Valószínűleg Szicíliában születtek az első szonettek az 1200-as években Giacomo da Lentini vagy más néven Jacopo il Notaro tollából. Az 1400-as évekre már népszerű versforma volt a reneszánsz Európában. Két alaptípusa is a reneszánsz költőiről kapta a nevét: petrarcai és shakespeare-i szonett.

A petrarcai szonett

A petrarcai vagy más néven olasz vagy itáliai szonett 1. és 2. versszaka négy, míg a 3. és 4. háromsoros.  A négysoros versszakok általában ölelkező vagy keresztríműek, azaz abab abab vagy abba abba a rímképletük. Az is lehet, hogy a második versszak nem rímel az elsővel pl. abba cddc, de a két négysoros strófa rímelése mindenképpen ugyanazt a logikát követi.

Ugyanígy a két háromsoros versszakot is összekapcsolja a rímelés. Lehet cde cde vagy cdc dcd vagy ccd eed vagy akár  cdd dcc is a rímképletük.

A középiskolás szöveggyűjteményből Petrarca Ti szerencsés füvek… és Pó földi kérgem…  című szonettjei lehetnek ismerősek. Ezek rímképlete abba abba cdc dcd. (Egy betűt egy versen belül csak egyszer használunk a jelölésben, nem kezdjük újra az ábécét versszakonként. Tehát az előbbi példában az első sor a nyolcadikkal is rímel.)

Francesco Petrarca (1304-1374)

A szonettek műfaja leggyakrabban dal. Petrarca a Daloskönyvbe gyűjtötte szonettjeit (eredeti címe: Canzoniere). A verscím még nem volt divatos ekkor, ma ezeknek a költeményeknek az első sorát emlegetjük címként. A Daloskönyvben – más versek mellett – 317 szonettet olvashatunk. A kötet első részét Petrarca szerelme, Laura életében, második felét halála után írta. Legalábbis ezt sugallja az, ahogyan a versek egymást követik, bár ez lehet egy későbbi elrendezés eredménye is. A Daloskönyv legtöbb darabja a Laura-szerelemhez kapcsolódik valamilyen módon, de olvashatunk itt hazafias vagy a pápák ellen írott verseket is.

A shakespeare-i szonett

A shakespeare-i vagy angol szonett is 14 soros, de nem tagolódik versszakokra. Egyben olvashatunk el 12 sort, és az utolsó kettő sem válik el a többitől, csak kicsit beljebb kezdődik. Ezt a két sort szokták couplet-nak nevezni. A couplet kicsit hasonló az epigramma csattanójához, mert tömören próbál megfogalmazni egy lényeges gondolatot. A couplet két sora mindig páros rímelésű, a többi sor általában keresztrímes: ababcdcdefef gg.

Ahogy az itáliai formát sem Petrarca találta ki (de róla nevezték el, mert ő tette „híressé”), úgy már az angol költők is írtak szonettet Shakespeare előtt is. Például Sir Philip Sidney, akinek a shakespeare-i szonett formáját tulajdonítják. A szonett nagyon kedvelt versforma volt a reneszánsz angol költészetben. Shakespeare több drámájának verses szövegeiben is találunk szonetteket, például a Romeo és Júlia prológusait a felvonások elején.

William Shakespeare (1564-1616)

Shakespeare állítólag többre tartotta szonettjeit színpadi műveinél. Összesen 152-t írt (vagy ennyit ismerünk). Az első 126 témája főleg a szerelem, a költészet és az elmúlás. A költő és egy fiatalember kapcsolata jelenik meg bennük. Ez lehet barátság, lehet szerelem is. Valószínűleg Southampton grófja ez a fiatal férfi, róla vagy neki szólnak a versek. A többi 26 szonett ihletője viszont a fekete hölgy (Dark Lady). Ezekben a költeményekben Shakespeare nem a úgy ír a nőről, mint egy idealizált alakról, hanem mint egy hús-vér személyről, akinek erényei mellett hibái is vannak, s akit ennek ellenére szeret. Petrarcához hasonlóan Shakespeare sem adott címet a szonettjeinek, hanem megszámozta őket.

Mi a szonettkoszorú?

Egy költői bravúr. Tizenöt, témájában összekapcsolódó szonettből áll. Az első szonett utolsó sora ugyanaz, mint a második első sora, a második utolsó sora megegyezik a harmadik szonett első sorával és így tovább. A 15., a mesterszonett  pedig a 14 szonett első sorainak összeolvasásából áll össze.

Talán a legismertebb magyar nyelvű szonettkoszorú József Attila A Kozmosz éneke című műve. A két legizgalmasabb pedig  Jánosházy György Költői értekezés a zene mindenhatóságáról című szonettkoszorúja és Markó Béla műve, a Költők koszorúja. Utóbbi 14 vers 14 magyar költőről stílusukat, verseik egy-egy kifejezését, életük egy-egy mozzanatát csempészve a sorok közé. És persze egy mesterszonett.

A szonettkoszorú szavunk a magyar nyelvbe a németből került (sonettenkranz). Az angol (crown of sonnets) és az olasz (sonetti a corona) a „szonettkoronát” használja.

Változatok

Shelley Óda a nyugati szélhez című verse öt szonett. A szonetteket öt versszakra tagolta: 3+3+3+3+2 sorosakra. Rímképlete: aba bcb cdc ded ee. A háromsoros versszakok úgy rímelnek, mint Dante Isteni színjátéka, tehát tercinákról van szó. (Erre a formára használják terza rima szonett elnevezést is. A terza rima jelentése három vagy hármas rím.)

Előfordulhat az is, hogy valaki megcseréli a négy- és a háromsoros versszakokat és a 3+3+4+4 szerkezetet használja. Ha pedig  ez elé ír egy hagyományos szonettet, tükörszonettről beszélünk (4+4+3+3+3+3+4+4). Ez elég ritka.

Szonettek a magyar irodalomban

Az első ismert magyar szonett Faludi Ferenc tollából született A pipárul címmel. A XIX. században is írtak szonetteket költőink Kazinczytól Csokonaiig, de a formát igazán népszerűvé a nyugatosok tették.

Babits  A lírikus epilógja, Juhász Gyula Magyar táj magyar ecsettel  vagy Tóth Árpád Esti szonett című verse csak néhány a sorból. Kosztolányi  Számadás című műve hét szonettet fog egybe, ahogy József Attila Hazám című alkotása is. (Ezeket úgy is szokták emlegetni, hogy szonettciklusok.) A Számadás verseiben még a hagyományos 10 és 11 szótagos jambikus sorokat olvashatjuk, a Hazám sorai azonban csak 8 és 9 szótagosak. Sok költő hosszabb ciklust vagy egy egész kötetet szentelt szonetteknek. Ilyen például Szabó Lőrinc Tücsökzenéje vagy a szerelméről  írt 120 szonett:  A huszonhatodik év. Weöres Sándor pedig az Átváltozások cím alá gyűjtötte 40, különféle sortípusokból álló szonettjét.

Fontos megemlíteni, hogy a magyar irodalom számos jeles szonettfordítással is büszkélkedik. Ide sorolhatjuk Shakespeare szonettjeit Szabó Lőrinc fordításában, vagy a francia szimbolisták több költeményét Tóth Árpád tolmácsolásában.

ludimagister

]]> http://irodalomok.webab.hu/2016/11/03/mi-a-szonett/feed/ 0 http://irodalomok.webab.hu/2016/10/05/oszi-versek/ http://irodalomok.webab.hu/2016/10/05/oszi-versek/#respond Wed, 05 Oct 2016 08:10:16 +0000 http://irodalomok.webab.hu/?p=581 NÉZD MEG EZT A KVÍZT IS:

Nyelvtanóráról tudjuk, hogy a cím a globális kohézió eszköze, azaz egyszerűbben, az egész műre vonatkozik. Általában már a címről sok mindent le lehet írni, ha verset elemzünk (de ez novella-, regény-, sőt filmelemzésnél is igaz). Nézzünk néhány példát!

A cím lehet egy idézet vagy utalás egy másik műre, ilyenkor le kell írni, honnan származik, mit jelent; a vers általában az idézett műből fejt ki valamit, vagy éppen ellentétes álláspontot képvisel, esetleg annak változásáról ír.

Például:

Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse az ószövetségi Salamon szavaira utal   (“Itt az írás, forgassátok/ Érett ésszel, józanon,/ S benne feltalálhatjátok/ Mit tanít bölcs Salamon:”); a latin cím jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága, és a Kölcsey-vers “tételmondata” is ez: “Mind csak hiábavaló!”, ezt fejti ki, próbálja igazolni szinte minden versszakban.

Babits Mihály Miatyánk című verse újraírja az ismert imát, az ismert szöveg sorai közé ékelt újabb sorokból kiderül, az ember a háborúban nem pontosan úgy imádkozik, nem pontosan arra vágyik, mint békében, s nem is tud olyan jó lenni: a háború mindent átértékel, még a legalapvetőbb, legmindennapibb dolgokat, így ezt az imádságot is.

Sokszor megváltozik egy verscím (érdemes leírni, mi volt az eredeti, miért változtatta meg a költő, mást jelent-e így)

 Például:

Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének eredeti címe: Ősz; Kazinczy javaslatára változtatta meg Berzsenyi (így a cím egy folyamatra, nem egy állapotra utal).

Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című verse pedig eredetileg az Egy tulipánthoz címet viselte (az eredeti cím  – egy metafora – a vers megszólítottját, az új pedig magát a megszólítást helyezi középpontba).

Kölcsey Ferenc a Zrínyi dalának először a Szobránci dal címet adta.

A cím „elemzése”

Például:

Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verse kapcsán leírhatod, mi jut eszedbe a cím két szaváról: az őszről és a reggeliről (az ősz a legtöbb irodalmi műben az elmúlással hozható kapcsolatba, az aratás, a betakarítás ideje; a reggeli viszont egy új nap kezdete, az erőgyűjtés ideje).

Egy másik Kosztolányi-vers, a Boldog, szomorú dal  címe egy paradoxon;  jelzi, hogy a versre ambivalens érzések jellemzőek; erre fel lehet építeni az egész mű elemzését: mi teszi boldoggá a lírai ént, és miért lehet szomorú; hogy érezheti egyszerre mindkettőt; melyik érzés az erősebb stb.

Műfajmegjelölő cím 

Sok verscím elárulja a műfajt is; ilyenkor le lehet írni, mi jellemző  az adott műfajra, s ebből mi, hogyan érvényesül ebben a versben; valóban megfelel-e a vers a címben megjelölt műfajnak.

Például:

Kölcsey Ferenc: Himnusz – a himnusz az óda egyik altípusa; magasztos, emelkedett hangvételű, Istenhez vagy valamilyen isteni személyhez szól; lehet dicsőítő (mint például Assisi Szent Ferenc Naphimnusza) vagy fohászkodó, ahogy Kölcsey műve is; le lehet írni az elemzésben, hogyan látja Kölcsey a haza, a nemzet sorsát – ebben a helyzetben már csak Isten áldása, szánalma segíthet.

Vörösmarty Mihály: Szózat – szintén az ódai műfajok csoportjába tartozik a szózat, de nem Istenhez szól; már az első versszak metonímiájából (“ó, magyar” – egyes számot használ a többes szám helyett, de az egész magyarságra vonatkozik a felhívás) kiderül, kik a megszólítottak.

Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című műve a címe alapján lehetne episztola, azaz költői levél; ez a cím azonban félrevezethet, ha végigolvassuk a verset, rájövünk, hogy valójában egy elégiáról van szó.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – az elégiának megfelelően szomorú, borongós a hangulata, az elemzésben leírhatod, hogy miért.

Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulcshoz – a vers a szerelmes dalok jellemzőit mutatja.

József Attila Óda és Radnóti Miklós Tétova óda című verse is óda, de mindkettő eltér kicsit a klasszikus hagyományoktól. Az első úgy dicsőíti szerelmét, hogy testének olyan részeiről is szerelemmel ír szépnek mutatva azokat, amiket egyébként gusztustalannak találunk (“Az örök anyag boldogan halad/ benned a belek alagútjain/ és gazdag életet nyer a salak/ a buzgó vesék forró kútjain!“). A Radnóti-óda címének érdekessége pedig az, hogy az emelkedett hangulatú óda műfajához nem illene a tétovaság. Az elemzésben kifejtheted, mi vagy ki tétova ebben a versben: a lírai önmaga miatt vagy abban bizonytalan, hogy a szeretett nőről nem tud magasztos verset írni? stb.

Weöres Sándor egyik verse a Vásári népballada címet viseli; nemcsak a vers, már a cím is a műfaj paródiája, hiszen a népballadának nem ismert a szerzője.

A cím sejteti a műfajt 

Ez megtévesztő is lehet; például a felületes verselemző az alábbi műveket a címeik alapján sorolhatná akár az ódához is.

Például:

Janus Pannonius: Gryllushoz (epigramma)

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elégia)

Szapphó: Aphroditéhoz (himnusz)

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (a cím episztolát, esetleg ódát sejtet, de a versben legerősebb az elégikus vonás)

Sajátos vonások 

például:

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Pannónia vagy sokkal inkább Pannonius dicsérete ez az epigramma?)

Az Ady-versek címe legtöbbször három szóból áll.

Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetében a versek első sora a cím (azaz nincs „igazi” cím).

Shakespeare szonettjeinek nincs címe (sorszámozottak) pl. LXXV. szonett 

József Attila utolsó néhány versének valójában nincs címe, mert nem adott nekik a költő, nem jelentek meg a költő életében ezek a versek (ez vitákat is szülhet, például tisztázatlan, hogy József Attila egyik utolsó versének címe Karóval jöttél vagy Kóróval jöttél helyesen); általában az első sort emlegetjük címként.

Sok Balassi-vers címe alatt található egy úgynevezett nótajelzés. A nótajelzés egy ismert ének címe, amelynek dallamára az adott vers is elénekelhető.

lásd még: a bevezetés; a műfaj; a szerkezet; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister