A nyelvnek meghatározó szerepe van az ember életében: segítségével teremtünk kapcsolatot, szerzünk és közvetítünk ismereteket, fejezzük ki érzelmeinket, gondolatainkat.
A nyelv az emberek közötti kapcsolatokban folyamatosan változik, módosulnak szabályai is. Valamilyen állandóságra azonban szükség van, hogy megértsük egymást. A nyelv folytonos változása és viszonylagos állandósága a sikeres kommunikáció feltétele.
A nyelv szoros kapcsolatban van a társadalommal. Nyelvhasználatunkat sok külső tényező befolyásolja (pl. hol lakunk, hol dolgozunk, milyen az iskolai végzettségünk), de emellett beszédünkre, viselkedésünkre számos belső tényező is hat (pl. milyen neműek és hány évesek vagyunk, milyen tulajdonságokat örököltünk a szüleinktől). Mindebből jól látszik, hogy a nyelv és a gondolkodás szoros kapcsolatban állnak egymással.
A nyelv és a gondolkodás viszonya már régóta foglalkoztatja a nyelvészeket, filozófusokat, pszichológusokat.
- Az egyik felfogás szerint a nyelv és a gondolkodás két külön dolog. Egyik függ a másiktól, de az is kérdés, hogy melyik melyiktől. Akik szerint a gondolkodás megelőzi a nyelvet, azzal bizonyítják állításukat, hogy a kisbabák is gondolkodnak már, mielőtt megszólalnának. Az ellentétes nézet szerint nyelvhasználatunk, anyanyelvünk meghatározza gondolkodásunkat.
- Egy másik vélekedés szerint a nyelv és a gondolkodás azonos dolog, nem képzelhető el gondolkodás a nyelv használata nélkül.
- Megint mások szerint a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást (de ez nem jelenti azt, hogy azonosak volnának).
ludimagister