Az alábbi tételben Janus Pannonius pályaképéről találsz néhány gondolatot, majd a három főbb műfajról – elsősorban az epigrammáról – , melyekben alkotott és három epigrammájának bemutatásával ismerkedhetsz meg. (Kigúnyolja Galeotto zarándoklását, Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról)
- Janus Pannonius az első színvonalas (és híres) magyar költő
- valószínűleg Csezmicén született horvát kisnemesi családba – eredeti neve Csezmiczei János
- nagybátyja, Vitéz János vette a kezébe a neveltetését – 11 évre Itáliába küldte tanulni, ahol a fiú felvette a Janus Pannonius nevet; 1. reneszánsz szokás volt egy latin név felvétele a költők körében (pl. Johannes Secundus); 2. Pannonius: Pannóniából való – nem tagadja meg származását; 3. Janus – János, ill. a kétarcú római istenre, Ianusra való utalás, ő is kétarcú: itáliai és magyar
- Itáliában Ferrarában tanult Guarino da Verona iskolájában, majd Padovában járt egyetemre, már Ferrarában elkezdett írni
- 3 műfajban alkotott:
1.elégiák (pl. Búcsú Váradtól)
2.panegürikuszok (azaz dicsőítő költemények) – a leghíresebb tanárához, Guarino da Veronához írta (1073 sor)
3.epigrammák
epigrammákat már Ferrarában kezdett írni
nem a görögökre jellemző magasztos epigrammák követője volt (az epigramma eredetileg sírfelirat volt – rövid, tömör; a szerkezete: disztichonos, a végén egy csattanó van – összefoglalás, lényeg, tanulság stb.); - Janus Pannonius a római epigrammaköltészet konvencióit követi; példaképe a római Martialis
- már itáliai epigrammáit a tökéletes mesterségbeli tudás jellemzi, a legszemélyesebb verseiben is jelen van a humanista hagyomány
- Itáliában több epigrammát is írt származása védelmében, általában költőtársainak címezve pl. Gryllushoz; itt születtek erotikus epigrammái is pl. Mikor ártatlanságát elvesztette, Súlyos és kellemetlen kérdés
- gúnyolódó epigrammákat főleg tehetségtelen vagy szintén gúnyolódó költőtársai ellen írt, esetleg nőkről pl. Szilviához (válaszul arra, hogy szilvia őt nevezi meg gyermeke apjául)
Kigúnyolja Galeotto zarándoklását
- több antiklerikális epigrammája is van, pl. Kigúnyolja Galeotto zarándoklást; Galeotto Marzio a vers „szereplője”, aki Janus barátja volt, tudós humanista, Beatrixszel került Magyarországra; a vers a vallást és a papokat népbutítóknak tartja, a zarándoklatot népámításnak, és megveti Galeottót, mert velük tart, csodálkozik is rajta; a vers csattanója: „mert hívő ember költő nem lehet” (más fordításban: „mert hívő soha nem lehet poéta”)
- a mai olvasónak talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy Janus erotikus és antiklerikális epigrammákat írt diákkorában, pedig a későbbiekben pécsi püspök és váradi kanonok lett
magyarországi epigrammáinak fő kérdése a művelt humanista költő. és a hozzá képest fejletlen ország kapcsolata
Pannónia dicsérete
- szembeállítja a múltat és a jelent: ma már Pannóniában is vannak színvonalas költők: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat”; illetve egyetlen színvonalas költő van Pannóniában: ő maga, általa híres Pannónia: a cím átértékelődik a csattanót olvasva: Pannónia dicsérete Pannonius dicsérete (- a reneszánszban ismét mindennek mértéke az ember, a reneszánsz művész vállalja és hirdeti tehetségét pl. a középkori festő Isten dicsőségére alkotott, nem volt fontos, ki ő pl. P S mester; a reneszánsz festő aláírja munkáját, sőt ráfesti magát pl. Raffaello, Leonardo)
mint minden epigrammája, ez is disztichonos (nem írt ütemhangsúlyos, csak időmértékes verseket, hiszen eredetileg ezek a művek latin nyelven íródtak)
Egy dunántúli mandulafáról 
- a vers elsődleges jelentése: egy természeti jelenség leírása: a mandulafa idő előtt kivirágzik
másodlagos jelentés: egy lírai önarckép, Janus Pannoniusról szól, aki megelőzi korát; értéket teremt, de ez itt még túl korai; dacol a környezetével, ami elpusztíthatja őt, vagy megakadályozhatja a fejlődésben: a téli fagy megöli a kis fa rügyeit
először fogalmazza meg a magyar költészetben a „korán jött ember” küzdelmét a környezetével, illetve azt, hogy hazája kulturálisan el van maradva Európához, illetve hozzá képest is – ezért elvágyódik innen, bár szereti a hazáját (vö. Ady költészetében)
a vers – a humanista hagyományoknak megfelelően – sok antik utalást tartalmazbefejezés: a Pannónia dicsérete elszavalása
ludimagister