A tétel első és második része egy-egy  vázlat a felelet bevezetéséhez. Bármelyik vagy mindkettő is elmondható vagy ki is hagyható. A harmadik rész nagyon röviden a ballada műfaját, a negyedik az Arany-balladák csoportosítási lehetőségeit mutatja be. Ha a tétel a balladák szerkezeti sajátosságairól kérdez, ezt a részt érdemes részletezni. Ezután három ballada (Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László) elemző bemutatásához találsz vázlatokat (ha a bűn és bűnhődés a tétel, ezekről beszélj hosszabban). Végül a befejezéshez adunk egy-két ötletet.

Bevezetés

1) Arany helye a magyar irodalomban:

• a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő
• feladatának tekintette (Petőfivel együtt) a nép nemzetté emelését
• elsősorban epikusnak tartotta magát
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus (= tudós, művelt költő)
• műfordítói tevékenysége jelentős – pl. skót és német balladákat fordított, az egyik legismertebb Hamlet-fordítás is az ő munkája

2) Bevezetés Aranyhoz

• „szülőhelyem, Szalonta/nem szült engem szalonba”  szegény, nagyszalontai családba született 10. gyerekként; rajta kívül csak Sára nővére érte meg a felnőtt kort; beteges is volt, mindezért szülei féltő gondoskodással óvták
• a szülőfalu, a családi gyökerek fontosak Arany munkásságában pl. a közeli Nagyfalu volt a Toldi-birtok; első balladakorszaka is Nagyszalontához kötődik
• írói pályája az epikus költészettel indult: 1845-ben Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány című komikus eposzáért; később a Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszély” (azaz elbeszélő költemény) írására, melynek hőse egy népi alak; erre született a Toldi, amivel Arany elnyerte az első díjat, Petőfi barátságát és a hírnevet, valamint ennek köszönhetően Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz hívta

3) A balladáról

• a ballada a romantika kedvelt műfaja, jellemző rá a műnemek keveredése: „A ballada tragédia dalban elbeszélve”  Greguss Ágost “definíciója” szerint
• ahogy a kevert műfaj, a balladai homály, a drámai sűrítettség is jól illeszkedik a romantika stílusjegyeihez
• a ballada mint műfaj nem azonos a balladaformával!

Részletesen

4) Arany balladáit több szempont szerint is csoportosíthatjuk:

• téma szerint:
  • parasztballadák – szereplői többnyire parasztok, falusi környezetben játszódnak pl. A varró leányok
    
  • történetiek – a magyar történelem eseményeiből, gyakran a Hunyadik korából merítenek pl  V. László
    
  • nagyvárosiak – városi környezetben játszódnak pl. Hídavatás
• szerkezet szerint:
  • egyszólmú
    
  • többszólamú  pl. Szondi két apródja -két, párhuzamos “szólamot” olvashatunk: felváltva beszélnek az apródok fent a hegyen és a törökök a völgyben
    
  • egyszólamú körkörös pl. Ágnes asszony – újra meg újra ugyanaz a motívum – a lepel, a lelkiismeret tisztára mosása tér vissza a versben, ezt erősíti a refrén is
    
• keletkezési hely szerint:
  • nagyszalontai balladák pl. Szőke Panni, A varró leányok
  • nagykőrösi balladák pl. Ágnes asszony, V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Bor vitéz (ez utóbbi egy költői bravúr: pantum vers – a páros sorok a következő versszak páratlan sorai)
    • Nagykőrösön Arany gimnáziumi tanár volt 10 évig
    • sok közöttük a történelmi témájú (pl. a Hunyadikról)
    • ezekre a balladákra jellemző leginkább a bűn és bűnhődés motívuma
  • pesti balladák pl. Vörös Rébék, Tengerihántás, Tetemrehívás, Hídavatás
  • a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írta nagy részüket a Margit-szigeti tölgyek alatt
  • jellemző rájuk valamilyen babonás elem pl. varjúvá változó nő, vörös kukoricacső, gyilkosát eláruló seb

5) Néhány balladáról kicsit részletesebben

Ágnes asszony

• agnus= bárány, a tisztaság, ártatlanság jelképe; Tiszta-e Ágnes?
• fehér és véres a leple, de csak apránként derül ki, 3 lépcsőben, hogy miért, mi történt:
  • a gyerekek a mosásról érdeklődnek à Ágnes azt mondja, a csibéktől lett véres a lepedő
  • az asszonyok a férjéről érdeklődnek à azt mondja, alszik
  • jön a hajdú Ágnesért, és börtönbe viszi (még mindig nem derül ki, mit tett à balladai homály)
• a börtönben szenvedő Ágnest nagyon pontos pszichológiai érzékkel ábrázolja Arany: hogyan fonódik össze a bűntudat, a félelem és az őrület (Ágnes önmagának is bizonygatja: nem őrült; amikor jönnek érte, szintén arra figyel: nehogy őrültnek gondolják)
• csak a tárgyaláson derül ki, hogy Ágnes bűnrészes volt, amikor szeretője megölte a férjét
• sírni kezd: Arany metaforákat használ a tisztaságra utaló motívumokkal: „[könnye] liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán” Ágnes bűntudata mélyen szívből jövő
• a bűnbánat mellett megjelenik az őrület: Ágnes haza akar menni, hogy mossa ki a vért a lepedőből à hogy eltüntesse a szégyenfoltot, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét; de: a lepedőn már csak ő látja a foltot
• a bírák felmentik: megsajnálják – megbánta a tettét, és őrültségével már megbűnhődött
• a fehér lepel az 1. versszakban véres lepel, a börtön után már tiszta lepel lesz, s legvégül régi rongy, foszlány; Ágnes állandóan mossa a leplet, de a lepel kimoshatatlan (a bűn jóvátehetetlen), Ágnes bűntudata örök
• az idő múlását (vagy az őrületet) jelzi, hogy ősz lett Ágnes haja, arca pedig ráncos
• a versszakok végén refrén van, ami Pál apostoltól származik a Bibliából

V. László

• szintén a bűn utáni bűntudatról, lelkiismeret-furdalásról  szól
• többszólamú: párhuzamosan történnek az események: a király a szolgájával beszélget – fél, mert esküje ellenére megölette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig bebörtönöztette; van miért félnie: börtönbe vetett ellenségei megszöknek (mialatt ő beszélget)
• a bűntudat itt is hallucináció, félelem, majd őrület formájában jelenik meg
• V. László félelmében elmenekül, végül a halálba – a cseh szolga enyhet nyújtó poharat ad, ez az enyhülés a halál

A walesi bárdok

• állítólag Aranyt arra kérték, hogy írjon egy verset a Magyarországra látogató Ferenc Józsefnek, s helyette ezt írta (magyar-osztrák; walesi-angol kapcsolat!)
• Edward király azért megy Walesbe, hogy felmérje a vérontás után földjeit; de elveti a sulykot: nem elégszik meg a walesiek bőséges vendéglátásával, azt kéri, hogy dicsőítsék is, de hazudni nem tudnak a walesi bárdok: hárman is megéneklik a walesiek panaszait – Edward ellen (egyre fiatalabb, egyre bátrabb bárd szól)
• Edward válasza: megölet 500 énekest: elhallgattatja őket (a védekezés pszichológiája!), de a fejében, a lelkiismeretében tovább énekelnek, ott nem tudja elhallgattatni őket, végül – V.Lászlóhoz hasonlóan – megőrül (ez a büntetése Walesért és az ötszáz walesi bárdért)

Befejezés

• a bűnhődés ábrázolása és pszichológiája  más irodalmi művekben pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődésében; Kosztolányi: Édes Anna (ebben a bűnhődés megelőzi a bűnt)
• Zichy Mihály balladaábrázolásainak rövid bemutatásával is lehet zárni

ludimagister

Még több Arany: A Toldi-trilógia (részletes összehasonlítás: Toldi, Toldi-estéje)

NÉZD MEG EZT IS:

Olvashatsz néhány szót a Toldi keletkezéséről, utána pedig egy részletes összehasonlítást, majd egy felelettervet (Vázlat a felelethez). Akkor is jól hasznosíthatod az alábbiakat, ha csak a Toldiból vagy csak a Toldi estéjéből kell készülnöd.

A bevezetéshez (esetleg):

Arany művészetének fontosabb értékei; helye az irodalmi életben:

• a klasszikus magyar költészet talán legnagyobb, de mindenesetre leggazdagabb alakja (pl. valószínűleg a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő)
• irodalomszervező tevékenysége páratlan
• modern irodalomtudományunk egyik alapítója
• alapvető feladatának (Petőfivel együtt) a nép nemzetbe emelését, a magyar polgárosodás képviseletét tekintette
• elsősorban epikusnak – s nem lírikusnak – tartotta önmagát, mégis akarata ellenére vált a modern líra elindítójává
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus („tudós költő”), aki aprólékos gonddal, részletmunkával formált meg mindent
• rejtőzködő szerénység, kínzó lelkiismeretesség, személyes erkölcsi példamutatás jellemezte
• költői nyelvének ereje, páratlan műfordítói tevékenysége például szolgált a Nyugat nemzedékének
• művészi örökségével minden későbbi írónemzedék számol, nagysága előtt meghajol

Az életrajz fontosabb állomásai:

• a nemesség tudatát őrző, parasztsorba süllyedt szegény nagyszalontai család
  

  Arany János (1817-1882)

• Arany György és Megyer Sára 10. gyermeke (rajta kívül csak több, mit 20 évvel idősebb Sára nővére élt)
• érzékeny személyiség – féltő gondoskodás
• szül. 1917. Nagyszalonta („szülőhelyem, Szalonta / nem szült engem szalonba)
• fontosak a családi gyökerek, a szülőfalu életének meghatározó helyszíne – Nagyfalu – Toldi; tanító; másodjegyző; házassága: (Ercsey Julianna); költői indulása
• Debrecen – a kollégiumban tanul, de tanulmányait nem fejezi be
• Kisújszállás – praeceptor
• Máramarossziget – színészkaland à bűntudat
• Arad, Debrecen, Pest – nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó, a Nép Barátja c. lap szerkesztője (1848-49)
• Geszt – a Tisza-család házitanítója (1850)
• Nagykőrös – gimnáziumi tanár (1851-60)
• Pest – a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Szépirodalmi Figyelő (1860-62) és a Koszorú (1863-65) c. folyóirat szerkesztője
• Margit-sziget – „kapcsos könyv” (Gyulai Páltól kapta)
• hárompillérű életmű: nagyepika, verses kisepika, líra
• Arany írói pályája az epikus költészettel indul

A Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)

• 1845. Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány c. komikus eposzáért
• a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszélyre” (=elbeszélő költemény), melynek hőse egy népi alak pl. Mátyás király, Toldi, Kádár vitéz
• A Toldi nyer – barátság Petőfivel; – Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kéri Aranyt

A trilógia hőse: Toldi Miklós (Nagy Lajos király idejében valóban élt személy, főispán is volt több megyében, olaszországi zsoldoscsapatokat is vezetett).

Arany forrásai: népmondák; Ilosvai Selymes Péter XVI. sz.-i műve: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (verses) – megtalálható benne: pl. a bujdosás, a párbaj. Ilosvai művéből származnak az énekek elején található mottók.

Összehasonlítás:

A Toldiban a főhősre az önazonosság zavara jellemző:

• nincs édesapja, nem áll előtte egy példa, hogy milyen férfivá váljon
• még nem felnőtt, de már nem is gyermek („még legénytoll sem pelyhedzik állán”)
• szereti a bátyját, de nem kap viszonzást
• nemes, de parasztként él („pórsuhanc”)
• álma: vitéz legyen (de: Laczfiék parasztnak nézik: „Hé, paraszt […]”)

A Toldi estéjének főhőse már nem a kamasz fiú útkereső problémái jellemzőek, hanem az idős emberéi:

• Toldit a király és György is gyermeknek szólítják (néhol a narrátor is: „úgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyermek” – X. ének)
• a fiatal Toldi gyermekségéből adódnak a problémák, az önfegyelem hiánya
• a fiatal Toldi nem szándékosan, hanem dühében, hirtelen haragjában dobja el a malomkövet, ami egy katona életébe kerül
• bűnt követ el, meg kell történnie a bűnbocsánatnak, hogy igazi pozitív hős maradjon (ld. Mózes gyilkossága – ő is hirtelen haraggal öl meg egy katonát) – bujdosik (eddig vívódott, hogy elmenjen-e otthonról – főleg az anyja miatt maradt; most muszáj mennie: fél és lelkiismeret-furdalása van)
• az útja során küzdenie kell (a felnőtté válás útja ez?)
  – “mesebeli három próba”

1. farkaskaland (önvédelemből kell megküzdenie a farkasokkal; önmagáért küzd)
2. bikakaland (a pestieket menti meg; még nem hálálja meg senki, csak egy darab májat dobnak oda neki, mint egy kutyának)
3. a cseh vitéz legyőzése (nem csak önmagáért teszi, hanem az özvegyasszony két fiáért is; az országot menti meg az „idegen elnyomótól”) – dicsőség: vitéz lesz – teljesül a vágya és a király is elismeri őt

• a fiatal Toldi gyilkos ugyan (akarata ellenére), de egy jó tettel, a cseh vitéz legyőzésével az országot menti meg – megmenekül a büntetéstől
• a Toldi estéjében 3 év után Toldi visszatér az udvarba és legyőzi az olasz vitézt (egy hőstettet hajt végre az idegen legyőzésével a fiatal Toldihoz hasonlóan, de itt a mű elején, nem a végén happy endként)
• itt már nem egy gyermekről, hanem egy idős emberről van szó; az ő jellemének hibája: nem tudja elfogadni, hogy az udvarban már más szelek fújnak – az öreg Toldi egy Don Quijote-típusú hős: becsületes, a régi, lovagi értékek szerint él, de ezt a környezete már nem képes tisztelni – nevetségesnek találják pl. ld. a bevonulási jelenet; ezért is vonult vissza az udvartól; a régi értékek tisztelete mellett a rugalmatlanság, az újtól való elzárkózás is jellemzi
• de: mint vitéz felülmúlhatatlan: csak ő képes legyőzni az olasz vitézt
• a Toldi estéje szerkezete fordítottja a Toldiénak (Toldi: 1. gyilkosság, 2. hőstett; Toldi estéje: 1. hőstett, 2. gyilkosság) – Van-e feloldozás a Toldi estéjében?
• a fiatal Toldi nem akarja megölni a katonát, csak dühében dobja el a követ, az idős Toldi viszont ártó szándékkal közeledik a csúfolódó apródok felé (az apródok éneke – a história és a csúfolódás is – nem felező tizenkettesben íródott, mint a többi rész! – történet a történetben)
• az idős Toldi számára már nem mentség a forrófejűség, semmi sem menti fel a gyilkosság alól

Toldi: egyértelmű értékek

Toldi estéje: egy lehetséges jó utat képvisel az idős Toldi: a nemzeti hagyományok, erkölcsi normák védelmezője, a régi eszmékhez való ragaszkodás jelképe – ha ezt elfogadjuk, feladjuk a nemzeti sajátosságokat?; kizárják-e egymást az értékőrzés és a haladás?

Az évszakok szerepe a két műben:

• „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja” – nyár, dél– Toldi –
  az évszakok és napszakok mindkét műben illeszkednek a szereplők életkorához
• „Őszbe csavarodott a természet feje”- ősz, este (cím – Toldi estéje); végül: tél – lehull a hó (Lajos király megbocsát az öreg Toldinak, de lehet, hogy erre már nincs hatalma, isteni megbocsátásra van szükség, ezt jelképezi a sírra hulló hó)
• az öreg Toldi felett már egyébként sem áll a király, csak barátok pl. a Toldiban Toldinak meg kell ölnie a csehet, mert az orvul támad; a Toldi estéjében Toldi nem várja meg a királyi kegyelem jelét, ő dönt: meg akarja ölni az olaszt

A két mű keletkezési idejének fontossága:

• a Toldi a szabadságharc előtt született, Gyulai Pál szerint az akkori hangulatnak felel meg: feltörekvő népi hőst ábrázol, aki legyőzi az idegent (optimizmus)
• a Toldi estéje 1854 után született, hiányzik belőle a Toldi optimizmusa
• mindkettő az idegenséggel való szembenállást fogalmazza meg, de a Toldi estéjében az idegenek már uralkodnak is az országban (ugyanez jelenik meg a Bánk bánban)

A narrátor viszonyulása a szereplőihez:

• Toldi: a narrátor néha mosolyog az ifjú Toldin, de nem neveti ki; „eposzias”
• Toldi estéje: ironikus (kissé elhatárolódik) és elégikus is az ábrázolás

Vázlat a felelethez:

•  bevezetés: Arany János (életének főbb állomásai, helye a magyar irodalomban)
• a Toldi keletkezésének következményei Arany életében
• a trilógia hőse
• Arany forrásai
• a fiatal Toldi, az önazonosság zavara, az önfegyelem hiánya  bűn és bujdosás, 3 kaland, feloldozás  az idős Toldi Don Quijote-típusú hős
• a két mű szerkezetének, a szereplők viselkedésének, értékeiknek összehasonlítása
• az évszakok szerepe
• a keletkezés ideje  a narrátor
• befejezés: viszonyulásom a két szereplőhöz vagy a két történethez vagy melyik Toldi követett el tényleg bűnt stb.

ludimagister

NÉZD MEG EZT A KVÍZT IS: Visszaszámlálós kvíz, Testvérek kvíze, Ki a harmadik?, Gyümölcsös kvíz

• Madách Imre Németh G. Béla szerint „egykönyvű, egy műfajú szerző”; a Tragédia nem az egyetlen műve, de az egyetlen igazán színvonalas (lírai kötete pl. a Lant-virágok; drámája még a Mózes, A civilizátor)
• a Tragédia 1859-ben, a szabadságharc után született, ez érezhető a mű kiábrándult hangulatán

A mű több kérdést is felvet:

1. „Van-é jutalma a nemes kebelnek?” (van-e értelme jónak lenni?);
2. halhatatlan-e a lélek?; 
3. haladás vagy körforgás a történelem?;
4. van-e boldogság? hogyan érhető el?

• a Tragédia műfaja drámai költemény – verses; párbeszédes és drámai elemeket is tartalmaz; egy másik megközelítés szerint emberiségköltemény (a lét fő kérdéseivel foglalkozik); vagy: könyvdráma – nehéz nyelvezete, a sok helyszín és hosszúsága miatt olvasva élvezetesebb, könnyebben befogadható, mint színházban

• világirodalmi előzménye: Goethe Faustja (a Faustban is 3 fontos szereplő van: Faust, Margit és Mefisztó; de: a Faust azt a kérdést teszi fel, mi a boldogság, mi az élet értelme; a Tragédia jóval kiábrándultabb: azt kérdezi, van-e boldogság, van-e értelme az életnek?; Arany János, amikor először olvasta a Tragédiát, gyenge Faust-utánzatnak tartotta, később ő javította ki, s elismerte nagyszerűségét is)

• az első 3 szín, illetve az utolsó: bibliai színek (a bibliai teremtéstörténetre épülnek) vagy keretszínek ; a többi: történelmi vagy történeti szín, Ádám álmodja őket (Ádám szeretné látni az emberiség jövőjét – Lucifer elaltatja, úgy mutatja meg neki a történelmet, a jövőt, ami az emberre vár)

A tétel kifejtése

Egyiptom

• Ádám fáraó (félisten), a hatalom és a birtoklás csúcsán; bármit megtehet, de mégsem boldog; próbálja leküzdeni az elmúlást: a piramisokkal törekszik a halhatatlanságra
• Ádámot Éva (a rabszolganő) rabszolga iránti szerelme döbbenti rá arra, hogy aki számára csak egy a sokból, az másnak a világot jelentheti, az érzések nem a társadalmi helyzettől függenek
• a Tragédia Hegel tézis-antitézis-szintézis rendszerére épül: az egyiptomi színben: rabszolgaság (tézis), az egyén szabadsága (antitézis), szintézis: egyéni szabadság mindenkinek, azaz szabadság, egyenlőség

Athén

•  Ádám itt Miltiades
• Ádám már nem áll a társadalom csúcsán, de jelentős pozícióval bír: hadvezér
• meg kell halnia a tömeg befolyásolhatósága miatt (az emberek szabadok, de nem tudnak élni a kapott értékkel: mégsem szabadok, hisz befolyásolhatóak), nem milliók szolgálnak egy embert, hanem egy áldozza az életét többek miatt

Róma

• Ádám egy római főúr (Sergiolus)
• aki nem közéleti személy, mint a fáraó vagy Miltiades, de azért előkelő helye van a társadalomban, talán sok mindent tehetne, ha akarna, de ő elvonult a közélettől, és a gyönyörök, az élvezetek hajszolásának él, de nem találja meg így a boldogságot

• Péter apostol új utat mutat, új eszmét kínál: a szeretetet, a testvériséget, felismerni a másikat önmagunkban

Konstantinápoly

• Ádám ismét közéleti személyiség: Tankréd lovag
• a keresztény eszmékben és a lovageszményben csalódnia kell: az egyház tanai embertelen dogmákká váltak pl. inkvizíció, eretneküldözés (homousion – homoiusion probléma); a „vérengző keresztnek” már semmi köze a testvériséghez és a szeretethez; Szent Péter utóda, a pátriárka már csak a külsőségek embere belső értékek nélkül; a szerelemről is le kell mondania Ádámnak: Éva (Izóra) kolostorba kell, hogy vonuljon apja Istennek tett ígérete miatt
• Ádám nagyon elkeseredik, az eltorzult hit elől a tudományba menekül
• bár Tankréd közéleti személyiség, mégsincs semmiféle hatalma: nem tehet semmit önmagáért: pl. le kell mondania Éváról

Prága

•  Ádám Kepler, nagy tudós, de már egyáltalán nem tudja befolyásolni saját életét
• felesége, Borbála megcsalja, folyton pénzt kér tőle (egyes vélemények szerint Borbála Madách feleségét, Fráter Erzsébetet mintázza – szerette, mégis elvált tőle) ; a nőt jónak és rossznak is tartja („méregből s mézből összeszűrve”) de: minden rossz tulajdonságát annak a kornak köszönheti, amelyben él
• Kepler – kedve ellenére – kiszolgálja a hatalmat: horoszkópokkal és időjóslással foglalkozik (ezzel elárulja saját magát, hisz a tudomány helyett az áltudományt választja)

A 8. színben

• elalszik Kepler, ezért ez az „álom az álomban” szín: Párizs;  Ádám Danton, aki ismét irányítója az eseményeknek (Kepler álma)
• Danton rájön: nem lehet különválasztani egyértelműen a jót a rossztól, így talán nem is tudja megfelelően alakítani a világot, talán nincs is egy tiszta  eszme, ami a boldogsághoz vezet, a márkilány ellenség, mégis földre szállt angyalnak tűnik, a forradalmárlány pedig durván, állatiasan viselkedik, visszataszító Danton számára
• ez a szín összefoglalja az eszméket: szabadság, egyenlőség, testvériség

A következő színben, Prágában felébred Kepler.

London

• Ádám csak egy ember a piac tömegéből
• ebben a színben minden áru pl. a szerelem, a művészet, az erkölcs, a vallás; Évát is csak a pénz érdekli; (az emberek a panem et circenses elve szerint élnek pl. a kivégzés )
• Ádámot ebben a színben saját környezete semmibe veszi
• a szín haláltánccal zárul (ez egy középkori toposz, ami Arany Híd-avatás c. balladájában is megjelenik), 1. a pénzközpontú társadalom halálra van ítélve; 2. eddig mutathatta be Madách a valós, már megtörtént történelmet – London kora Madách jelene -, a következő színek fantáziaszínek

A falanszterben

• Ádám már végképp nem kimagasló személyiség, csak egy a sokból (itt mindenki ugyanolyan ruhában van, egyformák kell, hogy legyenek az emberek, az egyenlőség helyett az egyformaság valósul meg, így eltűnik az egyéniség); nem képes irányítani a sorsát

Az űrben

• Ádám nem bújik senki bőrébe; el akar szakadni az anyagtól, de nem sikerül: anyagiság nélkül üres az élet; nincs virág stb.., illetve nem is lehetséges
• az utolsó történelmi szín az eszkimóvilág
• itt már nincs semmiféle eszme, amiért Ádám lelkesülhet, vagy amit cáfolhat
• állatias életet él, olyan kisszerűvé válik, hogy elveszti emberi mivoltát

Összegzés 

Ádám egyre kisebb szerepet tölt be a történelem színpadán; a történelem alakítójából annak szemlélőjévé, elszenvedőjévé válik, egyre kevésbé irányíthatja, befolyásolhatja a világ, sőt a saját sorsát.

Ötletek a befejezéshez

• a történelem fejlődés helyett folyamatos hanyatlás, vagy állandó ismétlődés?
• tükrözi-e Ádám sorsa az epikus irodalom hőseinek változását az irodalomtörténet folyamán?
• valóra váltak-e Madách „jövendölései”?
• hogyan ismerhető meg jobban a világ: vezető személyiségként vagy halk szemlélődőként?

 ludimagister

Az allegóriát legegyszerűbben úgy szokták meghatározni, hogy egy egész művön vagy egy mű hosszabb részén végigvonuló metafora vagy hasonlat.

A Toldi negyedik énekében „az édes álom pillangó képében” érkezik. Ahogy a pillangó, az álom is gyorsan elrebben, félve száll le (mert Toldi nem mer elaludni) stb. Ha csak egy sorban olvasnánk róla, metaforának neveznénk, de mivel a versszaknak mind a nyolc sora a pillangóról, azaz az álomról szól, allegóriának hívjuk.

Egy másik ismert példa Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című költeménye. A „népek tengere” birtokos jelzős metafora, ami végigvonul az egész versen, ezért szintén allegóriáról van szó. Az allegória a nép és a tenger közös vonásaira épül pl. mindkettő felett áll valami (elnyomók, gálya), ha „föltámadnak” rémisztőek lehetnek.

Az allegória esetében tehát egyértelmű, hogy mi a hasonló és hasonlított vagy azonosító és azonosított, azaz mi minek felel meg (az álom pillangó, a nép tenger stb.)

Az allegorikus szót a köznyelvben is használjuk arra, ha valamit jelképesen, képletesen fogalmazunk meg, nem szó szerint értünk.

Allegorikus szereplői vannak a középkori moralitásoknak pl. a Bűn és a Jóság szerepel a darabokban, és nem egy bűnös és egy jó ember. Szintén allegorikusak az állatmesék és sok vicc szereplői is. A bárány vagy a róka meséje a kiszolgáltatott, ártatlan ember vagy a ravasz ember története.

A szimbolikus szót is gyakran használjuk a köznyelvben, szintén jelképes jelentésben, illetve a szimbólum szót jelkép jelentésben.

A szimbólum is hasonlóságon alapul, de nem derül ki, hogy pontosan mire utal, mit jelöl. Jó példa erre Ady Endre A fekete zongora című verse. Sok jelentése van a fekete zongorának („Ez mind, mind: ez a zongora”), de nem egyértelmű, hogy mit jelöl.

Szimbólum nem csak szimbolista költő versében lehet, illetve nem minden szókép szimbólum, amit a szimbolisták használnak. Például Charles Baudelaire Az albatrosz című versében az albatrosz allegória, hiszen pontosan megfogalmazza „a költő is ilyen, e légi herceg párja”.

Ady A magyar Ugaron című versén vitázni lehetne. Igaz, nem azonosítja konkrétan az Ugart Magyarországgal, de elég egyértelmű ahhoz, hogy allegória legyen.

A 2014-es tavaszi emelt szintű magyar érettségi egyik feladatának megoldásához is az allegória és a szimbólum fogalmával kellett tisztában lenni egy Ady-vers, A fehér lótuszok kapcsán:

“Jellegét tekintve a „fehér lótuszok” szókép az allegória és a szimbólum határán helyezkedik el. Milyen sajátossága kapcsolja az allegóriához, és mennyiben közelít a szimbolista poétikához? Említsen egy-egy jellegzetességet! A sajátosság megnevezése mellett válasza rövid, egy-két mondatos kifejtést is tartalmazzon!” 

[Azaz: miért mondhatjuk, hogy az említett versben a „fehér lótuszok” allegória, és miért, hogy szimbólum.]

“Lehetséges válaszelemek például:

• a képi és fogalmi sík viszonyának szembeállítása

• az allegóriára jellemző sajátosság, hogy a vers szövege egyértelműen megnevezi a képi sík fogalmi megfelelőjét: virágok = fehér gondolatok

• a szimbólumhoz az közelíti a vers központi szóképét, hogy a definitív megnevezés ellenére a vers szövege részben mégis a sugalmazásra épül a jelentésrétegekről szóló szembeállás

• a lótusz olyan jelentést is hordoz, amely tradicionálisnak tekinthető, azaz nem egyéni képalkotásra alapszik

• a lótusz a költeményben többjelentésűvé válik, hiszen a tisztaságot, a szépséget, az elragadtatottságot, az életörömöt, a hitet stb. egyaránt jelöli”

(Az idézett részek forrása: http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz_emelt/e_magyir_14maj_ut.pdf)

ludimagister

A vers szerkezetéről mindig nagyon sokat lehet írni, de semmit sem ér, ha csak egyszerűen megállapításokat teszünk. A struktúráról csak akkor érdemes bármit leírni, ha valahogyan tudom kapcsolni a jelentéshez, az értelmezéshez. Például, ha leírom, hogy Petőfi Sándor Egy gondolta bánt engemet című költeményében nem egyforma hosszúságúak a sorok, ez önmagában még nem érdekes. Le kell írnom azt is, hogy ez milyen hatást vált ki: zaklatottá válik a szöveg stb.(ez főleg a vers középső részére igaz).

Nézzünk még egy-két példát!

Felosztható-e részekre a vers, vannak-e benne versszakok, hány sorosak, mindezeknek mi a jelentősége?

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápolya egy klasszicista óda, tehát az első, hosszabb része, a piktúra, leíró jellegű, míg a rövidebb rész, a szentencia a végén összegez, filozofikusabb. Le lehet írni, hogyan mutatja be a várost: messziről közelít a részletekhez, s olyan érzésünk van, mintha a lírai én és vele mi is a konstantinápolyi utcákon sétálnánk. De mégsem a város bemutatása a vers fő “mondanivalója”, hanem a butaság, a babona, a befolyásolhatóság elítélése, s az egyház szerepe ezekhez kapcsolódóan.

Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményében a konklúzió, magyarázat vagy következtetés a vers végén egy rövidebb részben elkülönül – mint a klasszicista óda szentenciája, hiszen az addigiak leíró jellegűek -, a legutolsó mondat pedig szintén külön van szedve, még nagyobb nyomatékot adva a jelentésnek.

Juhász Gyula: Magyar nyár, magyar ecsettel – 4+4+3+3 sorból áll a vers, és az 1-2., valamint a 3-4. strófa rímelése összefügg, tehát egy olasz szonettről van szó, ami a nyugatosok kedvelt versformája.

Milyen hosszúságú mondatokból áll a vers, milyen sorokból?

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse – ahogy a cím ígéri –  egyetlen mondatból áll, mintha egy lélegzetvétellel mondaná el, írná le felindultan.

A központozás, a betűtípus szerepe  

Előfordulhat, hogy a költő  nem használ írásjeleket, ilyenkor a befogadó szabadabban értelmezheti a  művet; ilyen Kormos István Radnótiról szóló verse, a Fehér virág. Az első sor tagolható így: Fehér virág, a zápor zuhogva ejti szirmát; ebben az esetben a fehér virág, az ártatlanság szimbóluma egy megszólítás. Ezt esetleg erősítheti, hogy a vers végén megjelenik az egyes szám második személy: voltál. A zápor és a zuhogva szavak összetartozását az alliteráció is erősíti. De tagolható így is a sor: Fehér virág a zápor, zuhogva ejti szirmát; így nem megszólításról van szó, és a vessző előtti részből egy metafora lesz. Az elemzés során leírhatjuk a különböző központozási lehetőségeket, de természetesen csak a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel, értelmezésekkel együtt.

Érdemes figyelni a kezdőbetűket is. Ady Endre például gyakran írja nagy kezdőbetűvel a közneveket (a legtöbb tankönyv ezt azzal indokolja, hogy ezek a szavak szimbólumok). Tény, hogy mindenképpen jobban odafigyelünk rájuk, és legtöbbször többletjelentésük van, például: “új rablói vannak a Nyárnak” (Héja-nász az avaron) Leírhatod, mi mindent jelenthet itt a nyár: az emberi élet nyarát, életteliséget, fiatalságot, szerelmet stb.

Néha a dőlt betűk használatán is érdemes gondolkodni. Arany János Tengeri-hántás című balladájában sokszor hívja fel a költő a figyelmünket egy-egy szóra úgy, hogy dőlttel “írja” – ezeknek a szavaknak szenteljünk külön figyelmet, mert biztos, hogy fontos szerepük van.

A reformkori költők verseiben (például Kölcsey, Vörösmarty, de Berzsenyi költeményeiben is) gyakran találunk indulatszavakat (oh!, ah!, hajh!), amik után a költő gyakran – nem mindig – felkiáltójelet használ, de utána nem kezd új mondatot nagy kezdőbetűvel. Itt nem is annyira ez a “helyesírási furcsaság”, mint inkább az az érdekes, hogy az indulatszók után a vers hangulata, témája stb. megváltozik. Például a Himnuszban a hajh-ig a múlt sikereiről olvashatunk, utána pedig a kudarcokról.

lásd még: a bevezetés; a cím; a műfaj; a verselésről; rímek,alakzatok

ludimagister