Az alábbi tételben Janus Pannonius pályaképéről találsz néhány gondolatot, majd a három főbb műfajról – elsősorban az epigrammáról – , melyekben alkotott és három epigrammájának bemutatásával ismerkedhetsz meg. (Kigúnyolja Galeotto zarándoklását, Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról)

• Janus Pannonius az első színvonalas (és híres) magyar költő
• valószínűleg Csezmicén született horvát kisnemesi családba – eredeti neve Csezmiczei János
• nagybátyja, Vitéz János vette a kezébe a neveltetését – 11 évre Itáliába küldte tanulni, ahol a fiú felvette a Janus Pannonius nevet; 1. reneszánsz szokás volt egy latin név felvétele a költők körében (pl. Johannes Secundus); 2. Pannonius: Pannóniából való – nem tagadja meg származását; 3. Janus –  János, ill. a kétarcú római istenre, Ianusra való utalás, ő is kétarcú: itáliai és magyar
• Itáliában Ferrarában tanult Guarino da Verona iskolájában, majd Padovában járt egyetemre, már Ferrarában elkezdett írni
• 3 műfajban alkotott:
  1.elégiák (pl. Búcsú Váradtól)
  2.panegürikuszok (azaz dicsőítő költemények) – a leghíresebb tanárához, Guarino da Veronához írta (1073 sor)
  3.epigrammák
  epigrammákat már Ferrarában kezdett írni
  nem a görögökre jellemző magasztos epigrammák követője volt (az epigramma eredetileg sírfelirat volt  – rövid, tömör; a szerkezete: disztichonos, a végén egy csattanó van – összefoglalás, lényeg, tanulság stb.);
• Janus Pannonius a római epigrammaköltészet konvencióit követi; példaképe a római Martialis
• már itáliai epigrammáit a tökéletes mesterségbeli tudás jellemzi, a legszemélyesebb verseiben is jelen van a humanista hagyomány
• Itáliában több epigrammát is írt származása védelmében, általában költőtársainak címezve pl. Gryllushoz; itt születtek erotikus epigrammái is pl. Mikor ártatlanságát elvesztette, Súlyos és kellemetlen kérdés
• gúnyolódó epigrammákat főleg tehetségtelen vagy szintén gúnyolódó költőtársai ellen írt, esetleg nőkről  pl. Szilviához (válaszul arra, hogy szilvia őt nevezi meg gyermeke apjául)

Kigúnyolja Galeotto zarándoklását

• több antiklerikális epigrammája is van, pl. Kigúnyolja Galeotto zarándoklást; Galeotto Marzio a vers „szereplője”, aki Janus barátja volt, tudós humanista, Beatrixszel került Magyarországra; a vers a vallást és a papokat népbutítóknak tartja, a zarándoklatot népámításnak, és megveti Galeottót, mert velük tart, csodálkozik is rajta; a vers csattanója: „mert hívő ember költő nem lehet” (más fordításban: „mert hívő soha nem lehet poéta”)
• a mai olvasónak talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy Janus erotikus és antiklerikális epigrammákat írt diákkorában, pedig a későbbiekben pécsi püspök és váradi  kanonok lett
  magyarországi epigrammáinak fő kérdése a művelt humanista költő. és a hozzá képest fejletlen ország kapcsolata

Pannónia dicsérete

• szembeállítja a múltat és a jelent: ma már Pannóniában is vannak színvonalas költők: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat”; illetve egyetlen színvonalas költő van Pannóniában: ő maga, általa híres Pannónia: a cím átértékelődik a csattanót olvasva:  Pannónia dicsérete Pannonius dicsérete (- a reneszánszban ismét mindennek mértéke az ember, a reneszánsz művész        vállalja és hirdeti tehetségét pl. a középkori festő Isten dicsőségére alkotott, nem volt fontos, ki ő pl. P S mester; a reneszánsz festő aláírja munkáját, sőt ráfesti magát pl. Raffaello, Leonardo)
  mint minden epigrammája, ez is disztichonos (nem írt ütemhangsúlyos, csak időmértékes verseket, hiszen eredetileg ezek  a művek latin nyelven íródtak)

Egy dunántúli mandulafáról

• a vers elsődleges jelentése: egy természeti jelenség leírása: a mandulafa idő előtt kivirágzik
  másodlagos jelentés: egy lírai önarckép, Janus Pannoniusról szól, aki megelőzi korát; értéket teremt, de ez itt még túl korai; dacol a környezetével, ami elpusztíthatja őt, vagy megakadályozhatja a fejlődésben: a téli fagy megöli a kis fa rügyeit
  először fogalmazza meg a magyar költészetben a „korán jött ember” küzdelmét a környezetével, illetve azt, hogy hazája kulturálisan el van maradva Európához, illetve hozzá képest is – ezért elvágyódik innen, bár szereti a hazáját (vö. Ady költészetében)
  a vers – a humanista hagyományoknak megfelelően – sok antik utalást tartalmazbefejezés: a Pannónia dicsérete elszavalása

ludimagister

Nyelvtanóráról tudjuk, hogy a cím a globális kohézió eszköze, azaz egyszerűbben, az egész műre vonatkozik. Általában már a címről sok mindent le lehet írni, ha verset elemzünk (de ez novella-, regény-, sőt filmelemzésnél is igaz). Nézzünk néhány példát!

A cím lehet egy idézet vagy utalás egy másik műre, ilyenkor le kell írni, honnan származik, mit jelent; a vers általában az idézett műből fejt ki valamit, vagy éppen ellentétes álláspontot képvisel, esetleg annak változásáról ír.

Például:

Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse az ószövetségi Salamon szavaira utal   (“Itt az írás, forgassátok/ Érett ésszel, józanon,/ S benne feltalálhatjátok/ Mit tanít bölcs Salamon:”); a latin cím jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága, és a Kölcsey-vers “tételmondata” is ez: “Mind csak hiábavaló!”, ezt fejti ki, próbálja igazolni szinte minden versszakban.

Babits Mihály Miatyánk című verse újraírja az ismert imát, az ismert szöveg sorai közé ékelt újabb sorokból kiderül, az ember a háborúban nem pontosan úgy imádkozik, nem pontosan arra vágyik, mint békében, s nem is tud olyan jó lenni: a háború mindent átértékel, még a legalapvetőbb, legmindennapibb dolgokat, így ezt az imádságot is.

Sokszor megváltozik egy verscím (érdemes leírni, mi volt az eredeti, miért változtatta meg a költő, mást jelent-e így)

 Például:

Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének eredeti címe: Ősz; Kazinczy javaslatára változtatta meg Berzsenyi (így a cím egy folyamatra, nem egy állapotra utal).

Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című verse pedig eredetileg az Egy tulipánthoz címet viselte (az eredeti cím  – egy metafora – a vers megszólítottját, az új pedig magát a megszólítást helyezi középpontba).

Kölcsey Ferenc a Zrínyi dalának először a Szobránci dal címet adta.

A cím „elemzése”

Például:

Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verse kapcsán leírhatod, mi jut eszedbe a cím két szaváról: az őszről és a reggeliről (az ősz a legtöbb irodalmi műben az elmúlással hozható kapcsolatba, az aratás, a betakarítás ideje; a reggeli viszont egy új nap kezdete, az erőgyűjtés ideje).

Egy másik Kosztolányi-vers, a Boldog, szomorú dal  címe egy paradoxon;  jelzi, hogy a versre ambivalens érzések jellemzőek; erre fel lehet építeni az egész mű elemzését: mi teszi boldoggá a lírai ént, és miért lehet szomorú; hogy érezheti egyszerre mindkettőt; melyik érzés az erősebb stb.

Műfajmegjelölő cím 

Sok verscím elárulja a műfajt is; ilyenkor le lehet írni, mi jellemző  az adott műfajra, s ebből mi, hogyan érvényesül ebben a versben; valóban megfelel-e a vers a címben megjelölt műfajnak.

Például:

Kölcsey Ferenc: Himnusz – a himnusz az óda egyik altípusa; magasztos, emelkedett hangvételű, Istenhez vagy valamilyen isteni személyhez szól; lehet dicsőítő (mint például Assisi Szent Ferenc Naphimnusza) vagy fohászkodó, ahogy Kölcsey műve is; le lehet írni az elemzésben, hogyan látja Kölcsey a haza, a nemzet sorsát – ebben a helyzetben már csak Isten áldása, szánalma segíthet.

Vörösmarty Mihály: Szózat – szintén az ódai műfajok csoportjába tartozik a szózat, de nem Istenhez szól; már az első versszak metonímiájából (“ó, magyar” – egyes számot használ a többes szám helyett, de az egész magyarságra vonatkozik a felhívás) kiderül, kik a megszólítottak.

Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című műve a címe alapján lehetne episztola, azaz költői levél; ez a cím azonban félrevezethet, ha végigolvassuk a verset, rájövünk, hogy valójában egy elégiáról van szó.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – az elégiának megfelelően szomorú, borongós a hangulata, az elemzésben leírhatod, hogy miért.

Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulcshoz – a vers a szerelmes dalok jellemzőit mutatja.

József Attila Óda és Radnóti Miklós Tétova óda című verse is óda, de mindkettő eltér kicsit a klasszikus hagyományoktól. Az első úgy dicsőíti szerelmét, hogy testének olyan részeiről is szerelemmel ír szépnek mutatva azokat, amiket egyébként gusztustalannak találunk (“Az örök anyag boldogan halad/ benned a belek alagútjain/ és gazdag életet nyer a salak/ a buzgó vesék forró kútjain!“). A Radnóti-óda címének érdekessége pedig az, hogy az emelkedett hangulatú óda műfajához nem illene a tétovaság. Az elemzésben kifejtheted, mi vagy ki tétova ebben a versben: a lírai önmaga miatt vagy abban bizonytalan, hogy a szeretett nőről nem tud magasztos verset írni? stb.

Weöres Sándor egyik verse a Vásári népballada címet viseli; nemcsak a vers, már a cím is a műfaj paródiája, hiszen a népballadának nem ismert a szerzője.

A cím sejteti a műfajt 

Ez megtévesztő is lehet; például a felületes verselemző az alábbi műveket a címeik alapján sorolhatná akár az ódához is.

Például:

Janus Pannonius: Gryllushoz (epigramma)

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elégia)

Szapphó: Aphroditéhoz (himnusz)

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (a cím episztolát, esetleg ódát sejtet, de a versben legerősebb az elégikus vonás)

Sajátos vonások 

például:

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Pannónia vagy sokkal inkább Pannonius dicsérete ez az epigramma?)

Az Ady-versek címe legtöbbször három szóból áll.

Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetében a versek első sora a cím (azaz nincs „igazi” cím).

Shakespeare szonettjeinek nincs címe (sorszámozottak) pl. LXXV. szonett 

József Attila utolsó néhány versének valójában nincs címe, mert nem adott nekik a költő, nem jelentek meg a költő életében ezek a versek (ez vitákat is szülhet, például tisztázatlan, hogy József Attila egyik utolsó versének címe Karóval jöttél vagy Kóróval jöttél helyesen); általában az első sort emlegetjük címként.

Sok Balassi-vers címe alatt található egy úgynevezett nótajelzés. A nótajelzés egy ismert ének címe, amelynek dallamára az adott vers is elénekelhető.

lásd még: a bevezetés; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister

A “saját vélemény” azonban lehet nagy melléfogás is. Például ha azt írom Arany János Tetemre hívás című balladáját elemezve, hogy Kund Abigél leszúrta Bárczi Benőt: hiba. Azt sem írhatom, hogy a Nemzeti dal szerelmes vers. Ezek nem szubjektív dolgok.

Azt is leírhatod, hogy neked nem tetszik az a vers, amit elemezned kell, de akkor indokold meg, hogy miért nem!

A következő recept szempontokat sorol fel, ahhoz, hogyan elemezzünk verset. Nem lehet minden versről írni mindegyik szempont alapján, de – remélem – legtöbbször szinte mindegyik használható.

Jó elemzést!

A bevezetés 

Fontos, hogy a bevezetés és a befejezés együttesen sem legyen hosszabb a tárgyalásnál, azaz a téma kibontásánál. (A bevezetés és a tárgyalás, illetve a tárgyalás és a befejezés között nem kell kihagyni egy sort. Viszont az is lényeges, hogy ne csak ezt a három nagy egységet írd külön bekezdésbe, hanem mindegyikben minden új gondolatot.)

Klasszikus hiba (és unalmas is) azzal kezdeni egy verset, hogy mikor született a költő.

Miről lehet mégis írni? Néhány ötlet:

A vers és a kor viszonya, amelyben született

Például:

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (a ’48-as forradalom buzdító verse)

Batsányi János: A franciaországi változásokra (reagál az 1789-es párizsi eseményekre – a vers keltezéséből kiderül)

Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat (idő- és értékszembesítő költemények – ez a szemlélet általában jellemző az adott kor lírájára, írd le röviden, miért, mi ennek a történelmi háttere)

A vers és az adott korstílus/stílusirányzat kapcsolata 

például:

Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (Rousseau eszméit idézi — felvilágosodás, szentimentalizmus)

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (klasszicista óda, azaz két részből áll, egy leíró részből, a piktúrából, és egy rövidebb, gondolati részből, a szentenciából; a klasszicizmus jellemzői, hatása nem csak a formában jelennek meg, hanem a vers gondolatai között is: pl. a babona, az egyház tanainak szembeállítása az értelemmel; a tárgyalásban az erre vonatkozókat lehet értelmezni)

A vers keletkezésének körülményei 

Például:

A Szeptember végén Petőfi koltói nászútján született (a tárgyalásban ki lehet fejteni: szerelmes versről van szó és/vagy ez egy vers az elmúlásról).

A vers elhelyezése az életműben (időrend vagy téma szerint) 

Például:

A Talán eltűnök hirtelen József Attila utolsó verseinek egyike (számadás, félelem a haláltól?)

Balassi verseit három csoportra szokták osztani témáik szerint (vitézi énekek – bár ebből valójában csak egy van, az Egy katonaének -, szerelmes versek és istenes versek) – az Adj már csendességet az utóbbiak közé sorolható.

Ady témái: szerelem, hit, halál, pénz, háború, magyarság stb. – az Elbocsátó szép üzenet Ady szerelmi lírájának egyik darabja, ezen belül is a Léda-versekhez sorolható.

A vers életrajzi vonatkozásai

Például:

Ady és Léda szerelme hogyan jelenik meg a Héja-nász az avaron című versben (szeretik, de bántják is egymást).

Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című verse utalás barátságára Dukai Takách Judittal? (a valóság az, hogy a vers születésekor a költőnő még kislány volt).

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Janus Pannonius helye a korabeli lírában, a líra helyzete ekkor Magyarországon, azaz: miért írhat magáról ilyen verset, volt-e ekkor hozzá fogható magyar költő)

lásd még: a cím; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister