1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Írisz koszorújából című kötetében
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. Az egyéni és közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben (1935-37)
7. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
8. Az elégia változatai Berzsenyi Dániel költészetében
9. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében Az Előszó és A vén cigány című művek alapján
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
11. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában
12. Intelmek és más kisepikai műfajváltozatok Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művének három novellaciklusában
13. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében
14. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
15. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
16. A francia premodernek – Baudelaire, Verlaine, Rimbaud – poétikai sajátosságai szabadon választott művek alapján
17. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében
18. Történelem és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
19. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai
20. Műfaji és nyelvi sajátosságok Bodor Ádám Sinistra körzet című regényében
forrás: oktatas
NYELVTANTÉTELEK: 