Hamlet nem csak apja gyilkosát akarja megbüntetni, úgy érzi, a világ nem jól működik, és neki kell megoldania a problémákat („Kizökkent az idő; – ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”) Nem tartja „igazinak” és igaznak az őt körülvevő világot. Úgy véli, mindenki elfojtja a valódi érzéseit, és csak egy szerepet játszik az erkölcsös viselkedés pózait mutatva (Opheliának: „Isten megáldott egy arccal, csináltok egy másikat.”), és nem élnek ahhoz méltóan, hogy emberek („Mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme!”). Hamlet sokkal nagyobb feladatot vállal, mint egy „családi probléma” megoldása, az országot (Marcellus: „Rohadt az államgépben valami” = Valami bűzlik Dániában.), a világot akarja megváltoztatni. Ám a tetthez túl gyengének érzi magát („én, lágyszivü bárgyu gaz, bujkálok egyre”), nincs is kedve a „nagy tettekhez” („egy csigaházban ellaknám”), de feladatának érzi a cselekvést. Cselekedjen-e, és ha igen, hogyan, mit – folyamatosan vívódik. Ezt fogalmazza meg a Lenni vagy nem lenni – monológ elején is: („akkor nemesb-e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét s nyilait, vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, s fegyvert ragadva véget vet neki”), az élet „eltűrése” és a halál, az öngyilkosság közül melyik a helyes út? A küzdést, a becsület mellett való kiállást helyesnek tartja („Az valódi nagy, Ki fel nem indul, ha nagy oka nincs; De szalmaszálért is küzd nagyszerűen, Midőn becsűlet, ami fennforog.”), és elismeri barátja, Horatio erkölcsi fölényét is. Sőt, Laertestől is bocsánatot kér Polonius és Ophelia haláláért.

Középpontos drámaként minden szereplő valamilyen módon Hamlethez kapcsolódik.  Claudius elvette a családját (az apját megölte, az anyját feleségül vette), elvette a trónját és a hitét a jóban.  Hamlet meg akar bizonyosodni a bűnösségében. Erre az egérfogó jelenetben kerül sor, amikor Claudius kirohan a színészek előadásáról, mert nem bírja nézni a királygyilkosságot idéző jelenetet. Épp ez után remek lehetősége lenne Hamletnak, hogy megölje, amikor imádkozik, de nem teszi, mert attól fél, hogy ezzel nem büntetné meg, ha ima közben hal meg, a mennybe kerülhet. Claudiusnak is útjában áll Hamlet, hiszen bűnére emlékezteti, és a trónja is veszélyben lehet miatta.

Gertrúd, úgy tűnik, megpróbál jó anya lenni, de Hamlet ezt álságosnak látja. Anyja miatt csalódik a nőkben (“Hiúság /gyarlóság/ asszony a neved.”), és taszítja el magától Opheliát. Ophelia iránti érzelmeit és viselkedését többféleképpen is értelmezhetjük: azért küldi el, mert valóban csalódott a női nemben vagy védeni akarja saját magától; amikor a fejére olvassa „hibáit”, őszintén rossznak gondolja a lányt, vagy viselkedésével el akarja riasztani?

Polonius az udvar szerepjátszó világának embere Hamlet szerint, s úgy is hal meg: a függöny mögött hallgatózik, amikor Hamlet leszúrja.

Laertes cselekszik: nem gondolkodik sokat, párbajra hívja Hamletet családtagjai haláláért. A nép őt akarja királynak, amikor hazatér. Saját mérgezett kardja által hal meg: ő sem képes a bosszúállásra. A trón a „nevető harmadiké”, a bevonuló norvég Fortinbrasé lesz.

Horatio, Hamlet barátja, akit tisztel is sztoikus (kb. = szenvedélymentes) magatartásáért („Férfi vagy, ki a Sors öklözését vagy jutalmait egyképp fogadtad.”). Ő az egyetlen fontosabb szereplő, aki nem hal meg a darab végére.

A két mellékszereplő, Rosencrantz és Guildenstern saját tudatlanságuk csapdájába esnek. Hamlet meghamisítja a király Angliába szánt levelét, s így nem ő, hanem a két fiú hal meg. Tom Stoppard drámája, a Rosencrantz és Guildenstern halott (azonos című film is készült belőle) őket állítja a főszerepbe, két mellékszereplőt, akik azt sem tudják, mi, miért történik velük.

Sarah Bernhardt mint Hamlet

Az első Hamlet a színpadon Shakespeare idején Richard Burbage volt, míg a szerző a szellemet alakította. Híres Hamletek voltak David Garrick és John Gielgud, a neves Shakespeare-színészek is. Magyar színpadon – többek között – Gábor Miklós, Huszti Péter; a ’80-as években Máté Gábor, Kulka János;  a’90-es években Szakácsi Sándor, Szervét Tibor, László Zsolt játszották. Rendhagyó Hamlet–előadást rendezett Tim Carroll a Bárka Színházban 2005-ben: a színészek az előadás előtt sorsolták ki az aznapi szerepüket, és a játékba sok, a nézők által vitt tárgyat is bevontak.

A Hamletből már 1907-ben készült némafilm. Van dán és hindi változata is. Híres a’48-as Laurence Olivier-féle feldolgozás, illetve ’90-ből a Zeffirelli rendezte változat Mel Gibson főszereplésével, valamint Kenneth Branagh rendezése ’96-ból, mely a teljes szöveggel készült.

thalia

Még több Shakespeare: Romeo és Júlia, Lóvátett lovagok, Szeget szeggel, A két veronai nemes, Szentivánéji álom, Ahogy tetszik

I.

• három szmokingos úr lép be a színpadra (Turai, Gál és Ádám – vezetéknevek)
• Turai a színházról kezd beszélni, majd arról, esik szó, milyen nehéz elkezdeni egy színdarabot a drámaírónak; a legjobb lenne, ha a szereplők bemutatkoznának az elején
• mindhárman felállnak és bemutatkoznak: Turai és Gál drámaírók, társak, Ádám fiatal zeneszerző, akit addig a nagymamája nevelt; zenét írt Turai és Gál operettjéhez, és szerelmes a primadonnába, Annie-ba, aki most elment valahová a hotelből (egy szerepet akarnak adni neki)
• vita következik a péntek szerencsés (Turai) vagy szerencsétlen (Gál) voltáról
• Ádám fürdeni megy, boldog
• Turai és Gál konyakozni készülnek; Gál elmondja, hogy a hotelben van Almády, a színész, aki régen órákat adott Annie-nak, Ádám menyasszonyának  (s nem volta közömbösek egymás iránt); Turai szerint ezt nem kell komolyan venni
•  amikor bejön a lakáj,Turai beküldi Ádámhoz Gált, hogy nyugodtan beszélgethessen a lakájjal; megkérdezi a lakáj nevét, majd kikérdezi Balogh Annie-ról: megtudjuk, hogy kirándulni ment egy gróffal és egy amerikai családdal hajón; valószínűleg csak reggel jönnek vissza, mert a hajón sok az ital, cigányzene is van, de az a vízen nem jó, „a cigánynak talaj kell”; Annie énekel a vendégeknek, Almády pedig szaval – együtt mentek el (a lakáj neve a megbízhatóságért kell)
• közben csapódik az ajtó, énekelve megjön Annie; Turai már nem konyakot, hanem pezsgőt rendel és szól Ádámnak, és Gálnak; kimegy
• a szomszéd szobából Almády és Annie hangja hallatszik: Almády könyörög a lánynak: öngyilkossággal is fenyegetőzött előbb, most sír, magát citromnak (kifacsarják és eldobják), felhőkarcolónak nevezi – Annie elhárítaná
• bejön a 3 férfi, és hallják, hogy udvarol Almády: harapni akar, simának, gömbölyűnek, bársonyosnak nevezi Annie-t
• Ádám teljesen összetörik a hallottaktól, Gál kikíséri (a péntekre, a meglepetésre, a szomszéd szobára fog mindent)
• Gál visszajön (addigra már elment Almády); tartanak attól, hogy ugrik az esküvő és az operett premierje
• Turai Gált arra bíztatja, legyen a fiú mellett, nyugtassa meg; ő addig gondolkodik; elkéri tőle Almády családjának füredi és Annie anyjának pesti címét
• jön a lakáj a pezsgővel, örül, hogy emberszámba veszi Turai és beszélget vele; Turai reggelit rendel (citromos tea helyett rumosat iszik)
• Turai a könyvtárba megy a pezsgővel (éjjel kb. 2-3/4 4 van)

II.

• ugyanott, reggel, napsütés, 7 óra
• Turai papírokat javítgat, a lakáj behozza a reggelit, elmondja, mennyire szereti Turait; Turai a citromot kidobja az ablakon (beszélgetés az alvásról, a cigarettáról)
• Turai felhívja Annie-t és áthívja a szobájába (a végén már leteszi a telefont, úgy beszél, mert úgy is hallatszik, amit mond, hiszen a nő a szomszéd szobában lakik)
• Annie átjön, Turai elmondja, mindent hallottak az Almádyval folytatott beszélgetéséből (citrom, felhőkarcoló); Annie először a hallgatását kéri, majd veronált akar bevenni, amikor megtudja, hogy Ádám is hallott mindent (bár ő elutasította Almádyt, ezek csak kapcsolatuk utórezgései voltak)
• Turai hívatja Almádyt is, aki először tagad, de a citrom szóra leül; Turai előadja ötletét: írt egy darabot, majd azt mondják, azt gyakorolták az éjjel; Almádyt megzsarolja egy feleségének írt levéllel
• Annie bejelenti a titkárnak telefonon a műsorváltozást, egy egyfelvonásost (Sardou-darab)
• Turai elmondja, valóban azt hitte először, hogy ez szerep, de Annie túl hamisan beszélt, Almády pedig túl férfiatlan volt à Almády és Annie összevesznek: Almády azt hitte, hogy Annie szereti
• Almády és Annie elmennek és bejön Gál és Ádám
• Gál alig tud enni; Turai Ádámot vigasztalja, hogy felejtse el a nőt és törődjön a karrierjével, csináljon úgy, mintha semmit nem tudna Annie-ról (Ádám eközben sír, gyakran emleget öngyilkosságot)
• végre Gál is eszik
• felvonásvégekről vitatkoznak
• Gál – evés közben egy kis mondóka – Ádámot a szerelmi csalódás avatta férfivá
• Ádám à le akarja lőni magát, mert számára ez volta az első nagy szenvedély
• Turai à áthívja telefonon Annie-t, majd átjön Almády is

III.

• este 8
• a titkár átrendezi a szobát, mert itt fognak próbálni
• megjön Almády, majd Annie és Ádám (rossz kedvvel)
• a titkár idegeskedik; kellékek: 2 levél, 1 könyv, 1 őszibarack
• a titkárt kérik súgónak, de ő olvassa a szerzői instrukciókat is ezért Ádám akarja átvenni a súgópéldányt (Almády és Annie tiltakoznak)
• Ádám súg, de mindenki nagyon zavart, főleg, amikor azt súgja, hogy őt könnyű becsapni
• jön Turai, és átveszi a súgást (nem súg, megy a szöveg)
• Almády méltatlankodik a sok francia név miatt
• a darab: a gróf meggyanúsítja feleségét, hogy az megcsalta: elküldte az első barackot egy levéllel a márkinak; a grófné is meggyanúsítja férjét: ő az első cseresznyéket küldte el szeretőjének; a grófné ezért büntetést szab: a gróf nem eheti meg az első barackot, ő pedig egy hétre Párizsba megy szórakozni; erre: felhőkarcolós, citromos jelenet (Gál és Ádám meglepődnek)
• a titkár néha közbeszól az „aforizmáknál”, illetve rákérdez, hogy viccet hallott-e
• a „klasszikus fejes” résznél Gál megint nem fér a bőrébe; Turai és Gál kifejtik, hogy Almádynak nincs szép, klasszikus feje
• a próba tovább folyik; a gróf a barackra mondja, hogy gömbölyű, illatos, stb. – ennél a résznél Ádám és Gál felnevetnek; a titkár nem érti
• Turai kihúzatja azt a részt, ahol Annie tetőtől talpig férfiasnak nevezi Almádyt, helyette épp az ellenkezőjét íratja be
• Gál szerint a darab eleje életszerű, de a szerelmi párbeszéd nem az
• a darab végén a grófné megbocsát a grófnak, és ő megeheti a barackot
• a titkár új barackért siet
• Ádám megcsókolja Annie-t
• Gál szerint szörnyű ez a darab, mikor írhatta Sardou? – Almády szerint halála előtt; Turai szerint halála után
• Annie és Turai rövid párbeszéde – a barackos részt volta legnehezebb megoldani
• Gál: „a legjobb drámaíró mégis maga az élet”
• lakáj: tálalva van

-vége-

thalia

A Szentivánéji álomban több szinten zajlanak az események. A „kerettörténet”: Theseus, Athén uralkodója és Hippolyta esküvőjükre készülnek. Ők képviselik a város törvényeit. A IV. felvonásban Theseus megtalálja a két szerelmespárt az erdőben, és engedélyezi a házasságukat. A szerelem a városon belül csak házassággal és az „engedélyezett” személlyel valósulhat meg, Theseus törvényesíti tehát a fiatalok szerelmét.

A darab elején Egeus panaszkodik Theseusnak, hogy lánya, Hermia nem az általa kiszemelt Demetriushoz, hanem Lysanderhez akar feleségül menni. (expozíció) Mivel sem Egeus, sem az uralkodó nem engedélyezi ezt, Hermia és Lysander megszöknek a törvények elől az erdőbe, ahol már azok nem érvényesek. Demetrius is utánuk szökik, ő is szereti Hermiát, őt viszont Heléna szereti, aki szintén követi őket. Az alaphelyzet tehát: egy szerelmi négyszög, illetve Oberon és Titánia „harca”.

Az uralkodó (Athén) és a fiatalok mellett megjelenik egy harmadik szint: a tündérek, csodalények világa. Az ő területük az erdő, ahol képesek beleszólni mások sorsába. Oberon a csodavirág levével megbűvöli Titániát, aki így az első lénybe szeret bele, akit meglát: a szamárrá változott Ziubolyba. Lysandert és Demetriust is elvarázsolja Puck, Oberon szolgája. Ezután mindkettő Helénába lesz szerelmes, aki ezt gúnyolódásnak véli. Hermia viszont dühös Lysanderre és az „áruló” Helénára is. A varázslat identitászavart okoz mindenkinél. („Nem Hermia vagyok? S te nem Lysander?) Erika Fischer-Lichte A dráma története című könyvének értelmezése szerint a fiatalok az átmenet rítusát élik meg. Az életük alapjaiban megváltozik. 1. az elválás fázisa: szakítanak addigi életükkel, a városból az erdőbe mennek; 2. küszöb- vagy transzformáció fázis: megváltoznak az addigi szerepek, újra kell értékelniük, gondolniuk önmagukat (pl. a két lánynak addigi barátságukat); 3. betagozódás fázisa: elindul az élet az új szerepek szerint (pl. Demetrius és Heléna összeházasodnak).

Az erdőben próbálnak a mesteremberek (Zuboly, Vackor, Orrondi, Dudás, Gyalu, Ösztövér) az esküvőre. Próbájuk a korabeli szokásokat idézi: a színjátszásban amatőr mesteremberek előadnak egy darabot. Itt: Pyramus és Thisbe tragikus történetét.  (Színház a színházban. A mesteremberek a színház negatív példái: nem hagyják képzelődni a közönséget, folyton figyelmeztetik őket, hogy amit látnak, nem valóság.) A szerelmek közül egyedül Zubolyé és Titániáé nem teljesül be: a két fél között olyan nagy a különbség, hogy közöttük a szerelem nevetség vagy álom tárgya lehet csupán. A Shakespeare-drámákban soha nem teljesedik be szerelem különböző társadalmi osztályok tagjai között.

vázlatosan:

Theseus és Hippolyta –hercegi pár, Athén, a törvényesség képviselői; összeházasodnak, és mások frigyét is ők szentesítik

Oberon és Titánia – tündérek, ők az erdőben uralkodnak; Oberon varázslattal irányítja mások szerelmét; végül kibékülnek

Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius – nemes athéni ifjak, egy átalakuláson mennek át, sorsukat kevéssé tudják irányítani (Theseus törvényei, Oberon varázslatai!)

Zuboly és Titánia – nevetséges, nem megvalósítható szerelem (Titánia részéről csak álom, később kétségbe vonja, hogy megtörtént-e)

Pyramus és Thisbe – tragikus szerelmi történet a mesterek előadásában, mely az előadás módja miatt komikussá válik

A darab végén Puck, Oberon szolgája monológjában arra utal, hogy talán az egész, amit itt láttunk, csak álom és káprázat („ha mi árnyak nem tetszettünk”, az álom meglepett,/S tükrözé e képeket”, „E csekély, meddő mesét,/Mely csak álom, semmiség”). Puck másik neve, Robin utalás a középkori kenetárus jelenet Robinjára (aki az idős árus feleségét elcsábítja), illetve Robin Hoodra.

A Nemzeti színpadán emlékezetes Puck volt Blaha Lujza. ’72-ben Peter Brook rendezésében adta elő a darabot a Royal Shakespeare Company Budapesten. Emlékezetes előadás volt Csányi János rendezése ’94-ben, amikor a nézők hintákon ültek, illetve Karin Beier rendezése Düsseldorfban (’95), ahol 9 nyelven beszéltek a szereplők – minden színész az anyanyelvén. Zenei feldolgozások: Purcell: The Fairy Queen, Mendelssohn: Szentivánéji álom-nyitány, Britten: Szentivánéji álom (opera).

ludimagister

Még több Shakespeare: Romeo és Júlia, Hamlet, Lóvátett lovagok, Szeget szeggel, A két veronai nemes, Ahogy tetszik

webab

Hogy zajlottak a komédiaversenyek? Milyen volt a színészek ruhája? Kik voltak a legnevesebb ókori görög komédiaszerzők és miket írtak? Ezekre a kérdésekre kapunk választ az alábbiakban.

A komédiákban kezdetben nagyobb létszámú volt a kar, mint a tragédiákban. 24 főből is állhatott. Fontos szerepe volt az ún. agónban, ami egy vitajelenet volt a kórus két fele között, illetve a parabiszban, amikor a kar a közönséghez szólt közvetlenül tanácsokkal, csúfolódásokkal vagy istenekhez fohászkodtak. Az újkomédia idejére azonban a kar teljesen elvesztette a jelentőségét. Az orkhesztrát –ezért is – egyre kevésbé használták, viszont a szkéné tetején is játszottak már.

A komédiaszínészek öltözete kissé eltért a tragikus színészekétől. Kothornosz, azaz magasított talpú cipő helyett ők szandált viseltek vagy mezítláb játszottak, rövid ruhákban, amit gyakran a hasánál kitömtek a komikus hatás kedvéért.

Az epheszoszi színház lépcsői

Az óattikai komédia idején, az V. század közepén, Periklész korában állítólag 111 komédiaszerző működött, de csak egynek, Arisztophanésznek maradt fenn 11 műve. Arisztophanész parasztcsaládból származott. Komédiáiban a paraszt mindig okos, talpraesett, ravasz ember. Műveiben kigúnyolja azokat, akik a nép nevében szónokolnak, nem szereti a filozófusokat, főként a szofistákat, a politikusok mellett gúnyolja a kortárs művészeket, például Euripidészt, és a nők közéleti törekvéseit. Kicsúfolja a bürokráciát, és mindig a háború ellen szól.

Akharnaibeliek című drámájában például egy paraszt annyira megunja már a háborúskodást, hogy különbékét köt. Példáját sokan követik, s végül csak a két hadvezér marad a csatamezőn.  A Béke főszerelője is egy egyszerű ember, egy szőlősgazda, aki egy ganajtúrón repülve indul az Olümposzra. A Lüszisztratéban pedig az asszonyok akarnak békét: szerelmi sztrájkba fognak, míg véget nem ér a háború.

A Madarak főhősei, két athéni, ügyeskedők, akik a felhőkön fel akarják építeni Felhőkakukkvárát, hogy elfogják az istenek elől az áldozatok füstjét, s aztán megzsarolják az isteneket s az embereket is.

A Darazsak a bíróságot, a Lovagok a politikusok üzelmeit teszi nevetségessé, de az egyik politikus nem nagyon nevethetett az előadáson, mert magára vette a gúnyolódást és megverette Arisztophanészt. A Békák is kortársat gúnyol, csak nem politikust, hanem Euripidészt: Aiszkhülosz legyőzi az alvilágban Euripidészt, döntőbíró Dionüszosz.

A Felhők Szókratészt, a filozófust gúnyolja. A dráma szerint Szókratész egy kosárban ücsörög, ami a magasból lóg le, onnan bámulja a felhőket. Arisztophanész (hibásan) szofista filozófusnak ábrázolja Szókratészt. A drámában egy fiú adósságokba dönti apját, az apa Szókratész iskolájába viszi a fiút, hogy megtanuljon jól érvelni, hátha ezzel a tudással majd ügyesen kibújhat kötelezettségei alól. A fiú félreérti a tanításokat és elveri apját, aki bosszúból felgyújtja Szókratész házát.

Amikor Spárta győzött Athén felett, a demokráciát egyre inkább felváltotta az arisztokrácia uralma, a komédia témája a közélet felől egyre inkább a magánélet felé fordul.

A közép-attikai komédia korszakából nem maradt ránk dráma. Valószínű, hogy ebből a korból származik a népszerű Amphitryon-történet. Zeusz Amphitryon bőrébe bújik, hogy annak feleségét elcsábítsa, mert a nő nem hajlandó megcsalni férjét. Hermész pedig a férfi szolgájává „válik”, így kettős cserebere adhat lehetőséget a helyzetkomikumokra. A téma az európai drámairodalomban számtalan feldolgozást ért meg.

Az újattikai komédia atyja Menandrosz. (III-IV. század, a hellenizmus kora.) Tőle sem nagyon maradtak fenn drámák (az Embergyűlölőt az ’50-es években találták meg, az Ítéletkérők csak töredékes), viszont nagyon nagy hatással volt a komédia későbbi sorsára. Művei középpontjában a magánélet állt, például az idősek és a fiatalok örökös tusakodása, előbbiek igyekeznek betartatni a társadalmi normákat, míg az utóbbiak pazarolják a pénzt és a szerelmesek. Megjelennek az uraikat becsapó szolgák, paraziták, nagy szerepe van a véletleneknek. 

thalia