A Romeo és Júlia Shakespeare leglíraibb tragédiája, s az egyetlen, amelyben nem történelmi hősök szerepelnek. Az expozíció: a szolgák viszálykodásából megtudjuk, milyen viszonyban áll egymással a két család. Az alaphelyzet: Romeo és Júlia egymásba szeretnek, viszont Júliát másnak szánják. A bonyodalmak tehát abból fakadnak, hogyan tudják „megvalósítani” szerelmüket az adott körülmények ellenére.
Különböző „szerelmeket” ismerünk meg a darabból. Romeo az első felvonásban még egy Róza nevű lányért epekedik, este, a bálon azonban már Júliáért lángol. A Róza iránti szerelme egy eszményi, petrarcai szerelem, csak ábrándozik az elérhetetlennek és tökéletesnek tűnő Rózáról. A másik „típusa” a szerelemnek Júlia és Páris esete, az érdekek, a család, a társadalom szabályai szerint alakuló kapcsolat. Ez a megszokott, és nem vezet boldog élethez. (Júlia anyja rá a példa.) De: Párisban is van valamiféle szerelem Júlia iránt, hiszen elmegy a sírjához. A harmadik út Romeóé és Júliáé, az övéké az igaz szerelem. Bár – szerelmük története mindössze négy nap – kérdés lehet az is, egymásba vagy a szerelembe szerelmesek.
Elemezhető a darab a szerint is, mi okozza a konfliktust: a szülők viszálykodása (erre a drámában nem kerül sor), a korabeli társadalom hibái, a sors (ahogy erre a prológus is utal: „baljós csillagzatok szülöttei”), a véletlenek (a sírjelenetben – a dráma tetőpontján csak pillanatok választják el a tragédiát a boldog befejezéstől)?
A többi szereplő közül érdemes hosszabban elemezi Tybaltot, akinek fontos a bosszú és a becsület (a saját értelmezésében), a mindig békítő szándékú Benvoliót (neve jóakarót jelent) és Mercutiót (neve Mercuriusra, az istenek hírvivőjére utal), aki a „művész”, az igazságok megmondója is a darabban, kicsit olyan szerepben, mint a bolondok.
Boncolgatni lehet még az elemzés során a véletlenek szerepét (Romeo Tybalt és Mercutio közé ugrik, ezért kap a barátja halálos sebet; Romeo nem kapja meg időben az üzenetet; Júlia későn ébred fel a kriptában stb.), a tettek indítékait (Romeo felindulásból öli meg Tybaltot, de meg kell tennie azért is, mert ha nem bosszulja meg legjobb barátja halálát, nem igaz barát, így igaz szerelmes sem lehetne).
Népszerű feldolgozása a történetnek Zeffirelli 1968-as és Buz Luhrmann 1994-es filmje. Ez a történet ihlette Bernstein West Side Storyját is. A 19. században Gounod operát, Berlioz szimfonikus költeményt, a 20. században Prokofjev pedig balettet komponált a műből. Csajkovszkij is feldolgozta.
Romeo volt magyar színpadon pl. Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Sztankay István, Júlia pedig Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Gregor Bernadett. Érdekes rendezés Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter És Rómeó és Júliája (2000.), amelyben minden szerepet ők játszanak.
thalia
Még több Shakespeare: Hamlet, Lóvátett lovagok, Szeget szeggel, A két veronai nemes, Szentivánéji álom, Ahogy tetszik