A tétel első és második része egy-egy  vázlat a felelet bevezetéséhez. Bármelyik vagy mindkettő is elmondható vagy ki is hagyható. A harmadik rész nagyon röviden a ballada műfaját, a negyedik az Arany-balladák csoportosítási lehetőségeit mutatja be. Ha a tétel a balladák szerkezeti sajátosságairól kérdez, ezt a részt érdemes részletezni. Ezután három ballada (Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László) elemző bemutatásához találsz vázlatokat (ha a bűn és bűnhődés a tétel, ezekről beszélj hosszabban). Végül a befejezéshez adunk egy-két ötletet.

Bevezetés

1) Arany helye a magyar irodalomban:

• a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő
• feladatának tekintette (Petőfivel együtt) a nép nemzetté emelését
• elsősorban epikusnak tartotta magát
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus (= tudós, művelt költő)
• műfordítói tevékenysége jelentős – pl. skót és német balladákat fordított, az egyik legismertebb Hamlet-fordítás is az ő munkája

2) Bevezetés Aranyhoz

• „szülőhelyem, Szalonta/nem szült engem szalonba”  szegény, nagyszalontai családba született 10. gyerekként; rajta kívül csak Sára nővére érte meg a felnőtt kort; beteges is volt, mindezért szülei féltő gondoskodással óvták
• a szülőfalu, a családi gyökerek fontosak Arany munkásságában pl. a közeli Nagyfalu volt a Toldi-birtok; első balladakorszaka is Nagyszalontához kötődik
• írói pályája az epikus költészettel indult: 1845-ben Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány című komikus eposzáért; később a Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszély” (azaz elbeszélő költemény) írására, melynek hőse egy népi alak; erre született a Toldi, amivel Arany elnyerte az első díjat, Petőfi barátságát és a hírnevet, valamint ennek köszönhetően Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz hívta

3) A balladáról

• a ballada a romantika kedvelt műfaja, jellemző rá a műnemek keveredése: „A ballada tragédia dalban elbeszélve”  Greguss Ágost “definíciója” szerint
• ahogy a kevert műfaj, a balladai homály, a drámai sűrítettség is jól illeszkedik a romantika stílusjegyeihez
• a ballada mint műfaj nem azonos a balladaformával!

Részletesen

4) Arany balladáit több szempont szerint is csoportosíthatjuk:

• téma szerint:
  • parasztballadák – szereplői többnyire parasztok, falusi környezetben játszódnak pl. A varró leányok
    
  • történetiek – a magyar történelem eseményeiből, gyakran a Hunyadik korából merítenek pl  V. László
    
  • nagyvárosiak – városi környezetben játszódnak pl. Hídavatás
• szerkezet szerint:
  • egyszólmú
    
  • többszólamú  pl. Szondi két apródja -két, párhuzamos “szólamot” olvashatunk: felváltva beszélnek az apródok fent a hegyen és a törökök a völgyben
    
  • egyszólamú körkörös pl. Ágnes asszony – újra meg újra ugyanaz a motívum – a lepel, a lelkiismeret tisztára mosása tér vissza a versben, ezt erősíti a refrén is
    
• keletkezési hely szerint:
  • nagyszalontai balladák pl. Szőke Panni, A varró leányok
  • nagykőrösi balladák pl. Ágnes asszony, V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Bor vitéz (ez utóbbi egy költői bravúr: pantum vers – a páros sorok a következő versszak páratlan sorai)
    • Nagykőrösön Arany gimnáziumi tanár volt 10 évig
    • sok közöttük a történelmi témájú (pl. a Hunyadikról)
    • ezekre a balladákra jellemző leginkább a bűn és bűnhődés motívuma
  • pesti balladák pl. Vörös Rébék, Tengerihántás, Tetemrehívás, Hídavatás
  • a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írta nagy részüket a Margit-szigeti tölgyek alatt
  • jellemző rájuk valamilyen babonás elem pl. varjúvá változó nő, vörös kukoricacső, gyilkosát eláruló seb

5) Néhány balladáról kicsit részletesebben

Ágnes asszony

• agnus= bárány, a tisztaság, ártatlanság jelképe; Tiszta-e Ágnes?
• fehér és véres a leple, de csak apránként derül ki, 3 lépcsőben, hogy miért, mi történt:
  • a gyerekek a mosásról érdeklődnek à Ágnes azt mondja, a csibéktől lett véres a lepedő
  • az asszonyok a férjéről érdeklődnek à azt mondja, alszik
  • jön a hajdú Ágnesért, és börtönbe viszi (még mindig nem derül ki, mit tett à balladai homály)
• a börtönben szenvedő Ágnest nagyon pontos pszichológiai érzékkel ábrázolja Arany: hogyan fonódik össze a bűntudat, a félelem és az őrület (Ágnes önmagának is bizonygatja: nem őrült; amikor jönnek érte, szintén arra figyel: nehogy őrültnek gondolják)
• csak a tárgyaláson derül ki, hogy Ágnes bűnrészes volt, amikor szeretője megölte a férjét
• sírni kezd: Arany metaforákat használ a tisztaságra utaló motívumokkal: „[könnye] liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán” Ágnes bűntudata mélyen szívből jövő
• a bűnbánat mellett megjelenik az őrület: Ágnes haza akar menni, hogy mossa ki a vért a lepedőből à hogy eltüntesse a szégyenfoltot, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét; de: a lepedőn már csak ő látja a foltot
• a bírák felmentik: megsajnálják – megbánta a tettét, és őrültségével már megbűnhődött
• a fehér lepel az 1. versszakban véres lepel, a börtön után már tiszta lepel lesz, s legvégül régi rongy, foszlány; Ágnes állandóan mossa a leplet, de a lepel kimoshatatlan (a bűn jóvátehetetlen), Ágnes bűntudata örök
• az idő múlását (vagy az őrületet) jelzi, hogy ősz lett Ágnes haja, arca pedig ráncos
• a versszakok végén refrén van, ami Pál apostoltól származik a Bibliából

V. László

• szintén a bűn utáni bűntudatról, lelkiismeret-furdalásról  szól
• többszólamú: párhuzamosan történnek az események: a király a szolgájával beszélget – fél, mert esküje ellenére megölette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig bebörtönöztette; van miért félnie: börtönbe vetett ellenségei megszöknek (mialatt ő beszélget)
• a bűntudat itt is hallucináció, félelem, majd őrület formájában jelenik meg
• V. László félelmében elmenekül, végül a halálba – a cseh szolga enyhet nyújtó poharat ad, ez az enyhülés a halál

A walesi bárdok

• állítólag Aranyt arra kérték, hogy írjon egy verset a Magyarországra látogató Ferenc Józsefnek, s helyette ezt írta (magyar-osztrák; walesi-angol kapcsolat!)
• Edward király azért megy Walesbe, hogy felmérje a vérontás után földjeit; de elveti a sulykot: nem elégszik meg a walesiek bőséges vendéglátásával, azt kéri, hogy dicsőítsék is, de hazudni nem tudnak a walesi bárdok: hárman is megéneklik a walesiek panaszait – Edward ellen (egyre fiatalabb, egyre bátrabb bárd szól)
• Edward válasza: megölet 500 énekest: elhallgattatja őket (a védekezés pszichológiája!), de a fejében, a lelkiismeretében tovább énekelnek, ott nem tudja elhallgattatni őket, végül – V.Lászlóhoz hasonlóan – megőrül (ez a büntetése Walesért és az ötszáz walesi bárdért)

Befejezés

• a bűnhődés ábrázolása és pszichológiája  más irodalmi művekben pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődésében; Kosztolányi: Édes Anna (ebben a bűnhődés megelőzi a bűnt)
• Zichy Mihály balladaábrázolásainak rövid bemutatásával is lehet zárni

ludimagister

Még több Arany: A Toldi-trilógia (részletes összehasonlítás: Toldi, Toldi-estéje)

Epigramma

Elégia: eredetileg fuvolakísérettel énekelt hosszú, disztichonos költemény; leggyakoribb témája a szerelmi bánat és az elmúlás; a romantika idején kissé átértékelődik a z elégia, felerősödik benne a fájdalmas, szomorkás hangulat („elérhetetlen értékek utáni vágyakozás”); a szentimentalizmus kedvelt műfaja. (pl. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz)

Óda: eredetileg pengetős hangszerrel (esetleg tánccal is) kísérték; felépítése: strófa + antistrófa + epodosz; a 6-7. században alakult ki; általában patetikus hangvételű bölcseleti művek tartoznak ide; eleinte hősöket, atlétákat dicsőített (à valakihez, valamihez szól); a klasszicizmus kedvelt műfaja (piktúra + szentencia); ide sorolható a himnusz is, mely leginkább Istenhez, valamilyen isteni lényhez szól. ( pl. Horatius: Melpomenéhez, Berzsenyi Dániel: Horác, A magyarokhoz I., II., Schiller: Az örömhöz, Shelley: Óda a Nyugati Szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, József Attila: Óda)

Episztola: költői levél; a megszólított („címzett”) mindig meg van nevezve; már a görögöknél megjelenik, de csak a rómaiaknál válik általánossá; a középkorban elsősorban a szerelmi költészet kedveli. (pl. Berzsenyi Dániel: Vitkovics Mihályhoz, Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz)

Dal: az önkifejezés tiszta, egyszerű megnyilatkozása, formai és tartalmi egyszerűség jellemzi (soronként egy gondolati elem); a nyelv zeneisége itt mutatkozik meg leginkább; eredetük szerint megkülönböztetünk nép- és műdalokat; témájuk szerint megkülönböztetünk bordalokat (Vörösmarty Mihály: Keserű pohár), szerelmi dalokat (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem), altatódalokat (József Attila: Altató), bújdosóénekeket, katonadalokat, bányászdalokat, aratódalokat, nászdalokat stb.; a nemzeti irodalmakban kialakult sajátos típusaik is előfordulhatnak pl.canzone (ol.), chanson (fra.), lied (ném.)

Rapszódia: eredetileg a homéroszi eposzokból előadott dal; a 19. századtól lírai műfaj; szenvedélyes hangú, csapongó, alkalmas felfokozott lelki tartalmak kifejezésére; töretlen gondolatiság, zaklatottság, kötetlen szerkezet jellemzi. (pl. Petőfi Sándor: Az őrült, Egy gondolat bánt engemet…)

Ekloga: pásztorköltemény; dialogikus formában szólal meg, pásztori környezetben megjelenő alakjai többnyire allegorikus figurák; (a görögöknél Theokritosz írt először pásztorkölteményeket [bukolikus költészet = pásztorköltészet], a latin irodalomban pedig Vergilius honosította meg ezt a műfajt; pásztorkölteményeiből állította össze a Bucolica c. szemelvénygyűjteményt, innen ered a műfaj neve, ugyanis a görög  ecloga szó szemelvényt, válogatást jelent). A magyar irodalomban Radnóti költészetében vált jelentőssé.

Dithürambosz: ókori görög lírai műfaj; eredetileg Dionüszosz isten csodás tetteiről szóló himnikus mű Kr. e. a 6. sz.-tól; fenséges dallam és stílus jellemzi; kardal formájában terjedt el; a modern költészetben nehezen különíthető el.

Ballada: mindhárom műnem sajátosságai jellemzők rá: párbeszédes, „tragikus”(dráma), verses (líra), egy történetet mond el (epika); „tragédia dalban elbeszélve” (Greguss Ágost); szerzőség szerint megkülönböztetünk nép- (pl. Kádár Kata, Kőmíves Kelemen, Görög Ilona) és műballadákat (pl. Goethe: A Tündérkirály, Arany János: A walesi bárdok, V. László) A balladaforma és a ballada két külön fogalom!

Szövegek a tételhez itt.

ludimagister

Samuel Taylor Coleridge két évvel volt fiatalabb Wordsworth-nél (1772-ben született). A devonshire-i Ottery St. Maryben látta meg a napvilágot egy lelkész tizenharmadik  gyermekeként. Ő is tanult Londonban és Cambridge-ben is. Tanulmányait – valószínűleg egy szerelmi ügy miatt – megszakította és katonának állt, később azonban folytatta az egyetemet, de diplomát nem szerzett.

A húszas évei elején egy költő barátjával, Robert Southeyval megírta a Robespierre bukása (The Fall of Robespierre) című drámai művet és kidolgozta a “Pantisocracy” tervét, amely  egy észak-amerikai kommunisztikus település terve volt; folyóirattal is próbálkozott The Watchman címen. (Érdekesség talán, hogy Southey és ő egy testvérpárt vettek feleségül, Southey Edith, Coleridge pedig Sarah Frickert. Az utóbbi házasság azonban nem volt sikeres; Coleridge egy másik nőbe, Sara Hutchinsonba, Wordsworth sógornőjébe volt reménytelenül szerelmes. Felesége végül elhagyta.

Az angol romantikának két nemzedékét szokás megkülönböztetni. Az elsőbe tartozik Wordsworth és Coleridge, a másodikba pedig Byron, Shelley és Keats.William Wordsworth Westmorland grófságban, az angol tóvidéken született (ezért tavi költő!). Szülőföldje iránti szeretetének köszönhető, hogy  költészetében központi szerepet kap a természet tisztelete, csodálata.

Tizennégy évesen  már anyját és apját is elveszítette. Cambridge-ben tanult. Fiatalon sokat kóborolt Európában: gyalogtúrát tett az Alpokban, járt a forradalmi Párizsban és – miután kiábrándult a forradalomból – testvérével, Dorothyval és Coleridge-dzsal a németekhez is ellátogatott.

A ballada

A ballada Greguss Ágost sokat idézett meghatározása szerint „tragédia dalban elbeszélve”. Ha értjük, mit jelent ez a három szó, azt is tudjuk, mi a ballada. Nem sorolható be egyértelműen egyik műnembe (líra, dráma, epika) sem, de mindhárom sajátosságait viseli. Goethe őstojásnak nevezte, úgy gondolta, a balladából alakult ki három műnem.

A fenti „definícióban” a tragédia szó a ballada drámai jellegére utal. Nem arra kell itt gondolni, hogy a ballada mindig rosszul, sokszor halállal végződik. (Bár legtöbbször tényleg ez igaz rá, kevés a vígballada.) A ballada drámaiságát a sűrítettsége adja: tömör, nem részletezi a cselekményt, nem derül ki pontosan, hogy mi, hogyan történt, ezért is jellemző rá gyakran a „balladai homály”, az elhallgatás, a kihagyásos szerkezet. A ballada másik drámai jellemzője a párbeszédesség. Ahogy a színpadi művekben, a balladákban is sokszor fordulnak elő dialógusok.

A dal a lírai jellegre utal. A líraiság a nyelvi megfogalmazásban jelenik meg leginkább (például sok költői képet használ), illetve a verses forma is főleg a lírai művek sajátja.

Az elbeszélve szó pedig az epika műnemére utal. Az epikához olyan művek tartoznak, amelyeknek van egy cselekménye, egy története, amit el lehet mesélni. A lírai műveknek – például egy szerelmes dalnak – nincs cselekményük, azt el lehet mondani, hogy miről szólnak, de azt nem, hogy mi történik bennük. Az igaz, hogy a drámai művekben is van elmesélhető történet, de azok  párbeszédes, színpadra szánt alkotások.

Összefoglalva tehát a ballada egy olyan műfaj, mely mindhárom műnem sajátosságaival rendelkezik: epikus, mert egy történetet mesél el, drámai, mert sűrítetten, általában párbeszédekkel teszi ezt, és lírai, mert verses formájú, nyelvezete is lírai. 

A balladaforma

A balladaformának semmi köze a balladához, kivéve persze a nevét, ami ugyanaz. Megkülönböztetésül a balladaformát néha úgy emlegetik, hogy ballade. Mind a két elnevezés a francia ballada, azaz tánc, táncdal szóból ered, régen ugyanis ezeket a műveket énekelték, és néha táncoltak is a dallamra.

A balladaformával a legtöbben akkor találkoznak először, amikor Villon verseivel ismerkednek a középiskolában.

Onnan ismerhető fel, hogy a vers három, refrénre végződő versszakból áll, és egy negyedik versszakból, egy ajánlásból. (Villonnál ez az ajánlás a hercegnek szól.)

A versszakok nyolc- vagy tízsorosak. A nyolcsorosak rímképlete ab ab bc bc, és általában négysoros ajánlás követi, míg a tízsorosak rímképlete ab ab bc cd cd öt-hét soros ajánlással.

A sorok hosszúsága sem véletlenszerű. Leggyakrabban tizenegy szótagos hendekaszillabus, de ez nem törvényszerű.

webab

lásd még:Műfaj a címben-kvíz, Lírai műfajok, Bűnhődés Arany balladáiban, Arany-szavak kvíze