Egyszerűen megfogalmazva információáramlás legalább két személy között valamilyen jelrendszer segítségével.

Kicsit részletesebben kifejtve: a kommunikáció vagy közlésfolyamat az emberek között lezajló tudatos vagy nem tudatos érintkezés, amely valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv, mimika, gesztikulálás) segítségével jön létre. Egy információ „mozgásba lendítése”, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása; információcsere, érintkezés, közlés, híradás.

A kommunikáció tudománya a kommunikációtan vagy kommunikációelmélet.Általában emberekhez kapcsoljuk a kommunikációt, de állatok is kommunikálhatnak egymással (pl. méhek tánca, szag-, hang- és fényjelek, „mimika”)

A kommunikáció során jeleket használunk. A jeleket sokféleképpen lehet csoportosítani. Például így:

Vagy a jelölő és a jelölt viszonya alapján így:

A nyelvi jelek is szimbólumok. Önkényesek, azaz nem ok-okozati viszony vagy hasonlóság alapján alakultak ki. Az asztal hangsor nem hasonlít az asztalhoz, illetve az asztal fogalmához, és nincs is ok-okozati viszonyban vele. Bizonyíték erre a sokféle nyelv létezése. A table, Tisch, mesa, mensa stb. hangsorok mind az asztalt jelölik. (A hangutánzó szavak viszont ikonok!)

Mik a kommunikáció tényezői? Azaz: mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön?

Az üzenet az adótól (nevezhetjük jeladónak, közlőnek, beszélőnek, írónak stb., attól függően, hogy hogyan adja át az üzenetet) a kód segítségével a csatornán keresztül jut el a címzetthez (befogadó, jelvevő, hallgató, olvasó stb.), aki dekódolja azt.

Az üzenet lehet egy irodalmi mű mondanivalója, de lehet egy egyszavas mondat jelentése is. (Nem csak nyelvi kódrendszerrel „megfogalmazott” üzenetek léteznek. Például, amikor a parkban sétáló kutya megjelöli a fákat, az üzenet valami olyasmi, hogy „itt jártam, ez az én területem”. A későbbiekben azonban a példák a nyelvi kommunikációra vonatkoznak.)

A nyelvi kód egy hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Tehát egy közösség (pl. a több millió, magyarul beszélő ember) minden tagja tisztában van az adott jelrendszer jeleivel.  Az asztal szó minden magyarul beszélő számára (nagyjából) ugyanazzal a jelentéssel bír, a table ugyanazt jelenti az angolul tudóknak stb. A „hagyományokon alapuló” és a „közösségileg elfogadott” kifejezések lényegében arra utalnak, hogy a nyelvi jelek szimbólumok.

A csatorna a kommunikációs közeg, melyen keresztülfut az üzenet. Beszéd esetén a csatorna a levegő (hiszen a hanghullámok terjedéséhez levegő kell; légüres térben nem tudnánk beszélni, és víz alatt sem megy igazán jól), íráskor a papír a csatorna stb.

Az aktuális beszédhelyzet (a beszéd pillanata) is fontos a kommunikáció során, mert más és más helyzetekben mást és mást jelenthet az üzenet.

A kommunikáció lehet:

Egyirányú kommunikáció esetén nincs azonnali visszajelzés, a kétirányúnál van.

A közvetlen kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikáció során az adó és a címzett ugyanazon a helyen vannak, ugyanakkor. Ha a kommunikáció közvetett, nem ugyanott vannak (pl. telefonbeszélgetés), vagy nem egy időben történik a közlés és a befogadás. Érdekes kérdés, hogy vajon a chatelés vagy a skype-olás közvetett vagy közvetlen kommunikáció-e. A definíció szerint nem egy helyen vannak a beszélgetőpartnerek, de mégis mondhatjuk azt, hogy olyan, mintha úgy lenne, hiszen majdnem ugyanolyan visszajelzést kaphatunk, mint élő szóban.

A kommunikáció funkciói (azaz mire használjuk):

1. tájékoztató (referenciális) funkció

• vélemény- vagy gondolatközlés valamiről
• a leggyakoribb funkció
• ide tartozik a legtöbb kérdés is

2. érzelemkifejező (emotív, expresszív) funkció

• belső érzéseink és vágyaink kifejezése

3. felszólító, felhívó (konatív) funkció

• az a cél, hogy a címzettet befolyásoljuk, valamire rávegyük
• a felszólító mód és a megszólítás jellemzi grammatikailag
• ide tartoznak általában az életbölcsességek szabályai, intelmei

4. kapcsolatfenntartó (fatikus) funkció pl.köszönés

5. értelmező (metanyelvi) funkció:

• legtöbbször a nem értett szövegre kérdezünk vissza, „nyelvről való beszéd”, pl. Nem jut eszembe az a szó… / Mit mondtál?

6. esztétikai (művészi, poétikai) funkció:

• az üzenet nyelve művészi megformáltságú
• a nyelv nemcsak eszköz, hanem maga a valóság, maga az üzenet

Az első három funkciót szokás elsődleges vagy főfunkcióknak nevezni, míg a második hármat pedig másodlagos vagy mellékfunkcióknak.

ludimagister

A szöveget jelentésbeli, grammatikai (nyelvtani) és nyelven kívüli elemek tartják össze.

Tehát: szövegösszefüggés = nyelvtan + jelentés + nyelven kívüli valóság.

Fontosabb nyelvtani kapcsolóelemek:

• Névelők (Ha egy főnév már ismertként visszatér a szövegben, határozatlan névelője határozottá válik.)
• Utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel (A szövegben nem kell mindent többször megismételni, elég, ha névmásokkal előre- vagy visszautalunk. Illetve sok esetben ugyanilyen szerepe lehet a jelnek és a ragnak.)
• Hiányosság, kihagyás (A már említett,  megértés szempontjából felesleges részt kihagyjuk.)
• Kötőszók
• Egyeztetés pl. az alanyé az állítmánnyal
• Szórend stb.

Fontosabb jelentésbeli kapcsolóelemek:

• Ismétlések pl. a szöveg kulcsszavaink megismétlése
• Szinonimák
• Többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú vagy ellentétes jelentésű szavak    stb.

Nyelven kívüli tényezők:

• Beszédhelyzet stb.

A mondatokban az új hírt, új információt közlő részt rémának, az ismert közléselemeket pedig témának nevezzük. Egy jó szövegben ezek egyensúlyban vannak.

ludimagister

Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző írott szövegeket. Ezek a szövegek nem feltétlenül szépirodalmi művek, a legkorábbi nyelvemlékek többsége egyházi szöveg vagy jogi irat (pl. a birtokviszonyokat rögzíti vagy adománylevél). A diakrón, azaz a történeti nyelvészetnek fontos forrásai a nyelvemlékek. Vizsgálatukkal állapítható meg, hogy milyen volt régen a magyar nyelv, illetve, hogyan változott a nyelv hangzása, a szókincs, a szavak jelentése. A felsoroltak közül a hangzás vizsgálata a legnehezebb, nehéz rekonstruálni, hogyan is ejthették ki a leírt szavakat régen, főleg, hogy nem volt egységes helyesírás a 19. század előtt.

Magyar nyelvű nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől, az államalapítástól beszélhetünk.

Milyen típusú nyelvemlékek vannak?

A nyelvtörténeti emlékeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen nyelvi anyagokat őriznek, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, vagy, hogy mikor keletkeztek.

Attól függően, hogy a teljes szöveg magyarul van, vagy csak részben vannak benne magyar szavak, megkülönböztetünk szórvány- és szövegemlékeket.

A szórványemlékek

A szórványemlékek azok az írott nyelvemlékek, amelyek idegen nyelvűek, magyar szavak csak elszórtan találhatók bennük. Ezek a szavak általában tulajdonnevek, földrajzi nevek, amiket nem tudtak vagy nem is volt értelme lefordítani, vagy rövid mondattöredékek.

Egyik fontos szórványemlékünk A birodalom kormányzásáról című görög nyelvű írás, melyet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár írt a fiának. Ebben a magyar fővezérek neveit (pl. Álmos, Árpád, Üllő), földrajzi neveket (pl. Etelköz, Levédia) és törzsneveket (pl. Nyék, Megyer, Kürtgyarmat) olvashatunk.

A veszprémvölgyi apácák adománylevele Szent István korából származik. Szintén szórványemlék. Görög és latin szövegében magyar helynevekre bukkanhatunk.

Legismertebb szórványemlékünk 1055-ből származik,  A tihanyi apátság alapítólevele. A latin szövegben magyar tulajdonneveket és köznevek találunk, sőt, egy mondattöredéket is („feheruuaru rea meneh hodu utu rea” = Fehérvárra menő hadútra).

A szórványemlékek közé tartozik Anonymus 1200 körüli Gesta Hungaroruma is.

A glosszák

A glosszák nem szerves részei a szövegnek, hanem lapszéli vagy sorközi jegyzetek. A szövegek megértését segítették. Pl.  Marosvásárhelyi glosszák.

Az ómagyar korban (az államalapítástól a mohácsi vészig számítjuk) szójegyzékeket használtak. Ezek a szótárakhoz hasonlítanak, csak nem betűrendben, hanem fogalomkörök szerint csoportosították a latin szavakat, a magyar jelentést pedig föléjük. Pl. ilyen a XV. századból a Besztercei szójegyzék.

A szövegemlékek

A szövegemlékek olyan nyelvemlékek, amelyek összefüggő, magyar szövegek.

Első szövegemlékünk a XII. századból származó Halotti beszéd és Könyörgés. A Pray-kódexben található. (A kódex Pray Györgyről kapta a nevét, tehát helyes ejtése [praj], nem [préj], mintha az angol imádkozni ige lenne!) A Halotti beszédnek nem csak a nyelvészetben, az irodalomban is nagy jelentősége van, Sok irodalmi szöveg hivatkozik rá, idéz belőle. Legismertebb talán Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című verse és Márai Sándoré, amely ugyanezt a címet viseli.

Másik fontos szövegemlékünk, egyúttal az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom. 1300 körül keletkezett, és feltehetően, ahogy a Halotti beszéd is, egy latin nyelvű szöveg fordítása.

Írott és nyomtatott nyelvemlékek

A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, kézzel írott könyvek.

A legrégibb magyar könyv, a Jókai–kódex a XIV. században keletkezett, de másolata a XV. századból maradt ránk. Assisi Szent Ferenc életéről olvashatunk benne.

Jelentős kódexeink még a Bécsi, a Müncheni, az Apor-, a Festetics– és az Érdy–kódex.

A XVI. századi kódexek közül kiemelkedik a Ráskay Lea domonkos apáca által másolt Margit-legenda, IV. Béla apáca lányának, Árpádházi Szent Margitnak a története.

Nyomtatott nyelvemlékeink a XV-XVI. századtól vannak. Hess András már 1471-ben létesített nyomdát Budán.

A korai nyomtatott nyelvemlékek közül fontos megemlíteni Sylvester János Új testamentumát, illetve Károlyi Gáspár gönci református lelkész 1590-ben Vizsolyban kiadott Szent Bibliáját. Az utóbbi az első teljes magyar fordítása a Szentírásnak.

(A Soproni virágének – összesen két sorból áll – a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. A XV. századból származik.)

Befejezésképpen

A tétel zárásaként röviden el lehet mondani, hogy az írásos nyelvemlékek mellett a 20. században megjelentek a hangfelvételek, és azt is, hogy ez milyen új lehetőségeket jelentett a nyelvtörténeti kutatásban.

ludimagister

Tagolatlan a mondat akkor, ha nincs benne alany-állítmányi viszony (tehát nem is elemezhető). Pl. Fák, cserjék (cím); Mami?, Istenem! (megszólítás, felkiáltás); Helló! (köszönés).

Tagolt a mondat akkor, ha van benne alany-állítmányi viszony.

• Ha azonban a két fő mondatrész egyike vagy mindkettő hiányzik, a mondat hiányos. Pl. Előtted (van) az élet. – itt az állítmány hiányzik.; (mi) Moziba. (megyünk) ; (ő) Megeszegette. – az alany hiányzik.

• Ha az alany és az állítmány nem hiányzik a mondatból, teljes mondatról beszélünk. A teljes mondat egyszerű, ha csak egyetlen, és összetett, ha több alany-állítmányi viszony van benne.

Ha az egyszerű mondatban csak alany és állítmány van, a mondatot tőmondatnak nevezzük. Pl. A kutya ugat.

Ha az alanyon és az állítmányon kívül bővítmények is vannak az egyszerű mondatban (tárgy, határozó, jelző), akkor bővített mondatról beszélünk.

Ha az összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, és nem lehet rákérdezni egyikről a másikra, akkor mellérendelő összetett mondatnak hívjuk. A mellérendelő összetett mondatnak öt típusa van: a kapcsolatos (pl. A zene száll, a nóta szól.), a választó (pl. Olvasni fogok, vagy elmegyek moziba.), az ellentétes (pl. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.), a magyarázó (pl. Sár van, mert esik az eső.), és a következtető (pl. Esik az eső, ezért sár van.)

Ha az összetett mondat tagmondatai nem egyenrangúak, mert van egy főmondat, s a mellékmondat ennek egy mondatrészét fejti ki, akkor alárendelő összetett mondatról beszélünk. Attól függően, hogy a főmondat a mellékmondatnak mely mondatrészét fejti ki, van állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondat. (Az utalószó mindig a főmondatban van – néha ki kell egészíteni vele a mondatot (pl. Látom /azt/, hogy tanultál.) – és amilyen mondatrész lesz az elemzéskor, olyan típusú a mellékmondat. A két tagmondatot összekötő kötőszó a mellékmondatban – általában az elején – van. )

Többszörösen összetett mondatoknál természetesen előfordulhatnak vegyesen is az alá- és mellérendelő mondatok. Sőt, a tagmondatok között lehet hiányos vagy tagolatlan mondat is.

ludimagister

• a szinkrón szó a görög szün = együtt és kronosz = idő szavakból ered, jelentése egyidejű; a szinkrón nyelvészet egy adott időszakban vizsgálja a nyelvet; ide tartozik a leíró nyelvtan
• a diakrón szóban a dia = át, keresztül, a diakrónia lényege tehát a történetiség, a nyelv történetét vizsgálja
• a magyar nyelvtörténet legkorábbi vizsgálható szövege a Pray-kódexben található Halotti beszéd és könyörgés; a diakrón nyelvészet több nehézségbe is ütközhet pl. a nyelvészek az ősmagyar kor nyelvi állapotát nehezen tudják rekonstruálni, hiszen a honfoglalás előttről nincsenek írásos nyelvemlékeink; az ómagyar korból már vannak, viszont a beszélt nyelvre nehéz ezekből következtetni (pl. a Halotti beszédnek és az Ómagyar Mária-siralomnak is több „olvasata” van), ennek egyik oka, hogy a hangjelölés nem volt következetes, egyértelmű; egységes helyesírási szabályzat csak a 19. századtól van
• a nyelvészeti kutatásokat megkönnyítette a hangfelvételek megjelenése, mert így nem csak a szókészlet, hanem a hangok változása is egyértelműbben vizsgálható
• a nyelv folyamatosan változik; napjainkban elsősorban a szókészleten vehető észre: szinte hónapok alatt népszerűvé vált a lájkol szó, és bekerült a köznyelvbe; idegen nyelvekből is kerülnek a magyarba szavak pl. internet, de sok új szó keletkezik szóképzéssel pl. internetezik vagy szóösszetétellel pl. internetkapcsolat
• a nyelvi változás oka lehet: 1. nyelven belüli (ezek hangtani, nyelvtani változások – pl. a szláv malinából málna lett); 2. a nyelvet használó ember gondolkodásából fakadóak (főleg szókészletbeli, jelentésbeli változások – pl. a számítógép helyett csak gépet mondunk); 3. nyelven kívüli (változik a gazdaság, a társadalom, ez hat a szókészletre is – pl. a tanácselnök szó kikopott a nyelvből a rendszerváltás után, helyébe a polgármester került)
• a diakrón nyelvészet, azaz nyelvtörténet tehát egy hosszmetszetet, míg a szinkrónia egy keresztmetszetet mutat a nyelvről

ludimagister

Az Akadémia 1832-ben adta ki az első helyesírási szabályzatot, addig nem volt egységes magyar helyesírás. Ennek ma – 2015. szeptember 1-je óta – a 12. kiadását használjuk.

Helyesírási alapelveink:

1. a kiejtés elve: a kiejtett szó hangjait a nekik megfelelő betűkkel írjuk le ( a köznyelvi formát vesszük alapul); jelöli a mássalhangzók időtartamát (pl. dugattyú); jelöli a magánhangzók minőségi és mennyiségi tulajdonságait (pl. –ból, -ből); ez az elv érvényesül azokban a szavakban is, amelyekben már elhomályosultak a szóelemek határai (pl. lagzi, éjszaka, aggat)

2. a szóelemzés elve: a szóelemek találkozásakor megőrizzük az eredeti alakot (összetett szavak, illetve toldalékolás esetén kell erre figyelni); a mássalhangzótörvények miatt több szót máshogy ejtünk, mint ahogy írunk! (pl. szénpor, hordja)

3. az egyszerűsítés elve : akkor alkalmazzuk, ha kétjegyű betű hosszú hangot jelöl ( pl. anynyi – annyi), ilyenkor a kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan; ha hosszú mássalhangzóra végződő tőhöz ugyanilyen mássalhangzóval kezdődő toldalék kerül, csak két mássalhangzót jelölünk (pl. lakk + kal à lakkal); összetett szavak tagjainak találkozásánál nem hagyhatunk el betűt, ilyenkor kötőjelet használunk, hogy ne kerüljön három azonos betű egymás mellé (pl. balett-táncos)

4. a hagyomány elve: régi családneveknél érvényesül (pl. Kossuth Paál, Batthyány, Kiss); a ly írásakor követjük ezt az elvet, hiszen ma már ez a betű nem jelöl külön hangot (ly = j, pl. pálya, gólya)

ludimagister

• a tömegkommunikáció közvetett, felülről lefelé (egy embertől vagy hatalmi központtól az emberekhez), általában egy irányban ható (nem jelzek vissza a hírolvasónak, ha nézem a Híradót), tömeges kommunikáció
• a tömegkommunikáció megvalósulhat a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió, az internet vagy akár nyilvános beszédek által
• a tömegkommunikációs üzenet mindig aktuális  (időszerű), publikus és periodikus (meghatározott időszakonként jelentkező) kell, hogy legyen
• a fentiekből fakad, hogy a tömegkommunikációnak hatalmas szerepe és ereje van abban, hogy formálja az emberek véleményét, befolyásolja gondolkodásukat, ezért nagy a felelőssége is
• a nyelv állapotát, igényességét is befolyásolja a tömegkommunikáció; a közszolgálati rádiók és televíziók mintának tekinthető köznyelvi nyelvhasználatra törekednek; a kereskedelmi csatornák nyelvhasználata kötetlenebb, gyakrabban jellemzi a lazaság, oldottság, ironizálás, harsányság, a szlengesedés, gyakran a trágárság – mindezeknek egyik oka, hogy a figyelemfelkeltésnek egyre nagyobb szerepe van, hiszen egyre nagyobb a választék például a tévécsatornák között, „meg kell küzdeniük” a nézőkért
• a tömegkommunikáció legjellemzőbb stílusa a publicisztikai stílus
• befejezés: vélemény a valóságshow-k, sorozatok vagy egyéb tévéműsorok, illetve az internetes nyelvhasználat (például a közösségi médiáé) nyelvre és gondolkodásra gyakorolt hatásáról

ludimagister

A szó szavunk többes száma helyesen szavak. Ha szóösszetételben (azaz összetett szóban) szerepel, akkor viszont egyre inkább az a gyakorlat, hogy a szótő nem változik, csak egyszerűen kapcsolódik hozzá egy -k, a többes szám jele. Így: névszók, mozaikszók, ikerszók stb. A legtöbb nyelvtankönyvben is így találod. Több esetben a szavak alak is elfogadott pl. mozaikszavak, kötőszavak, de néhány szónál csak a másik változatot használjuk pl. viszonyszók, névszók. Ez mindig helyes összetett szavak esetében.

Most, hogy ezt tisztáztuk, jöhet a tétel:

• a mozaikszóknak két fajtája van: 1. betűszók  (MSZP-típus) – a többszavas nevek kezdőbetűiből alakulnak ki; 2. szóösszevonások (Fidesz-típus) – kisebb-nagyobb szórészletekből keletkeznek
• nem csak tulajdonnévi mozaikszók vannak, vannak köznéviek is: helyi érdekeltségű vasút – hév; televízió – tévé; magánszektor – maszek; általános forgalmi adó – áfa
• az utóbbiaknál fontos, hogy kisbetűvel kell írni őket, hiszen köznevek a betűszókhoz kötőjellel (pl. ELTÉ-n)
• a betűszókhoz közvetlenül kapcsoljuk (pl. Matávnál)
• sok mozaikszónak van pluszjelentése (pl. fides = hűség, a DADA-program – dohányzás, alkohol, drog, AIDS – neve utal a küldetésére: a cél a fiatalok védelme, nevelése; Petőfi Csarnok – Pecsa – célja: figyelemfelkeltés)

Az összetett szavak helyesírásának néhány fontosabb szabálya:

• két szót általában akkor írunk egybe, ha más a jelentésük külön- és egybeírva pl. angol tanár, angoltanár, hat ökör, hatökör, kis ujj, kisujj
• egybeírjuk a szavakat akkor is, ha jelöletlen közöttük a kapcsolat pl. kéményseprő (nincs jelölve a tárgyeset: kéményt seprő)
• a foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelző jelzőt különírjuk pl. orvos barátom, gyermek szereplő, ajándék lemez
• a jelentéstömörítő (más szóval jelentéssűrítő) szóösszetételek mindig egybeírandók pl. patkányméreg, csigalépcső
• az anyagneves szerkezeteket egybeírjuk, kivéve, ha az egyik szó összetett pl. papírhajó, aranyóra de: papír zsebkendő, fehérarany óra
• ha egy összetett szó több, mint 6 szótagból és több, mint 2 szóból áll, kötőjellel írjuk pl. időjárás-jelentés
• a szóismétléseket kötőjellel írjuk, de a tőismétléseket nem pl. néha-néha, de: szebbnél szebb, napról napra
• az ikerszókat a végükön toldalékoljuk pl. mendemondát, cicamicám, icipicik, de ha mindkét tagjukon toldalékolhatók, kötőjellel írjuk és mindkét szó kap toldalékot: irult-pirult

ludimagister