bűn és bűnhődés Arany balladáiban

Miről szól ez a tétel?

A tétel első és második része egy-egy vázlat a felelet bevezetéséhez. Bármelyik vagy mindkettő is elmondható vagy ki is hagyható. A harmadik rész nagyon röviden a ballada műfaját, a negyedik az Arany-balladák csoportosítási lehetőségeit mutatja be. Ha a tétel a balladák szerkezeti sajátosságairól kérdez, ezt a részt érdemes részletezni. Ezután három ballada (Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László) elemző bemutatásához találsz vázlatokat (ha a bűn és bűnhődés a tétel, ezekről beszélj hosszabban). Végül a befejezéshez adunk egy-két ötletet.

Bevezetés

1) Arany helye a magyar irodalomban:

a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő
feladatának tekintette (Petőfivel együtt) a nép nemzetté emelését
elsősorban epikusnak tartotta magát
a „balladaköltők Shakespeare-je”
poeta doctus (= tudós, művelt költő)
műfordítói tevékenysége jelentős – pl. skót és német balladákat fordított, az egyik legismertebb Hamlet-fordítás is az ő munkája

2) Bevezetés Aranyhoz

„szülőhelyem, Szalonta/nem szült engem szalonba” szegény, nagyszalontai családba született 10. gyerekként; rajta kívül csak Sára nővére érte meg a felnőtt kort; beteges is volt, mindezért szülei féltő gondoskodással óvták
a szülőfalu, a családi gyökerek fontosak Arany munkásságában pl. a közeli Nagyfalu volt a Toldi-birtok; első balladakorszaka is Nagyszalontához kötődik
írói pályája az epikus költészettel indult: 1845-ben Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány című komikus eposzáért; később a Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszély” (azaz elbeszélő költemény) írására, melynek hőse egy népi alak; erre született a Toldi, amivel Arany elnyerte az első díjat, Petőfi barátságát és a hírnevet, valamint ennek köszönhetően Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz hívta

3) A balladáról

a ballada a romantika kedvelt műfaja, jellemző rá a műnemek keveredése: „A ballada tragédia dalban elbeszélve” Greguss Ágost “definíciója” szerint
ahogy a kevert műfaj, a balladai homály, a drámai sűrítettség is jól illeszkedik a romantika stílusjegyeihez
a ballada mint műfaj nem azonos a balladaformával!

Részletesen

4) Arany balladáit több szempont szerint is csoportosíthatjuk:

téma szerint:
szerkezet szerint:
keletkezési hely szerint:

5) Néhány balladáról kicsit részletesebben

Ágnes asszony

agnus= bárány, a tisztaság, ártatlanság jelképe; Tiszta-e Ágnes?
fehér és véres a leple, de csak apránként derül ki, 3 lépcsőben, hogy miért, mi történt:
- a gyerekek a mosásról érdeklődnek à Ágnes azt mondja, a csibéktől lett véres a lepedő
- az asszonyok a férjéről érdeklődnek à azt mondja, alszik
- jön a hajdú Ágnesért, és börtönbe viszi (még mindig nem derül ki, mit tett à balladai homály)
a börtönben szenvedő Ágnest nagyon pontos pszichológiai érzékkel ábrázolja Arany: hogyan fonódik össze a bűntudat, a félelem és az őrület (Ágnes önmagának is bizonygatja: nem őrült; amikor jönnek érte, szintén arra figyel: nehogy őrültnek gondolják)
csak a tárgyaláson derül ki, hogy Ágnes bűnrészes volt, amikor szeretője megölte a férjét
sírni kezd: Arany metaforákat használ a tisztaságra utaló motívumokkal: „[könnye] liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán” Ágnes bűntudata mélyen szívből jövő
a bűnbánat mellett megjelenik az őrület: Ágnes haza akar menni, hogy mossa ki a vért a lepedőből à hogy eltüntesse a szégyenfoltot, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét; de: a lepedőn már csak ő látja a foltot
a bírák felmentik: megsajnálják – megbánta a tettét, és őrültségével már megbűnhődött
a fehér lepel az 1. versszakban véres lepel, a börtön után már tiszta lepel lesz, s legvégül régi rongy, foszlány; Ágnes állandóan mossa a leplet, de a lepel kimoshatatlan (a bűn jóvátehetetlen), Ágnes bűntudata örök
az idő múlását (vagy az őrületet) jelzi, hogy ősz lett Ágnes haja, arca pedig ráncos
a versszakok végén refrén van, ami Pál apostoltól származik a Bibliából

V. László

szintén a bűn utáni bűntudatról, lelkiismeret-furdalásról szól
többszólamú: párhuzamosan történnek az események: a király a szolgájával beszélget – fél, mert esküje ellenére megölette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig bebörtönöztette; van miért félnie: börtönbe vetett ellenségei megszöknek (mialatt ő beszélget)
a bűntudat itt is hallucináció, félelem, majd őrület formájában jelenik meg
V. László félelmében elmenekül, végül a halálba – a cseh szolga enyhet nyújtó poharat ad, ez az enyhülés a halál

A walesi bárdok

állítólag Aranyt arra kérték, hogy írjon egy verset a Magyarországra látogató Ferenc Józsefnek, s helyette ezt írta (magyar-osztrák; walesi-angol kapcsolat!)
Edward király azért megy Walesbe, hogy felmérje a vérontás után földjeit; de elveti a sulykot: nem elégszik meg a walesiek bőséges vendéglátásával, azt kéri, hogy dicsőítsék is, de hazudni nem tudnak a walesi bárdok: hárman is megéneklik a walesiek panaszait – Edward ellen (egyre fiatalabb, egyre bátrabb bárd szól)
Edward válasza: megölet 500 énekest: elhallgattatja őket (a védekezés pszichológiája!), de a fejében, a lelkiismeretében tovább énekelnek, ott nem tudja elhallgattatni őket, végül – V.Lászlóhoz hasonlóan – megőrül (ez a büntetése Walesért és az ötszáz walesi bárdért)

Befejezés

a bűnhődés ábrázolása és pszichológiája más irodalmi művekben pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődésében; Kosztolányi: Édes Anna (ebben a bűnhődés megelőzi a bűnt)
Zichy Mihály balladaábrázolásainak rövid bemutatásával is lehet zárni

ludimagister

Még több Arany: A Toldi-trilógia (részletes összehasonlítás: Toldi, Toldi-estéje)

A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban