Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiájának elemző bemutatása

Lóvátett lovagokA Lóvátett lovagokban sok minden van, ami a komédia kelléktárához tartozik: komikus mellékszereplők, levélcsere, leskelődés, álszent karakterek és összetévesztett személyek – a vége azonban mégsem vidám.

A cím magyar fordításai (Lóvátett lovagok, A felsült szerelmesek) inkább a lovagok sikertelenségét állítják középpontba, az eredeti cím viszont (Love’s Labour’s Lost) azt,  hogy a szerelem miatti munka, fáradság hiábavaló volt. Állítólag a történet mégis boldog véget ér, amit Shakespeare a második részben írt volna meg (vagy írt meg, csak az elveszett), ami a Love’s Labour’s Won címet viselte (volna), azaz a lovagok erőfeszítései végül nem voltak hiába.

A mű cselekménye Navarrában játszódik. Ferdinánd, Navarra királya a tudománynak akarja szentelni magát, udvarából „akadémiát ” szeretne csinálni. Csak bölcselet, nők nélkül, hiszen a nők csak akadályozzák a gondolkodókat. LovagjaiLongaville, Biron és Dumain – alá is írják a nőtlenségi fogadalmat. Persze a nőtlenség az udvarban élő többi férfira is vonatkozik. Még azért is nyilvános megszégyenítés jár, ha valaki egy nővel beszélget.

A navarrai udvarban vendégeskedik a spanyol Don Adriano de Armado. Nem véletlen, hogy a darab egyik legkomikusabb, kinevethető figurája spanyol, ahogy a neve sem az. A korabeli politikai helyzet indokolja, hiszen 7 évvel a komédia megírása előtt győzték le az angolok a Spanyol Armadát.

Armado egy levéllel leleplezi a király előtt Bunkót, aki egy lánnyal beszélgetett. Bunkó büntetése az, hogy egy hétig nem ehet, s ezt a spanyolnak kell felügyelnie. Közben Armado is vétkezik. Beleszeret Julkába, a fejőlányba, és találkára is hívja.

Boyet (a király embere) jelenti Ferdinánd királynak, hogy a francia királylány érkezik küldöttségbe. Ferdinándnak fogadnia kell, hiszen ez diplomáciai dolog: a franciák 100 000 koronával tartoznak Navarrának, s amíg ezt nem törlesztik, nem kaphatják meg Aquitániát.

Ferdinánd – fogadalmához híven – nem fogadhatja az udvarban a francia küldöttséget. Az erdőben sátrakat állít fel a királylány és udvarhölgyei számára. Ez afféle kiskapu, hogy az udvaron kívül mégis csak szabad nőkkel érintkeznie a királynak. Mi értelme így az eskünek, és tényleg betartja-e? A helyszínen van a hangsúly? A város (itt a királyi udvar) a Shakespeare-darabokban a társadalmi szabályok színtere, szemben az idilli környezettel, az erdővel, ahol az ember szabad lehet, nem kötik a szabályok (még a saját fogadalma sem). Közelebb a természethez, a természetességhez, közelebb az érzelmekhez, közelebb önmagunkhoz – valami ilyesmit jelent az erdő Shakespeare-nél. Ezt figyelhetjük meg a Szentivánéji álomban és az Ahogy tetszikben is.

A komédia helyszíne tehát az erdő. (Mellékes, de érdekes, hogy Peter Brook egy 1946-os rendezésében az erdő díszleteihez Watteau festményeit használta fel.)

A lovagok már ismerik korábbról a francia hölgyeket. Longaville-nek Katharine, Dumainnek Mária, Bironnak pedig Rosaline tetszik. A király által kitalált furcsa eskütételbe legnehezebben Biron ment bele. Nem is bírja betartani. Levelet küld Bunkóval Rosaline-nak. Ez előtt Armado is rábízza Bunkóra Julkának írott levelét. Bunkó összecseréli a leveleket, így Julka nem Armado sorait kapja meg, hanem Biron Rosaline-nak szóló szonettjét. Mivel ő csak egy fejőlány, nem tud olvasni. Az erdőben kószáló Nathaniellel és Holofernesszel olvastatja el a levelet. A két figura – egy lelkész és egy iskolamester – okoskodó, magát nagyon okosnak tartó, de felszínes műveltségű ember, olyanok, akik helyesnek gondolják a nőtlenségi fogadalmat. Holofernes azt tanácsolja Julkának, hogy mutassa meg a levelet a királynak, mert fontos írás.

Biron nagyon izgatott, hogy szíve hölgye hamarosan olvashatja a szonettjét. Felmászik egy fára, hogy kilesse az arra sétáló Ferdinánd királyt, aki Biron nagy meglepetésére épp a francia királylánynak ír szerelmes szonettet. Arra jár Longaville és Dumain is, s mindkettő ugyanazt csinálja: szerelmes verset költ. Mindezt onnan tudjuk, hogy a szerelmesek fennhangon gyakorolják verseiket. A király a fák rejtekéből figyeli őket. Longaville megvádolja Dumaint, hogy az megszegte esküjét. Ekkor előtoppan a király, aki szerint Longaville sem jobb, majd leugrik a fáról Biron, aki pedig a királyt leplezi le. Julka közben megtalálja a királyt a levéllel, s bár Biron gyorsan összetépi, végül ő is lelepleződik. Mind a négyen esküt szegtek hát, mind a négyen szerelmesek. Biron szerint a szerelem a legjobb tanítómester, s ezzel kicsit felmenti az esküszegőket.

Most már nincs miért álszenteskedni. A király és a lovagok mulatságot rendeznek hölgyeiknek. Ajándékokat is küldenek, s megüzenik, muszka ruhában fognak részt venni a bálon. A hölgyek erre úgy döntenek, álarcot öltenek, s a kapott ajándékokat összecserélik, hogy lovagjaikat megvicceljék, és azok ne saját hölgyeiknek udvaroljanak. Így a király Rosaline-nak, Biron a királylánynak, Longaville Máriának, Dumain pedig Katharine-nek udvarol. Ez a rész úgy van felépítve, hogy a hozzáértő könnyen ráismerhet az Erzsébet-kori táncformák ismétléseire, variációira. Valószínűleg ezt vette alapul Kenneth Branagh, aki 2000-ben egy zenés-táncos filmet rendezett a darabból.

Az urak nem örülnek a cselnek, sem annak, hogy amikor a palotába invitálják a hölgyeket, azok esküjükre figyelmeztetik őket.A párok mégis vidámak.  Bunkó, Holofernes, Nathaniel és még mások a mulatság részeként előadják a Kilenc vitéz című színdarabot. (Hasonló ez a jelenet ahhoz, amikor a Szentivánéji álomban a mesterek előadják a Piramus és Thisbét, ám itt nem tudjuk meg a történet végét.) Az előadást egy francia követ szakítja meg, aki a francia király halálhírét hozza.

A királylánynak és az udvarhölgyeinek tehát haza kell térniük. Biron biztosítja a hölgyeket a király és a lovagok szerelméről, de a királylány szerint csak szóvirágok voltak, amiket hallottak. Különben is, most egy évig gyászolnia kell a királylánynak. Ha Ferdinánd király szerelme komoly, egy évig remeteként kell élnie, hűen szerelméhez, hogy utána megházasodhassanak. A többi párra is ez vár. (Armado még rosszabbul jár, mert neki három évig kell Julkájával együtt dolgoznia a gazdaságban.)

A darab végén a zenészek a tavaszról és a télről, a szerelemről és a gyászról énekelnek.

thalia

Még több Shakespeare: Romeo és Júlia, Hamlet, Szeget szeggel, A két veronai nemes, Szentivánéji álom, Ahogy tetszik

Vélemény, hozzászólás?