből katolizált, de vallásos lírája ettől nem változott (pl. nem ír a katolikus vallásra jellemző szentekről)

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

• a vers „az maga kezével írt könyvében” a 33. (Balassi-kódex) – lezárja az ifjúkori költeményeket; az előtte lévőről ezt írja a kódex másolója: „ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétűl fogva házasságáig szerzett” – lezárja az első ciklust, s egy életszakaszt is, illetve egy újat nyit
• a vers a bűnbánat és a gyónás (?) éneke
• Dobó Krisztinát, unokatestvérét vette el egy istentiszteletet követően, minden ceremónia nélkül; a házasságkötés után elfoglalta Sárospatak várát, felesége „hozományát”; a rokonságra való tekintettel a házasságot érvényteleníteni kellett
• a versben megfogalmazza, hogy szégyenli minden eddigi bűnét, s Isten jóságára, bocsánatára számít
• a vers alanya Balassi lelke; a lélek „tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben „, s ő kér bocsánatot Istentől
• az 1-5. versszak ostorozó önvádat fogalmaz meg (felsorolja bűneit, hitetlenségét, bevallja: nincs semmi érdeme)
• a 6-10. versszakban könyörög: arra panaszkodik, hogy sok kísértés éri a világban, de ha az Úr segítené őt, ellenállna a kísértésnek – az ember Isten nélkül képtelen ellenállni a világ csábításának
• azzal érvel a bűnbocsánat mellett, hogy Isten „mit használ” azzal, ha őt kárhozatra juttatja; ha az emberek nem vétkeznének, Isten nem lehetne sohasem irgalmas (a 11-15. versszakban érvel a bűnbocsánat mellett)
• Balassi vallásos költészetére jellemző, hogy nem egy általános emberi problémát, hanem saját, egyéni baját viszi az Úr elé: azért kér bűnbocsánatot, hogy megtisztulva házasodhassék
• a versfőkből (a versszakok első betűiből) kiolvasható a Balassi Bálinthé felirat (akrosztikon)
• verselése ütemhangsúlyos
• a 13. versszakban megszólítja saját lelkét (eddig E/3-ban írt róla): „térj azért én lelkem kegyelmes Istenedhez”
• a záróversszakban összefoglalja még egyszer a
  • lelki válságot és keserűséget („tusakodván ördöggel”)
  • bűnbánó őszinteséget („bűnöm bánkódván”)
  • és a lelki megnyugvást, illetve reményét („várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével”)

Adj már csendességet…

• a vers könyörgés (a könyörgés kritériumai: 1.olyanhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll teljesíteni a kérést à Isten; 2. tárgya nem mindennapi à lelki nyugalomért könyörög)
• besorolható a himnuszhoz is, melynek típusai: könyörgő, fohászkodó; dicsőítő
• E/2 felszólító módú igealakok sorából áll a költemény à nem egyszerűen kér és könyörög, hanem szinte követel; vagy: csak könyörgésének akar nyomatékot adni
• szerkezete: 1-2. versszak: expozíció – az odafordulást, a könyörgés tárgyát tartalmazza (2. versszak: halmozás: „őrizd, ne hadd, ébreszd” – sürgetés)
• 3-6 versszak: érvelés: miért adjon neki Isten lelki békét
• már a 2. versszakban elkezdi az érvelést: régóta szenved, épp ideje a békés időknek; „Adj már csendességet…”
• az érvelés alapja (ahogyan az előző versben is): Isten irgalmára, jóságára hivatkozik
• nyomós érvként használja azt is, hogy Isten a fiát áldozta őérte: ez nem lehet hiábavaló
• az érvelésnél költői kérdéseket használ (melyekre a válasz Isten kegyelme lehet)
• (ellentét: „irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen”)
• 7-8. versszak megismétli a könyörgést úgy, hogy szinte biztosnak látszik a sikere (ez a rész a legsikerültebb pl. metaforákkal teli)
• versforma: ütemhangsúlyos  (6aI6aI4b    6cI6cI4b)
• felfogható csonka Balassi-strófának (az eredeti: 6aI6aI7b    6cI6cI7b    6dI6dI7b)
• zsoltárparafrázisai az eredeti bibliai szövegek szabad, lírai feldolgozásai (az egyházi szövegekkel szemben a hangsúly itt is a személyességen van) à talán ezért nem váltak a protestáns énekeskönyvek részeivé (kivéve hármat)

Lehetséges befejezések

• mennyit, miben változott Balassi vallásos költészete a középkori himnuszköltészethez képest? – összefoglalás a fentiek alapján
• istenes versek a magyar irodalomban pl, Ady költészetében
• mennyire aktuálisak ezek a versek a mai ember számára
• van-e jelentősége Balassi katolizálásának

ludimagister

Fontos, hogy a vers nem műfaj, hanem forma! Egy szöveg vagy prózai, vagy verses.

A magyar költészetben az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés is megjelenik. Csak röviden, hogy melyikre mi jellemző…

Az időmértékes verselés alapja a rövid és a hosszú szótagok szabályszerű váltakozása. A rövid és hosszú szótagok alkotják a metrumokat, azaz a verslábakat (pl. dactilus, trocheus), azok pedig gyakran sorfajtákat (pl. pentameter, hexameter). Az időmértékes verselés általában az antik hagyományokat követve jelenik meg a magyar költészetben, például Kölcsey vagy Berzsenyi lírájában. Az időmértékes versek ritkán rímelnek. (Rímes hexameteres vers például Babits Mihály Új leoninusok című költeménye –  a cím is erre utal.)

Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. című ódája alkaioszi strófában, az Osztályrészem pedig szapphóiban íródott a horatiusi antik hagyományt követve – ennek kapcsán is ki lehet térni Horatius hatására. (Az alkaioszit úgy könnyű felismerni, hogy a 3. sor beljebb, a 4. pedig még beljebb kezdődik, a szapphói 3 hosszú sora után meg egy egészen rövid, 5 szótagos – úgynevezett adoniszi – sor áll.)

Az ütemhangsúlyos  az ősi magyar verselési forma, népköltészeti ihletésű versek – főleg dalok – kedvelt formája. Az ütemhangsúlyos versben a szünetek ütemekre osztják a sorokat – mint a dalokban, a kottában a “függőleges vonalak”- és mindig az ütem elején van a hangsúly. (Ezek alapján fel tudjuk írni a sorok képletét, pl. a 4/4 azt jelenti, hogy két darab négy szótagos ütemből áll a sor, azaz ez egy kétütemű nyolcas, vagy más néven felező nyolcas, mert a szünet épp a közepén van.  Létezik kétütemű hetes 4/3, kétütemű hatos 4/2 stb.). A verselemzés során nem érdemes nagyon belemélyedni a szótagszámba és az ütemekbe, inkább az lehet fontos, hogyan támogatja a verselés a vers jelentését, hangulatát, miért éppen annál a szónál van a sor közepén szünet, rövid-e a sor (ekkor pergősebb a mű) vagy egy hosszabb felező tizenkettesről van-e szó, ami az elbeszélő műveknek kedvez (pl. Toldi, János vitéz).

Előfordulnak kevert (azaz szimultán) verselésű művek pl. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem; Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó. Ezekre mindkét verselési mód alkalmazható. (Bár a Csokonai-versre ez nem teljesen igaz, mert csak az első versszak szimultán verselésű.)

Vannak „ritmus nélküli” versek, azaz szabadversek, prózaversek. Ezeknek általában “líraibb” a nyelvezete, mint egy prózai szövegnek, és nem “lapszépltől lapszélig” formában alkotta meg a szerző.

A  kalligrammák a legérdekesebb formájú versek: képversek. A vers szerkezete egy rajzot vagy jelentéssel bíró formát mutat pl. Tandori-versek, Nagy László: Tűz.

A verselés, a strófaszerkezet, a sortípus tehát soha nem említendő “csak úgy”, önmagában.

Példák:

Kölcsey Ferenc: Huszt (disztichonos a szerkezete, azaz a páratlan sorok hexameterek, a párosak pentameterek; az epigramma műfaji hagyományait követi a mű – az epigrammák jellemző sorpárja a disztichon)

Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor (felező nyolcas, azaz kétütemű nyolcas 4/4 – népies dal)

Petőfi Sándor: János vitéz; Arany János: Toldi (felező tizenkettes 6/6 – az elbeszélő jellegnek felel meg a hosszabb sor; a Toldi estéjében az apródok dalai nem felező tizenkettesek (!), lírai szövegek a szövegben, a második dal pergő ritmusa, rövid sorai különösen megfelelnek a csúfolódó versnek)

Sajátos strófaszerkezet a Balassi-strófa az Egy katonaénekben (képlete: 6a/6a/7b    6c/6c/7b    6d/6d/7b   –  a háromsoros versszakok minden sorában van egy belső rímpár a 6. szótagok után, illetve a három sor vége is rímel egymással; mindegyik sor háromütemű; előfordul, hogy kilencsorosra szedik a strófát, ekkor csak sorvégi rímek vannak). A Katonaénekről azt is leírhatjuk, hogy pilléres szerkezetű. Ez azt jelenti, hogy az első, az ötödik és a kilencedik (azaz az első, a középső és az utolsó) versszak összefoglaló jellegű, pillérként áll a versben. Ezekre épül, ezeket fejti ki a többi három-három, a katonaéletet részletesebben bemutató strófa.

Érdekes lehet még, ha egy versforma egy konkrét versre utal. Ld. József Attila Születésnapomra című verse kapcsán:

http://www.barkaonline.hu/kezd-mainmenu-1/20-minden/2375-szueletesnapomra-parafazisok

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a szerkezet; rímek,alakzatok

ludimagister