Bevezetésként

• a “Mama” fontos szerepet játszik József Attila költészetében, de az apa figurája is nagyon érdeke
• József Áron elhagyta a családját (feleségét és három gyermekét), amikor József Attila még kicsi volt; azt mondta, Amerikába megy dolgozni, és majd visszajön értük, ehelyett azonban Romániába ment, ahol új családot alapított
• József Attila a szüleit több versében is megemlíti (pl. A Dunánál), fontos volt számára, hogy ő kiknek a „folytatása”, ha nem is ismerte az apját; több versében is utal a szüleihez kapcsolódó csalódottságára, arra, hogy apja elhagyta, anyja állami gondozásba adta, s anyja halálát is úgy élte meg, mintha a „Mama” becsapta, szándékosan elhagyta volna őt

• az apa-fiú kapcsolatra utalás több versében megjelenik, mintha mindig kereste volna azt, akire felnézhetne, mint egy apára

A feleletben néhány apaverset kell bemutatni

• korai verseiben például Juhász Gyulát (Szeged alatt) és Ady Endrét (Ősapám) említi így; (József Attila első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót); az Ősapám utolsó sorai: „rám néz, szemembe, kezet fog velem,/ bús apa bús fiával csendesen” – természetesen nem csak az apa utáni vágy, hanem a költő példaképek előtti tisztelet és elismerés is megjelenik ezekben a versekben

• ez jellemző a Thomas Mann üdvözlése című versre is: egy hasonlattal kezdődik: úgy várja Thomas Mannt, mint egy gyerek az apját este, hogy mesét mondjon  és elűzze  a félelmét; bár a vers eleje egy apa-fiú képre épül, tovább olvasva már inkább mint írót, mint szellemi társat – akire felnéz – méltatja Thomas Mannt: „Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mondd, ne csak a valódit; a vers záró sora: „fehérek közt egy európait” – hangsúlyozza, nem csak egy biológiai értelemben vett embernek, hanem művelt embernek, a kultúra hordozójának tartja a német írót

• a Magad emésztő című vers Babits Mihályhoz szól; Németh László negatív kritikája József Attila Tiszta szívvel című verséről a Nyugatban jelent meg, amiért a költő Babitsra, a Nyugat főszerkesztőjére neheztelt, s ennek hangot is adott; a Magad emésztő tulajdonképpen egy bocsánatkérő vers: bánja már a múltban történteket, s arra vágyik, hogy Babits is enyhüljön  meg, arra vágyik, hogy olyan viszonyban legyenek, mint egy mester és egy tanítvány, mint egy apa és egy fiú; a vers záró sorai: „leintenél, mint az öregebb,/ mint az apám/ s én bosszankodnék, de nem mondanám”

 Zárásként

• mondd el a véleményed, szerinted mennyire befolyásolta József Attila költészetét az apa hiánya, ha nem így alakul a gyermekkora, vajon akkor is ilyen verseket írt volna költőtársaihoz?
• ezek valóban “apaversek”, vagy inkább költői példaképekhez szólnak?

Valószínűleg Szicíliában születtek az első szonettek az 1200-as években Giacomo da Lentini vagy más néven Jacopo il Notaro tollából. Az 1400-as évekre már népszerű versforma volt a reneszánsz Európában. Két alaptípusa is a reneszánsz költőiről kapta a nevét: petrarcai és shakespeare-i szonett.

A petrarcai szonett

A petrarcai vagy más néven olasz vagy itáliai szonett 1. és 2. versszaka négy, míg a 3. és 4. háromsoros.  A négysoros versszakok általában ölelkező vagy keresztríműek, azaz abab abab vagy abba abba a rímképletük. Az is lehet, hogy a második versszak nem rímel az elsővel pl. abba cddc, de a két négysoros strófa rímelése mindenképpen ugyanazt a logikát követi.

Ugyanígy a két háromsoros versszakot is összekapcsolja a rímelés. Lehet cde cde vagy cdc dcd vagy ccd eed vagy akár  cdd dcc is a rímképletük.

A középiskolás szöveggyűjteményből Petrarca Ti szerencsés füvek… és Pó földi kérgem…  című szonettjei lehetnek ismerősek. Ezek rímképlete abba abba cdc dcd. (Egy betűt egy versen belül csak egyszer használunk a jelölésben, nem kezdjük újra az ábécét versszakonként. Tehát az előbbi példában az első sor a nyolcadikkal is rímel.)

Francesco Petrarca (1304-1374)

A szonettek műfaja leggyakrabban dal. Petrarca a Daloskönyvbe gyűjtötte szonettjeit (eredeti címe: Canzoniere). A verscím még nem volt divatos ekkor, ma ezeknek a költeményeknek az első sorát emlegetjük címként. A Daloskönyvben – más versek mellett – 317 szonettet olvashatunk. A kötet első részét Petrarca szerelme, Laura életében, második felét halála után írta. Legalábbis ezt sugallja az, ahogyan a versek egymást követik, bár ez lehet egy későbbi elrendezés eredménye is. A Daloskönyv legtöbb darabja a Laura-szerelemhez kapcsolódik valamilyen módon, de olvashatunk itt hazafias vagy a pápák ellen írott verseket is.

A shakespeare-i szonett

A shakespeare-i vagy angol szonett is 14 soros, de nem tagolódik versszakokra. Egyben olvashatunk el 12 sort, és az utolsó kettő sem válik el a többitől, csak kicsit beljebb kezdődik. Ezt a két sort szokták couplet-nak nevezni. A couplet kicsit hasonló az epigramma csattanójához, mert tömören próbál megfogalmazni egy lényeges gondolatot. A couplet két sora mindig páros rímelésű, a többi sor általában keresztrímes: ababcdcdefef gg.

Ahogy az itáliai formát sem Petrarca találta ki (de róla nevezték el, mert ő tette „híressé”), úgy már az angol költők is írtak szonettet Shakespeare előtt is. Például Sir Philip Sidney, akinek a shakespeare-i szonett formáját tulajdonítják. A szonett nagyon kedvelt versforma volt a reneszánsz angol költészetben. Shakespeare több drámájának verses szövegeiben is találunk szonetteket, például a Romeo és Júlia prológusait a felvonások elején.

William Shakespeare (1564-1616)

Shakespeare állítólag többre tartotta szonettjeit színpadi műveinél. Összesen 152-t írt (vagy ennyit ismerünk). Az első 126 témája főleg a szerelem, a költészet és az elmúlás. A költő és egy fiatalember kapcsolata jelenik meg bennük. Ez lehet barátság, lehet szerelem is. Valószínűleg Southampton grófja ez a fiatal férfi, róla vagy neki szólnak a versek. A többi 26 szonett ihletője viszont a fekete hölgy (Dark Lady). Ezekben a költeményekben Shakespeare nem a úgy ír a nőről, mint egy idealizált alakról, hanem mint egy hús-vér személyről, akinek erényei mellett hibái is vannak, s akit ennek ellenére szeret. Petrarcához hasonlóan Shakespeare sem adott címet a szonettjeinek, hanem megszámozta őket.

Mi a szonettkoszorú?

Egy költői bravúr. Tizenöt, témájában összekapcsolódó szonettből áll. Az első szonett utolsó sora ugyanaz, mint a második első sora, a második utolsó sora megegyezik a harmadik szonett első sorával és így tovább. A 15., a mesterszonett  pedig a 14 szonett első sorainak összeolvasásából áll össze.

Talán a legismertebb magyar nyelvű szonettkoszorú József Attila A Kozmosz éneke című műve. A két legizgalmasabb pedig  Jánosházy György Költői értekezés a zene mindenhatóságáról című szonettkoszorúja és Markó Béla műve, a Költők koszorúja. Utóbbi 14 vers 14 magyar költőről stílusukat, verseik egy-egy kifejezését, életük egy-egy mozzanatát csempészve a sorok közé. És persze egy mesterszonett.

A szonettkoszorú szavunk a magyar nyelvbe a németből került (sonettenkranz). Az angol (crown of sonnets) és az olasz (sonetti a corona) a „szonettkoronát” használja.

Változatok

Shelley Óda a nyugati szélhez című verse öt szonett. A szonetteket öt versszakra tagolta: 3+3+3+3+2 sorosakra. Rímképlete: aba bcb cdc ded ee. A háromsoros versszakok úgy rímelnek, mint Dante Isteni színjátéka, tehát tercinákról van szó. (Erre a formára használják terza rima szonett elnevezést is. A terza rima jelentése három vagy hármas rím.)

Előfordulhat az is, hogy valaki megcseréli a négy- és a háromsoros versszakokat és a 3+3+4+4 szerkezetet használja. Ha pedig  ez elé ír egy hagyományos szonettet, tükörszonettről beszélünk (4+4+3+3+3+3+4+4). Ez elég ritka.

Szonettek a magyar irodalomban

Az első ismert magyar szonett Faludi Ferenc tollából született A pipárul címmel. A XIX. században is írtak szonetteket költőink Kazinczytól Csokonaiig, de a formát igazán népszerűvé a nyugatosok tették.

Babits  A lírikus epilógja, Juhász Gyula Magyar táj magyar ecsettel  vagy Tóth Árpád Esti szonett című verse csak néhány a sorból. Kosztolányi  Számadás című műve hét szonettet fog egybe, ahogy József Attila Hazám című alkotása is. (Ezeket úgy is szokták emlegetni, hogy szonettciklusok.) A Számadás verseiben még a hagyományos 10 és 11 szótagos jambikus sorokat olvashatjuk, a Hazám sorai azonban csak 8 és 9 szótagosak. Sok költő hosszabb ciklust vagy egy egész kötetet szentelt szonetteknek. Ilyen például Szabó Lőrinc Tücsökzenéje vagy a szerelméről  írt 120 szonett:  A huszonhatodik év. Weöres Sándor pedig az Átváltozások cím alá gyűjtötte 40, különféle sortípusokból álló szonettjét.

Fontos megemlíteni, hogy a magyar irodalom számos jeles szonettfordítással is büszkélkedik. Ide sorolhatjuk Shakespeare szonettjeit Szabó Lőrinc fordításában, vagy a francia szimbolisták több költeményét Tóth Árpád tolmácsolásában.

ludimagister

]]> http://irodalomok.webab.hu/2016/11/03/mi-a-szonett/feed/ 0 http://irodalomok.webab.hu/2016/05/15/hogyan-elemezzunk-verset-4-a-szerkezet/ http://irodalomok.webab.hu/2016/05/15/hogyan-elemezzunk-verset-4-a-szerkezet/#respond Sun, 15 May 2016 22:02:17 +0000 http://irodalomok.webab.hu/?p=87 A szerkezet

A vers szerkezetéről mindig nagyon sokat lehet írni, de semmit sem ér, ha csak egyszerűen megállapításokat teszünk. A struktúráról csak akkor érdemes bármit leírni, ha valahogyan tudom kapcsolni a jelentéshez, az értelmezéshez. Például, ha leírom, hogy Petőfi Sándor Egy gondolta bánt engemet című költeményében nem egyforma hosszúságúak a sorok, ez önmagában még nem érdekes. Le kell írnom azt is, hogy ez milyen hatást vált ki: zaklatottá válik a szöveg stb.(ez főleg a vers középső részére igaz).

Nézzünk még egy-két példát!

Felosztható-e részekre a vers, vannak-e benne versszakok, hány sorosak, mindezeknek mi a jelentősége?

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápolya egy klasszicista óda, tehát az első, hosszabb része, a piktúra, leíró jellegű, míg a rövidebb rész, a szentencia a végén összegez, filozofikusabb. Le lehet írni, hogyan mutatja be a várost: messziről közelít a részletekhez, s olyan érzésünk van, mintha a lírai én és vele mi is a konstantinápolyi utcákon sétálnánk. De mégsem a város bemutatása a vers fő “mondanivalója”, hanem a butaság, a babona, a befolyásolhatóság elítélése, s az egyház szerepe ezekhez kapcsolódóan.

Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményében a konklúzió, magyarázat vagy következtetés a vers végén egy rövidebb részben elkülönül – mint a klasszicista óda szentenciája, hiszen az addigiak leíró jellegűek -, a legutolsó mondat pedig szintén külön van szedve, még nagyobb nyomatékot adva a jelentésnek.

Juhász Gyula: Magyar nyár, magyar ecsettel – 4+4+3+3 sorból áll a vers, és az 1-2., valamint a 3-4. strófa rímelése összefügg, tehát egy olasz szonettről van szó, ami a nyugatosok kedvelt versformája.

Milyen hosszúságú mondatokból áll a vers, milyen sorokból?

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse – ahogy a cím ígéri –  egyetlen mondatból áll, mintha egy lélegzetvétellel mondaná el, írná le felindultan.

A központozás, a betűtípus szerepe  

Előfordulhat, hogy a költő  nem használ írásjeleket, ilyenkor a befogadó szabadabban értelmezheti a  művet; ilyen Kormos István Radnótiról szóló verse, a Fehér virág. Az első sor tagolható így: Fehér virág, a zápor zuhogva ejti szirmát; ebben az esetben a fehér virág, az ártatlanság szimbóluma egy megszólítás. Ezt esetleg erősítheti, hogy a vers végén megjelenik az egyes szám második személy: voltál. A zápor és a zuhogva szavak összetartozását az alliteráció is erősíti. De tagolható így is a sor: Fehér virág a zápor, zuhogva ejti szirmát; így nem megszólításról van szó, és a vessző előtti részből egy metafora lesz. Az elemzés során leírhatjuk a különböző központozási lehetőségeket, de természetesen csak a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel, értelmezésekkel együtt.

Érdemes figyelni a kezdőbetűket is. Ady Endre például gyakran írja nagy kezdőbetűvel a közneveket (a legtöbb tankönyv ezt azzal indokolja, hogy ezek a szavak szimbólumok). Tény, hogy mindenképpen jobban odafigyelünk rájuk, és legtöbbször többletjelentésük van, például: “új rablói vannak a Nyárnak” (Héja-nász az avaron) Leírhatod, mi mindent jelenthet itt a nyár: az emberi élet nyarát, életteliséget, fiatalságot, szerelmet stb.

Néha a dőlt betűk használatán is érdemes gondolkodni. Arany János Tengeri-hántás című balladájában sokszor hívja fel a költő a figyelmünket egy-egy szóra úgy, hogy dőlttel “írja” – ezeknek a szavaknak szenteljünk külön figyelmet, mert biztos, hogy fontos szerepük van.

A reformkori költők verseiben (például Kölcsey, Vörösmarty, de Berzsenyi költeményeiben is) gyakran találunk indulatszavakat (oh!, ah!, hajh!), amik után a költő gyakran – nem mindig – felkiáltójelet használ, de utána nem kezd új mondatot nagy kezdőbetűvel. Itt nem is annyira ez a “helyesírási furcsaság”, mint inkább az az érdekes, hogy az indulatszók után a vers hangulata, témája stb. megváltozik. Például a Himnuszban a hajh-ig a múlt sikereiről olvashatunk, utána pedig a kudarcokról.

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister