Egy művészeti ág történetét és „eszköztárát” valószínűleg csak több kötetben lehetne a teljességre törekedve bemutatni. Ennek a tételnek az a célja, hogy támpontot adjon: 10-15 percben mit lehet elmondani erről a témáról.
A bábművészet különös helyet foglal el a színművészetben. Vajon a báb vagy a bábos a „szereplő”? A bábozás egyik különlegességét az adja, hogy a báb nem egy személy, hanem holt anyag, ezért „mindig akcióban kell lennie” ahhoz, hogy éljen. Nem változik, a helyzetek változnak körülötte. A bábozásnál a képiség nagyon erőteljes, sokkal közelebb áll a képzőművészethez, mint a „hagyományos” színház.
Mik a legjellemzőbb bábtípusok?
kesztyűs báb – a báb olyan, mint egy kesztyű, a kéz mozgatja
botos báb (titiri) – a fejben elhelyezett tartórúd mozgatja
vajang vagy pálcás báb
marionett – felülről, zsinórral vagy pálcával mozgatják
bunraku – egy bábot 3 látható személy mozgat
És ide soroljuk az árnyjátékot is.
Röviden a magyar bábozás történetéről
A magyar bábozás gyökerei is a népszokásokban keresendők pl. a bábtáncoltató betlehemezésben.
A 17. század végétől német vándorbábosok járták Magyarországot (pl. Eszterházán egy német zenés bábszínház Haydn kisoperákat mutatott be).
A 19. század közepén két német vásárbábos dinasztia bábozott a fővárosban. Adolf Hincz és családja a Városligetben lépett fel, a Hofer, később Korngut majd Kemény család társulata pedig a kicsit szegényebb közönséget vonzó Népligetben. Hincz Károly Első Magyar Bábszínháza kesztyűs bábokkal, illetve marionettekkel lépett fel. Előadásaikban szerepeltek Grimm- és Disney-mesék is (
pl. Mickey egér és Donald kacsa).
A Korngut család vállalkozása a „Columbia” Magyar Mechanikai Színház nevet viselte, és id. majd ifj. Kemény Henrik neve mára már összeforrt Vitéz Lászlóéval.
A múlt század elejéről fontos megemlíteni Orbók Loránd Vitéz László Bábszínházát (1905-10). Orbók képzőművész volt, mint sokan azok közül, akik bábozással kezdtek foglalkozni. Előadásairól a Nyugat is írt (Marionett-mulatozások címmel); az 1. világháború után külföldre ment, ahol haláláig folytatta a bábozást, társai pedig később is itthon léptek fel.
Ki kell még emelnünk Blattner Géza munkásságát, aki a művészi bábjátékra törekedett; kesztyűbábokkal, vajangokkal illetve árnyjátékokkal lépett fel.
A második világháború után több bábos magánvállalkozás is indult. Például Szegeden Inczédy Kálmán nagy, billentyűs bábjaival, Miskolcon pedig Bod László rajztanár Művészi Bábszínháza és Balogh Sándor tánctanár Tündérkert című színháza indult. (A ’40-es évek végére rengeteg műkedvelő társulat bábozott, főleg pedagógiai céllal.)
Az első állandó hivatásos bábszínház Rév Sándor nevéhez kötődik, a Podmaniczky utca 8. alatt nyílt. A kor népszerű darabjait játszották. ’45-ben azonban a kultúrpolitika hatására be kellett zárni.
Meg kell még említeni Kövér Béla Szegedi Bábszínházát, ami 2 évig működhetett (’46-’48)
A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a Paulay utca 35-ben hozta létre Mesebarlang nevű bábszínházát, amely főleg amatőr művészekkel működött. A rendszer nem tette lehetővé a profi művészek kibontakozását. A Mesebarlangot kétszer is államosították, végül az Állami Bábszínház az Andrássy út 69-ben kapott helyet.
A bábosokat sokszor kevesebbre tartották/tartják –alaptalanul -, mint a színészeket. Hevesi Sándor álláspontja kicsit változtatott ezen: Hevesi szerint túl kell lépni a naturalizmuson, és mivel a bábu csak szimbólum, nem személyiség, tökéletes alkalmas Craig übermarionett-elméletének megvalósítására (miszerint a színész kb. csak egy eszköz az színházi alkotásban; Hevesi egyébként levelezett Craiggel)
Befejezés: saját vélemény kifejtése röviden az utolsó bekezdésről, illetve egy saját bábos élményről.
thalia