A magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző. Betűíró, mert legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk, hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak és értelemtükröző, mert helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből (pl. a szavakban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez, az összetételek elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra).
Az Akadémia 1832-ben adta ki az első helyesírási szabályzatot, addig nem volt egységes magyar helyesírás. Ennek ma – 2015. szeptember 1-je óta – a 12. kiadását használjuk.
Helyesírási alapelveink:
- a kiejtés elve: a kiejtett szó hangjait a nekik megfelelő betűkkel írjuk le ( a köznyelvi formát vesszük alapul); jelöli a mássalhangzók időtartamát (pl. dugattyú); jelöli a magánhangzók minőségi és mennyiségi tulajdonságait (pl. –ból, -ből); ez az elv érvényesül azokban a szavakban is, amelyekben már elhomályosultak a szóelemek határai (pl. lagzi, éjszaka, aggat)
- a szóelemzés elve: a szóelemek találkozásakor megőrizzük az eredeti alakot (összetett szavak, illetve toldalékolás esetén kell erre figyelni); a mássalhangzótörvények miatt több szót máshogy ejtünk, mint ahogy írunk! (pl. szénpor, hordja)
- az egyszerűsítés elve : akkor alkalmazzuk, ha kétjegyű betű hosszú hangot jelöl ( pl. anynyi – annyi), ilyenkor a kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan; ha hosszú mássalhangzóra végződő tőhöz ugyanilyen mássalhangzóval kezdődő toldalék kerül, csak két mássalhangzót jelölünk (pl. lakk + kal à lakkal); összetett szavak tagjainak találkozásánál nem hagyhatunk el betűt, ilyenkor kötőjelet használunk, hogy ne kerüljön három azonos betű egymás mellé (pl. balett-táncos)
- a hagyomány elve: régi családneveknél érvényesül (pl. Kossuth Paál, Batthyány, Kiss); a ly írásakor követjük ezt az elvet, hiszen ma már ez a betű nem jelöl külön hangot (ly = j, pl. pálya, gólya)
ludimagister