A királyi udvarban mindenkinek megvolt a maga „szerepe”, amit egész nap „játszott”. Az élet szigorú etikett szerint zajlott. Pl. a király reggeli öltözködése nyilvános látványosság volt az udvar tagjainak; este ünnepségeken, lakomákon vigadtak. XIV. Lajos ragadványneve, a Napkirály is egy színházi balettelőadásnak köszönhető, ahol a király a napistent, Apollót alakította.

Nem csak az udvari színházakban folytak előadások. A polgárság számára voltak nyilvános színházak, sőt, a plebejusok is járhattak az ún. vásári színházakba pl. Théatre de la Fiore-ba. A színház a társadalmi érintkezés egyik fő helye lett.

Az első színházakat labdaházakból alakították át.

(Jelentősebb színházak: Hotel Bourgogne (eleinte itt játszott a királyi társulat), Marais színháza, Illustre Théatre.)

A színész a színházban elsősorban szónok volt, azaz a szövegre nagyobb hangsúlyt fektettek, mint a mozgásra. A mozgásban főleg az udvari tánc szolgált mintául, de természetesen csak a zenés darabokban volt jellemző. Moliére is több darabjához kapcsolt balettbetéteket. Pl. Az úrhatnám polgárhoz. Ezekhez a darabokhoz a zenét nagyrészt szerzőtársa és egyben riválisa, Lully szerezte.

A színészet a francia udvarban megtanulható mesterségnek számított, s a művészeknek mindent aprólékosan meg is kellett tanulniuk. Semmit sem bíztak a színész „kiszámíthatatlanságára”, az improvizációnak nem adtak teret. A színpadon a hitelességnél fontosabb volt az illendőség pl. nem szabadott hátat fordítani a közönségnek; Racine Iphigénia című darabjában az egyik legnagyobb hibának azt tartották, amikor Akhillesz nem veszi le a sisakját, miközben Agamemnonnal beszél.

A színészek a kornak megfelelő elegáns kosztümöket hordtak a színpadon, abroncsos szoknyát, parókát. Ha a szerep megkívánta egy-egy jelzés értékű ruhadarabot is felvettek pl. sisakot, vértet, turbánt. Díszlet nem volt, csak kellékek.

Ekkor alakult ki az úgynevezett kukucska- vagy dobozszínpad, ami máig is a legelterjedtebb színpadi forma. Jellemzője, hogy befelé mélyül, nincs emelvényen. A színpad előtt gyakran volt egy zenekari árok a zenészeknek.

Ennek a kornak a találmánya a függöny is. A függöny összehúzása az idő múlását fejezte ki. Erre azért is volt szükség, mert az angol jelenettechnika helyett a franciák a felvonástechnikát alkalmazták, ahol megengedett a kisebb időbeli „ugrás”, s ami az alatt történik, az a dialógusokból derül ki.

A női szerepeket nők játszották.

A francia klasszicista triász tragédiaköltője a Cid szerzője, Corneille, és a Phaedra írója, Racine. Mindketten a szenvedélyes, végletes jellemű hősöket kedvelték. Gyakoriak témáik között az ókori, illetve a történelmi témák, valamint a szerelem, a szenvedély szembeállítása a becsülettel és az erkölccsel.

A triász komédiaköltője Moliére.

ludimagister

A tétel egy szóbeli feleletnek megfelelően van felépítve.

Bevezetés

• az antik görög színház kialakulása a Dionüsszosz-ünnephez köthető
• az ünnep több napig tartott, a színházi előadások az ünnep fontos részét alkották
• a 2. napon adták elő a komédiákat (5 művet), a 3-5. napon pedig a tragédiaversenyeket tartották (2 szerző mutatta be egy-egy tetralógiáját, azaz egy trilógiát – ez 3 tragédiát jelent – és 1 szatírjátékot)
• az Antigoné is egy ilyen trilógia egyik darabja; a teljes trilógia nem maradt fenn (az egyetlen fennmaradt ókori görög trilógia Aiszkhülosz Oreszteiája)
• az Antigoné szerzője, Szophoklész Aiszkhülosz és Euripidész mellett az antik tragikus triász egyik tagja; csak 7 tragédiája maradt fenn a kb. 150-ből; 18-szor nyerte meg a drámaversenyt, s ez a társadalom megbecsült tagjává tette

Tárgyalás

• a tragédiák témáját a szerzők a görög mitológiából merítették (egy-egy témát nagyon sokszor dolgoztak fel )
• az Antigoné cselekménye a thébai mondakörbe tartozik: miután Oidipusz rájön, hogy a jóslat bevált, apját megölte, és anyját feleségül vette, megvakítja magát és a trónt két fiára bízza; a fiúk felváltva uralkodnak 1-1 évig, míg egyikük meg nem elégeli ezt: testvére és a város ellen támad; a harcban mindkét fiú meghal – innen indul az Antigoné története

• Antigoné nem temetheti el testvérét, Polüneikészt, mert az a város ellen támadt; ez még a dráma ideje előtt történt, tehát az Antigoné analitikus dráma, hiszen egy múltbeli eseményből fakad a konfliktus

• Théba trónján Kreón, Antigoné nagybátyja ül – a két személy által két törvény ütközik

• Kreón az írott törvényeket képviseli, a város törvényeit (ezek a törvények a város érdekeit védik, hiszen büntetik azokat, akik a város ellen támadnak)
• Antigoné az íratlan törvényeket, az istenek törvényeit követi: a halottat el kell temetni (neki nem a város, hanem a családja, a testvére a fontos)

(Hegel szerint Kreónnak és Antigonénak is igaza van, de a kétféle igazság nem érvényesülhet egyszerre, egyik sem képes elfogadni a másik igazát a saját elvei megsértése nélkül, ezért kell szükségszerűen bekövetkeznie a tragédiának.)

1) a konfliktus oka: a társadalom két különböző szereplője száll vitába:

• Kreón uralkodó
• Antigoné egy a thébaiak közül

2) a konfliktus oka: eltérő életkor, eltérő nem

• Kreón egy idős férfi, akinek nehéz lenne elfogadni egy fiatal nő igazát, aki ráadásul az unokahúga
• Antigoné egy fiatal nő (aki, ha férfi lenne, Kreón helyén ülne a trónon)

3)

Van olyan értelmezés is, mely szerint nem Kreón és Antigoné ellentéte okozza a tragédiát.

Antigoné Oidipusz lánya; Oidipusz nem kerülhette el a sorsát: hiába akarta kikerülni a jóslatot, az mégis beteljesedett. Antigoné sorsa ugyanígy kikerülhetetlen és meghatározott: tragédia. Ebben a megközelítésben az Antigoné egy sorsdráma.

Kreónnak nem csak Antigonéval van konfliktusa, hanem saját fiával, Haimónnal is, aki Antigoné szerelmese. Haimón eleinte elfogadta apja törvényeit, majd fokozatosan szembeszáll vele, végül az ő halála Kreón igazi büntetése.

4)

Kreónnak a thébaiakkal sem könnyű boldogulnia: a városlakók érdekében korlátozza azok szabadságát. A thébaiak fokozatosan Antigoné mellé állnak (a közvéleményt a kar képviseli), ennek megfelelően az Antigoné politikai dráma.

5)

Antigoné és Kreón viszálya két értékrend összecsapása is.

• Kreón szerint az embert a haszon, a pénz irányítja, nem hiszi el, hogy Antigoné önzetlenül cselekedett
• Antigoné önzetlenül, szeretetből cselekszik

Lehetséges befejezések:

• Eldönthető-e, kinek van igaza? Igaza van-e egyáltalán valamelyiküknek?
• Miért Antigoné mellé áll az olvasók/nézők többsége?
• Aktuális-e ez a dráma a XXI. századi ember számára? Pl. Antigonénak döntenie kell, követi-e a törvényt, tudva: az nem egyezik elveivel

ludimagister

A kényeskedők

Az expozícióban Pernelle asszony, Orgon anyja ostorozza a ház lakóit – szerinte – feslett életmódjuk miatt, s ahogy végigsorolja a családtagokat,  mindenkit megismerünk, megtudjuk azt is, hogy Orgon házában lakik a szent életű Tartuffe is. Azaz csak Orgon, a családfő és Pernelle asszony szerint szent életű, a többiek nem kedvelik. Tartuffe egy álszent, kedvére eszik-iszik, ingyen dőzsöl Orgonéknál. A dráma elején tehát a fiatalok (Mariane és Damis – Orgon gyermekei; Valér, Mariane szerelme és Elmira, a fiatalasszony) életmódja áll szemben az aszketikus, szent életmóddal, melyet Pernelle asszony, Orgon és Tartuffe képviselnek. Dorine, az éles nyelvű szolgáló és Cléante, Elmira testvére inkább külső szemlélők. Kiderül az is, hogy a szent élet, valójában álszent, s innentől kezdve az egyenesség és a hazugság kerülnek egymással szembe. A fiataloknak vagy meg kell változniuk, vagy „meg kell dönteniük Tartuffe hatalmát”, különben nem lehetnek boldogok. Ez az alaphelyzet. 

A bonyodalom folyamatosan bomlik ki: először a fiatalok próbálják megvívni csatáikat Orgonnal, Mariane nem akar Tartuffe-höz menni, Damis pedig kikel az álszent ellen – egyik sem ér célt, sőt Orgon elkergeti a fiát. A későbbi „csatákat” is Tartuffe nyeri: Orgon továbbra is hisz neki, annyira, hogy minden vagyonát ráíratja. De Elmira megtalálja Tartuffe gyenge pontját: tetszik neki Elmira, s a fiatalasszony éppen ezt használja ki, cselhez folyamodik (ezért nevezhetjük cselvígjátéknak is a Tartuffe-öt). Az ember legjobban saját fülének és szemének hisz, ezért Elmira férjét, Orgont az asztal alá bújtatja: legyen tanúja annak, milyen álszent és szemérmetlen Tartuffe, hiszen épp jóakarója feleségét akarja elcsábítani. Az „Orgon az asztal alatt” jelenet a helyzetkomikum kiváló példája. Remek lehetőségeket ad a színészeknek, hogy Orgon csak hallja, de nem látja, ami az asztal felett történik. Orgon megvilágosodása a dráma tetőpontja.

Ám úgy tűnik, kései ez a megvilágosodás, mert Orgon hiszékenységéért megkapta a neki járó büntetést: egész vagyona immár Tartuffe-é. Mégsem érzünk teljes elégtételt, hiszen Orgon butasága miatt egész családja szenved. A megoldást a király jósága hozza. Rex ex machina– meseszerű fordulatként megjelennek a király emberei: Tartuffe-öt régóta keresik, most elfogják, Orgon pedig mindenét visszakapja, s végül „az igaz és nagylelkű szerelmet” emlegeti, úgy tűnik, használt a lecke, megváltozott az értékrendje.

„Magyar” Tartuffe-ök voltak: Mucsi Zoltán (’93), Eperjes Károly (’96), Gazsó György (’99), Rába Roland (2000), Fekete Ernő (2004), László Zsolt (2006).

thalia

Bevezetés

• Balassi Bálint – körülbelül egy évszázaddal Janus Pannonius után – a magyar reneszánsz második fontos költője; míg Janus Pannonius az első színvonalas magyar költőnk, addig Balassi az első jelentős magyarul író magyar költőnk
• elsősorban katona volt, s csak utána költő
• verseit 3 témakörbe szokás sorolni:

1. szerelmes versek,
2. istenes vagy vallásos költemények 
3. katona vagy vitézi énekek (az utóbbiból valójában csak egy van, ezért sokan vitatják ennek a kategóriának a jogosságát)

• megnehezíti a Balassi-életmű pontos megismerését, hogy valószínűleg sok szöveg még most sem került elő (pl. a Szép magyar komédiára is csak az 1950-es években bukkantak rá)
• Balassi életében csak egyik fordítása, a Füves kertecske (Beteg lelkeknek való füves kertecske) jelent meg

Balassi lírája

• Balassi a szerelmes verseit valószínűleg kötetben képzelte el – címek helyett számozva, a reneszánsz hagyománynak megfelelően (lásd Shakespeare vagy Petrarca szonettjeit); 3×33 verset tartalmazó kötetét feltehetően a 99 soros Himni tresszel zárta volna
• szerelmi tárgyú versei a költő életében is terjedtek kéziratos formában; a XVII. században előszeretettel másolták a deákok is verseit, ami kisebb-nagyobb szövegromlást okozhatott  (a  nótajelzés és az akrosztikon használata a versekben “óvta” az eredeti szöveget, hiszen egy kötöttebb formát nehezebb megváltoztatni, átírni); a XIX. századig lappangtak ezek a versek (pl. a Balassi Bálint énekei Rimay János keze írása alatt Rákóczi György birtokában volt; Zrínyi Miklós könyvtárában pedig a Balassi Bálint fajtalan éneki, ami elveszett); a nemesek nagyra tartották Balassi költészetét

• istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki először saját verseivel egyszerre: Balassi és Rimay istenes énekei (vallásos műveit nem rendezte ciklusokba Balassi)
• a középkori himnuszok, de még a protestáns prédikátorköltők versei is közösségi érvényű és érdekű megszólalásokat tartalmaznak – Balassi mint egyén, és nem mint egy ember a sokból szól Istenhez
• Balassi kényszerűségből katolizált, de vallásos lírája ettől nem változott (pl. nem ír a katolikus vallásra jellemző szentekről)

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

• a vers „az maga kezével írt könyvében” a 33. (Balassi-kódex) – lezárja az ifjúkori költeményeket; az előtte lévőről ezt írja a kódex másolója: „ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétűl fogva házasságáig szerzett” – lezárja az első ciklust, s egy életszakaszt is, illetve egy újat nyit
• a vers a bűnbánat és a gyónás (?) éneke
• Dobó Krisztinát, unokatestvérét vette el egy istentiszteletet követően, minden ceremónia nélkül; a házasságkötés után elfoglalta Sárospatak várát, felesége „hozományát”; a rokonságra való tekintettel a házasságot érvényteleníteni kellett
• a versben megfogalmazza, hogy szégyenli minden eddigi bűnét, s Isten jóságára, bocsánatára számít
• a vers alanya Balassi lelke; a lélek „tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben „, s ő kér bocsánatot Istentől
• az 1-5. versszak ostorozó önvádat fogalmaz meg (felsorolja bűneit, hitetlenségét, bevallja: nincs semmi érdeme)
• a 6-10. versszakban könyörög: arra panaszkodik, hogy sok kísértés éri a világban, de ha az Úr segítené őt, ellenállna a kísértésnek – az ember Isten nélkül képtelen ellenállni a világ csábításának
• azzal érvel a bűnbocsánat mellett, hogy Isten „mit használ” azzal, ha őt kárhozatra juttatja; ha az emberek nem vétkeznének, Isten nem lehetne sohasem irgalmas (a 11-15. versszakban érvel a bűnbocsánat mellett)
• Balassi vallásos költészetére jellemző, hogy nem egy általános emberi problémát, hanem saját, egyéni baját viszi az Úr elé: azért kér bűnbocsánatot, hogy megtisztulva házasodhassék
• a versfőkből (a versszakok első betűiből) kiolvasható a Balassi Bálinthé felirat (akrosztikon)
• verselése ütemhangsúlyos
• a 13. versszakban megszólítja saját lelkét (eddig E/3-ban írt róla): „térj azért én lelkem kegyelmes Istenedhez”
• a záróversszakban összefoglalja még egyszer a
  • lelki válságot és keserűséget („tusakodván ördöggel”)
  • bűnbánó őszinteséget („bűnöm bánkódván”)
  • és a lelki megnyugvást, illetve reményét („várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével”)

Adj már csendességet…

• a vers könyörgés (a könyörgés kritériumai: 1.olyanhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll teljesíteni a kérést à Isten; 2. tárgya nem mindennapi à lelki nyugalomért könyörög)
• besorolható a himnuszhoz is, melynek típusai: könyörgő, fohászkodó; dicsőítő
• E/2 felszólító módú igealakok sorából áll a költemény à nem egyszerűen kér és könyörög, hanem szinte követel; vagy: csak könyörgésének akar nyomatékot adni
• szerkezete: 1-2. versszak: expozíció – az odafordulást, a könyörgés tárgyát tartalmazza (2. versszak: halmozás: „őrizd, ne hadd, ébreszd” – sürgetés)
• 3-6 versszak: érvelés: miért adjon neki Isten lelki békét
• már a 2. versszakban elkezdi az érvelést: régóta szenved, épp ideje a békés időknek; „Adj már csendességet…”
• az érvelés alapja (ahogyan az előző versben is): Isten irgalmára, jóságára hivatkozik
• nyomós érvként használja azt is, hogy Isten a fiát áldozta őérte: ez nem lehet hiábavaló
• az érvelésnél költői kérdéseket használ (melyekre a válasz Isten kegyelme lehet)
• (ellentét: „irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen”)
• 7-8. versszak megismétli a könyörgést úgy, hogy szinte biztosnak látszik a sikere (ez a rész a legsikerültebb pl. metaforákkal teli)
• versforma: ütemhangsúlyos  (6aI6aI4b    6cI6cI4b)
• felfogható csonka Balassi-strófának (az eredeti: 6aI6aI7b    6cI6cI7b    6dI6dI7b)
• zsoltárparafrázisai az eredeti bibliai szövegek szabad, lírai feldolgozásai (az egyházi szövegekkel szemben a hangsúly itt is a személyességen van) à talán ezért nem váltak a protestáns énekeskönyvek részeivé (kivéve hármat)

Lehetséges befejezések

• mennyit, miben változott Balassi vallásos költészete a középkori himnuszköltészethez képest? – összefoglalás a fentiek alapján
• istenes versek a magyar irodalomban pl, Ady költészetében
• mennyire aktuálisak ezek a versek a mai ember számára
• van-e jelentősége Balassi katolizálásának

ludimagister

Petőfi elsősorban lírikus, de vannak epikus művei is (pl. A hóhér kötele – regény; János vitéz – elbeszélő költemény). Az apostol is egy epikus mű, elbeszélő költemény (vagy: verses regény).

Forrásai

Petőfi  forrásai közé tartozott Az apostol megírásához Dickens Twist Olivérje (a gyermek Szilveszter hányadtatásai szinte teljesen megegyeznek Dickens hősének sorsával).

Sok életrajzi vonatkozása is van a műnek Például Petőfi is szilveszterkor – vagy január 1-jén – született, nehezen élt az írásból, Szendrey Júliát nem akarták hozzáadni, de a lány dacolt a környezetével, ahogy Szilveszter szerelme is, illetve Petőfi is kudarcot vallott a szabadszállási választáson.

Apostolszerep – a szőlőszem-metafora

A mű felfogható ars poeticaként: megjelöli a költő feladatát, az apostol hirdeti és teszi is a jót (szemben a prófétával, aki csak továbbítja Isten üzenetét. Ld. A XIX. század költői c. versében: a költő feladata prófétaként vezetni a népet).

Az apostol feladata: jobbá tenni a világot. Ezt legszemléletesebben a szőlőszem-metaforával fejezi ki: a napsugaraknak egy egész nyárra van szükségük, hogy megérleljék a szőlőt, a nemes eszméknek, „lelkeknek”, azaz az „apostolok” gondolatainak, tetteinek pedig több, mint egy élet kell ahhoz, hogy „megérleljék”, jobbá tegyék a világot (Petőfi a világ folytonos fejlődésében hitt). Lehet, hogy az apostol már nem is fog élni akkor, amikor munkája beteljesedik, lehet, hogy most nem értik meg őt az emberek, de akkor sem szabad feladnia.

Szilveszter – miközben mindenkit elveszít, ami számára fontos – kudarcot vall végül a király meggyilkolásával is. Mindent elveszít. Tényleg a közösségért áldozta fel maga és a családja boldogságát?

Az apostol fontosabb eszmei problémái bővebben: 

Az ember, az individuum felelőssége önmagára és szűkebb környezetére, családjára terjed ki. A polgár a közösségi ember, akinek feladata a világ jobbá tétele. Szilveszter a polgár elsődlegességét vallja. Felfogásában csak az emberiség egészének boldogulása hozhatja el az egyes ember boldogságát is. A börtönben viszont életének mélypontján megátkozza magában a polgárt, az elveszett magánéleti boldogságot siratja, de utolsó tettében, a király elleni merényletben mégis újra a polgárt látjuk inkább. Az eszményi állapot talán ember és polgár harmóniája lenne. Ez adatik meg Szilveszternek rövid időre jegyzőségének időszakára, amikor megismerkedik szerelmével és fölvilágosítja a falu lakóit.

A világ boldogításának lehetőségei (módjai):

Petőfi két utat vázol fel a szabadság által megvalósítható boldogság eléréséhez:

1. Az evolúció, a lassú fejlődés, az évszázados, évezredes munkálkodás vezethet el a boldogsághoz, melynek vezetői, irányítói a nagy szellemek, a kiválasztottak. E felfogás magában rejti a népboldogító lehetséges tragikus sorsát is. Ezt a lehetőséget fogalmazza meg Szilveszter a 11. fejezet nagymonológjában, az ún. szőlőszem-metaforában.

2. A revolúció, a fejlődés robbanásszerű felgyorsítása (pl. egy forradalommal). Ez mutatkozik meg a király elleni merényletben.

Petőfi ebben a művében a két felfogást nem tartja egymást kizárónak, hanem inkább egymást erősítőnek, s a hangyaszorgalmú munkát éppúgy értékesnek tartja, mint ahogy helyesli Szilveszter végső tettét.

Az egyén és közösség viszonya Az apostolban:

Az újkori bölcselet-, társadalom- és politikatudományban a nagy francia forradalom hatására került előtérbe egyén és tömeg viszonya. S ennek hatására vizsgálták a problémát történeti szinten is. Az alapélmény a két tényező föloldhatatlan antitézise. A nagy szellemek, a népboldogító vezér, a világfordító eszmék elbuknak a tömeg befolyásolhatóságán. Szilveszter a maga környezetében jegyzőként ezt a problémát éli át, a tömeg pálfordulását, azt, hogy az nem ismeri föl saját érdekeit. Mindezért azonban Petőfi nem a népet okolja, hanem a királyt és az egyházat, akik tudatosan tudatlanságban hagyják a tömeget, gyermekségre kárhoztatják. Szilvesztert a kudarc nem keseríti el, sőt újabb munkálkodásra serkenti.

Fontos: az eszmei problémák kiegészítése a saját véleménnyel

Érinthető még

• a mű időszerkezete (nem lineáris, az ifjú Szilveszterrel kezdődik, majd visszatér egészen a születéséig – a mű ideje utoléri önmagát)

• a felvilágosodás, elsősorban Rousseau gondolatai a műben (pl. a tabula rasa elve à igaz-e Szilveszterre? -, „Vissza a természethez!” ill. minden ember egyenlő, senki sem bánthatja a másikat à Szilveszter otthagyja a gazdag családot)

• összevetés más művekkel: pl. prófétaszerep A XIX. század költőiben vagy a Jónás könyvében

ludimagister

Ady Endre a Nyugat első nemzedékéhez tartozik.

• nagy hatással voltak rá a francia szimbolista költők, különösen Verlaine és Baudelaire
• gyakran használ verseiben szimbólumokat (pl. A fekete zongora –a zongorának nincs egy konkrét jelentésbeli megfelelője; ld. az allegória és a szimbólum közötti különbség)
• az impresszionizmus és a szecesszió jellemző vonásai is fellelhetőek költészetében – ezek hagyományait továbbfejlesztve, egyénítve alakította ki egyéni, saját stílusát
• folytatta a magyar nemzeti költészet hagyományait pl. megjelenik verseiben a nemzethalál víziója
• kötetkompozíciókban gondolkodott, a köteteken belül az azonos témájú verseket ciklusokba sorolta
• költői nyelvére jellemző, hogy gyakran archaizál (pl. a kuruc versekben), egyéni szóalkotásokat (hapax legomenon pl. rőzse-dalok) használ, versei ritmusosak, sokszor az élőbeszédet követik; inkább az ütemhangsúlyos verselést alkalmazza
• műveit a látványosság, az erős képiség jellemzi (pl.sok metafora, szinesztézia)
• jellemző retorikai alakzatai: ismétlések (pl. refrén, halmozás, figura etymologica (ezeket gyakori használatát figurázza ki Karinthy)
• verseiben gyakori a lírai én, „a beszélő” jelenléte, ami személyességet kölcsönöz verseinek
• szerelmi lírájában új, szokatlan motívumokat használ (pl. héja); hangsúlyozza a testiséget

Szerelmi költészetének két jelentős korszaka van; az egyik Lédához, a másik Csinszkához köthető.

• Lédával, Diósi Ödönné Brüll Adéllal Nagyváradon ismerkedett meg, ekkor még fiatal, kevéssé ismert költő volt; (a Léda nevet Ady adta a nőnek – az Adél megfordítása, illetve utalás a mitológiai Lédára, akit Zeusz hattyú képében látogatott meg); Léda férjes asszony volt, ráadásul idősebb Adynál; a közvélemény elítélte kapcsolatukat (ez jelenik meg pl. a Lédával a bálban című versben)
• Ady számára Léda nem csak a szerelmet jelentette, mint költőre is jelentős hatást gyakorolt: írásra inspirálta, és segítségével eljutott a költő többször Párizsba, ahol megismerhette a szimbolizmust és az akkori Nyugat-Európa kulturális életét
• Ady első két kötetét (Versek, Még egyszer) nem gondolta jónak, első kötetének a harmadikat, az Új verseket tartotta; ez utóbbit Lédának ajánlotta

Lédához való viszonyát, szerelmének változását jól tükrözik a cikluscímek:

• az Új versekben a Léda-versek az elsők, a ciklus címe: Léda asszony zsoltárai; az asszony szó tiszteletet és távolságtartást sejtet, a zsoltár műfaja pedig egy szent, a megszólaló felett álló személyként értelmezi a nőt
• a következő kötetben, a Vér és aranyban a szerelmes versek a Léda arany-szobra cím alatt olvashatóak; Léda itt már nem istenszerű, de még mindig felnéz rá a lírai én (az arany az értéket, a szobor az állandóságot tükrözi)
• az Illés szekerén című kötetben s szerelmes verseket a Léda ajkai között cím fogja össze; ebben már egyenrangú felekről van szó, vagy arról, hogy a lírai én kiszolgáltatott szerelmének (összeroppanthatja); a cím sugallja azt is, hogy fontos szerepet kap a testiség

A Léda-versekre jellemző az ambivalencia: a szeretett nő utáni vágyakozás mellett mindig ott van a dac, a szenvedés, a bűntudat is: a szerelem kettős érzés; vágynak erre a szerelemre, de bántják is egymást.

• ez jelenik meg a Léda a hajón című versben, alig várja a lírai én, hogy megérkezzen a szerelme, de ugyanakkor fél is a találkozástól (pl. a valóság kevésbé jó, mint a vágyakozás), azt is szeretné, bárcsak ne érkezne meg
• a Héja-nász az avaron a Léda-szerelem egyik legjellemzőbb kifejezése; nem a szerelmi líra hagyományos motívumait használja Ady (pl. galamb, gerle, tavasz), hanem: héja (ragadozó madár), ősz (az elmúlás, nem a szerelem évszaka); a szerelem nem csak boldogságot, hanem bánatot is jelent a szerelmeseknek, és nem azért, mert viszonzatlan; szeretik, de ugyanakkor bántják is egymást („vijjogva, sírva, kergetőzve”,  „fölborzolt tollal, szerelmesen”), egymással élnek, de egymást bántva („se veled, se nélküled”); fölborzolt toll, az udvarlás, de a támadás jele is a madaraknál; „lehullunk az őszi avaron” – a szerelem megölheti őket, de szólhat a vers arról is, hogy ennek a szerelemnek törvényszerűen véget kell érnie (ahogy törvényszerűen a nyár után ősz jön – „új rablói vannak a Nyárnak”), s szólhat az életük befejeződéséről is
• további fontos Léda-versek: Meg akarlak tartani, Áldásadás a vonaton, A mi gyermekünk stb.

A Léda-szerelem végét (1912.) két vers örökítette meg: Elbocsátó, szép üzenet, Valaki útravált belőlünk. Ady egymás mellé szerkesztette, de a keletkezési sorrendet megfordítva jelentette meg a két verset. A másodikban fogalmazza meg, mennyire hiányzik neki Léda („Ösztönzőnk, igazi valónk,/Kiszakadt belőlünk, az asszony”). Az Elbocsátó, szép üzenetben úgy ír Lédáról, mint aki csak általa vált valakivé, s néhány sora úgy is értelmezhető, hogy a Léda nem is jelentett neki igazán sokat.

Ady szobra Debrecenben

Csinszka, azaz Boncza Berta egy fiatal erdélyi lány volt, aki egy svájci intézetben tanult, amikor levelezni kezdett Adyval. A levelezésből barátság, majd házasság lett.

• a Csinszka-szerelem az ekkor már beteg költő számára menedéket jelentett a háború borzalmas éveiben
• pl. a Nézz, Drágám, kincseimre című versében leírja, az „aljas világban” egyedül az asszony szerelme lehet menedék (ugyanez az Őrizem a szemedben: „Világok pusztulásán/Ősi vad, kit rettenet/Űz, érkeztem meg hozzád”); ő sokat kap, de úgy érzi, keveset tud adni (kincseim – lázáros, szomorú nincseim)

• a Csinszka-versekre már nem jellemző az a szenvedélyesség, mit a korábbi szerelmes verseire (vö. Balassi Júlia- és Célia-versei)
• a szerelem érzéséhez gyakran kapcsolódik a számvetés, de az elveszettség, legyőzöttség hangja is
• a Csinszka-szerelem legismertebb verse talán az Őrizem a szemed: a szerelem védelem a „világok pusztulásán”; a személyiségről leginkább árulkodó testrészeket vigyázza: szem (a lélek tükre), kéz, egész szerelmére vigyáz (metonímia); bizonytalan az élet, s az is, meddig tart, ezt a félelmet, tanácstalanságot a költői kérdések („miért, meddig”) és az alliteráció fokozzák, az ismétlések pedig az őrzés, az oltalom állandóságát sugallják – ameddig „megmarad”, él az őrző

ludimagister

A tétel első és második része egy-egy  vázlat a felelet bevezetéséhez. Bármelyik vagy mindkettő is elmondható vagy ki is hagyható. A harmadik rész nagyon röviden a ballada műfaját, a negyedik az Arany-balladák csoportosítási lehetőségeit mutatja be. Ha a tétel a balladák szerkezeti sajátosságairól kérdez, ezt a részt érdemes részletezni. Ezután három ballada (Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László) elemző bemutatásához találsz vázlatokat (ha a bűn és bűnhődés a tétel, ezekről beszélj hosszabban). Végül a befejezéshez adunk egy-két ötletet.

Bevezetés

1) Arany helye a magyar irodalomban:

• a legnagyobb szókinccsel bíró magyar költő
• feladatának tekintette (Petőfivel együtt) a nép nemzetté emelését
• elsősorban epikusnak tartotta magát
• a „balladaköltők Shakespeare-je”
• poeta doctus (= tudós, művelt költő)
• műfordítói tevékenysége jelentős – pl. skót és német balladákat fordított, az egyik legismertebb Hamlet-fordítás is az ő munkája

2) Bevezetés Aranyhoz

• „szülőhelyem, Szalonta/nem szült engem szalonba”  szegény, nagyszalontai családba született 10. gyerekként; rajta kívül csak Sára nővére érte meg a felnőtt kort; beteges is volt, mindezért szülei féltő gondoskodással óvták
• a szülőfalu, a családi gyökerek fontosak Arany munkásságában pl. a közeli Nagyfalu volt a Toldi-birtok; első balladakorszaka is Nagyszalontához kötődik
• írói pályája az epikus költészettel indult: 1845-ben Aranyt megjutalmazza a Kisfaludy Társaság Az elveszett alkotmány című komikus eposzáért; később a Társaság újabb pályázatot ír ki „költői beszély” (azaz elbeszélő költemény) írására, melynek hőse egy népi alak; erre született a Toldi, amivel Arany elnyerte az első díjat, Petőfi barátságát és a hírnevet, valamint ennek köszönhetően Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz hívta

3) A balladáról

• a ballada a romantika kedvelt műfaja, jellemző rá a műnemek keveredése: „A ballada tragédia dalban elbeszélve”  Greguss Ágost “definíciója” szerint
• ahogy a kevert műfaj, a balladai homály, a drámai sűrítettség is jól illeszkedik a romantika stílusjegyeihez
• a ballada mint műfaj nem azonos a balladaformával!

Részletesen

4) Arany balladáit több szempont szerint is csoportosíthatjuk:

• téma szerint:
  • parasztballadák – szereplői többnyire parasztok, falusi környezetben játszódnak pl. A varró leányok
    
  • történetiek – a magyar történelem eseményeiből, gyakran a Hunyadik korából merítenek pl  V. László
    
  • nagyvárosiak – városi környezetben játszódnak pl. Hídavatás
• szerkezet szerint:
  • egyszólmú
    
  • többszólamú  pl. Szondi két apródja -két, párhuzamos “szólamot” olvashatunk: felváltva beszélnek az apródok fent a hegyen és a törökök a völgyben
    
  • egyszólamú körkörös pl. Ágnes asszony – újra meg újra ugyanaz a motívum – a lepel, a lelkiismeret tisztára mosása tér vissza a versben, ezt erősíti a refrén is
    
• keletkezési hely szerint:
  • nagyszalontai balladák pl. Szőke Panni, A varró leányok
  • nagykőrösi balladák pl. Ágnes asszony, V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Bor vitéz (ez utóbbi egy költői bravúr: pantum vers – a páros sorok a következő versszak páratlan sorai)
    • Nagykőrösön Arany gimnáziumi tanár volt 10 évig
    • sok közöttük a történelmi témájú (pl. a Hunyadikról)
    • ezekre a balladákra jellemző leginkább a bűn és bűnhődés motívuma
  • pesti balladák pl. Vörös Rébék, Tengerihántás, Tetemrehívás, Hídavatás
  • a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írta nagy részüket a Margit-szigeti tölgyek alatt
  • jellemző rájuk valamilyen babonás elem pl. varjúvá változó nő, vörös kukoricacső, gyilkosát eláruló seb

5) Néhány balladáról kicsit részletesebben

Ágnes asszony

• agnus= bárány, a tisztaság, ártatlanság jelképe; Tiszta-e Ágnes?
• fehér és véres a leple, de csak apránként derül ki, 3 lépcsőben, hogy miért, mi történt:
  • a gyerekek a mosásról érdeklődnek à Ágnes azt mondja, a csibéktől lett véres a lepedő
  • az asszonyok a férjéről érdeklődnek à azt mondja, alszik
  • jön a hajdú Ágnesért, és börtönbe viszi (még mindig nem derül ki, mit tett à balladai homály)
• a börtönben szenvedő Ágnest nagyon pontos pszichológiai érzékkel ábrázolja Arany: hogyan fonódik össze a bűntudat, a félelem és az őrület (Ágnes önmagának is bizonygatja: nem őrült; amikor jönnek érte, szintén arra figyel: nehogy őrültnek gondolják)
• csak a tárgyaláson derül ki, hogy Ágnes bűnrészes volt, amikor szeretője megölte a férjét
• sírni kezd: Arany metaforákat használ a tisztaságra utaló motívumokkal: „[könnye] liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán” Ágnes bűntudata mélyen szívből jövő
• a bűnbánat mellett megjelenik az őrület: Ágnes haza akar menni, hogy mossa ki a vért a lepedőből à hogy eltüntesse a szégyenfoltot, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét; de: a lepedőn már csak ő látja a foltot
• a bírák felmentik: megsajnálják – megbánta a tettét, és őrültségével már megbűnhődött
• a fehér lepel az 1. versszakban véres lepel, a börtön után már tiszta lepel lesz, s legvégül régi rongy, foszlány; Ágnes állandóan mossa a leplet, de a lepel kimoshatatlan (a bűn jóvátehetetlen), Ágnes bűntudata örök
• az idő múlását (vagy az őrületet) jelzi, hogy ősz lett Ágnes haja, arca pedig ráncos
• a versszakok végén refrén van, ami Pál apostoltól származik a Bibliából

V. László

• szintén a bűn utáni bűntudatról, lelkiismeret-furdalásról  szól
• többszólamú: párhuzamosan történnek az események: a király a szolgájával beszélget – fél, mert esküje ellenére megölette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig bebörtönöztette; van miért félnie: börtönbe vetett ellenségei megszöknek (mialatt ő beszélget)
• a bűntudat itt is hallucináció, félelem, majd őrület formájában jelenik meg
• V. László félelmében elmenekül, végül a halálba – a cseh szolga enyhet nyújtó poharat ad, ez az enyhülés a halál

A walesi bárdok

• állítólag Aranyt arra kérték, hogy írjon egy verset a Magyarországra látogató Ferenc Józsefnek, s helyette ezt írta (magyar-osztrák; walesi-angol kapcsolat!)
• Edward király azért megy Walesbe, hogy felmérje a vérontás után földjeit; de elveti a sulykot: nem elégszik meg a walesiek bőséges vendéglátásával, azt kéri, hogy dicsőítsék is, de hazudni nem tudnak a walesi bárdok: hárman is megéneklik a walesiek panaszait – Edward ellen (egyre fiatalabb, egyre bátrabb bárd szól)
• Edward válasza: megölet 500 énekest: elhallgattatja őket (a védekezés pszichológiája!), de a fejében, a lelkiismeretében tovább énekelnek, ott nem tudja elhallgattatni őket, végül – V.Lászlóhoz hasonlóan – megőrül (ez a büntetése Walesért és az ötszáz walesi bárdért)

Befejezés

• a bűnhődés ábrázolása és pszichológiája  más irodalmi művekben pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődésében; Kosztolányi: Édes Anna (ebben a bűnhődés megelőzi a bűnt)
• Zichy Mihály balladaábrázolásainak rövid bemutatásával is lehet zárni

ludimagister

Még több Arany: A Toldi-trilógia (részletes összehasonlítás: Toldi, Toldi-estéje)

7. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
8. Az elégia változatai Berzsenyi Dániel költészetében
9. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében Az Előszó és A vén cigány című művek alapján
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
11. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában
12. Intelmek és más kisepikai műfajváltozatok Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művének három novellaciklusában

13. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében

14. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
15. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
16. A francia premodernek – Baudelaire, Verlaine, Rimbaud – poétikai sajátosságai szabadon választott művek alapján

17. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében 

18. Történelem és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

19. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai

20. Műfaji és nyelvi sajátosságok Bodor Ádám Sinistra körzet című regényében

forrás: oktatas

NYELVTANTÉTELEK:

• a Nyugat mellett a romantika (korszaka) a magyar irodalom másik nagyon gazdag időszaka
• a romantika stílusjegyei már megfigyelhetőek Csokonai és Berzsenyi költészetében is, de igazán Kölcsey, Vörösmarty, majd Jókai, Petőfi és Arany műveiben teljesedett ki
• Magyarországon a romantika szorosan összekapcsolódott a történelemmel – ez a reformkor és a szabadságharc ideje, nem véletlen, hogy ekkor született a Szózat, a Himnusz és a Nemzeti dal

• Vörösmarty irodalmi munkássága nagyon sokoldalú volt:
  • irodalomszervező tevékenysége jelentős volt pl. újságot szerkesztett (Tudományos Gyűjtemény, Atheneum)
  • segített Petőfi költői pályájának indulásában
  • írt lírai műveket (pl. szerelmes verseket Perczel Etelkához, majd Csajághy Laurához – pl. A merengőhöz -, gondolati-filozófiai költeményeket – pl. Gondolatok a könyvtárban, Előszó -, de neki köszönhetjük a Szózatot is
  • epikus művei közül a legismertebb a Zalán futása című eposz, amely a népszerűséget is meghozta számára (ezen kívül több kiseposzt, illetve eposztöredéket is írt)
  • drámái közül sok a történelmi tárgyú (pl. Czillei és a Hunyadiak); az Árpád ébredésével nyitott meg az első magyar Nemzeti Színház; ide sorolható a Csongor és Tünde is

Tárgyalás: romantikus stílusjegyek a Csongor és Tündében

• a mű forrásai:
  • Gyergyai Albert: História egy Árgyélus nevű királyfiról és tündérszűz leányról (Tündérszép Ilona); a romantika visszatér a hagyományokhoz, a népiességhez is (a Tündérszép Ilona népmeseként is továbbél)
  • több elemet átvett Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából is

• jellemző a kevert műfaj a romantikára, míg a klasszicizmus a tiszta műfajokat kedvelte (pl. óda, elégia, tragédia), addig a romantika keveri a műfajokat (pl. elégikoóda), sőt gyakran elmossa a műnemek közötti határokat is (pl. a János vitéz és a Toldi elbeszélő költemények; elbeszélő, azaz epikus; költemény, azaz lírai; Az ember tragédiája drámai költemény; a ballada pedig mindhárom műnem jellemzőit magában hordozza: „A tragédia dalban elbeszélve.”)

• a Csongor és Tünde műfajára több elnevezés is használatos: drámai költemény, tündéries mesejáték, filozófiai mesedráma vagy mesejáték
• dráma(i), mert párbeszédes, színpadra szánt alkotás
• filozófiai, mert filozófiai kérdésfeltevéseivel az emberiségköltemények (mint a Faust és Az ember tragédiája) felé mozdul el (–< hiszen fő kérdése: hogyan érhető el a boldogság?)
• mese(i); a mese a romantika kedvelt műfaja, mert általa jól kifejezhető az álomszerűség, illetve a végletes ellentétek (pl. a mese szereplői szélsőségesen jók vagy rosszak pl. Tünde tündér, Mirigy boszorkány); a Csongor és Tündében sok a mesei elem: pl. Csongornak ébren kell maradnia, Tündének nem szabad beszélnie, a 3 ördögfiókának 3 csodálatos tulajdonságokkal rendelkező tárgy van a birtokában, 3 vándor van)

• a romantika ihletforrása a fantázia és a képzelet, ezért is nyúlt szívesen a meséhez (pl. Hoffmann: Az arany virágcserép, Petőfi: János vitéz)

• a Csongor és Tünde kérdésfeltevése is jól illeszkedik a romantika világfelfogásához, kedvelt témáihoz:

• Hogyan található meg, érhető el a boldogság?
• Csongor elindul, hogy megkeresse Tündét, azaz személyében a boldogságot
• a hármas útnál háromfelé mehet, három lehetőség van előtte, hogy megtalálja a boldogságot az életben (KFT)
• a kalmár a pénz mindenhatóságát hirdeti
• a fejedelem a világot leigázni tudó ember erejét, a hatalmat
• a tudós a tudásban, az észben hisz (mint a felvilágosodás)
• amikor másodszor is találkozik velük, mindhárom csalódott és boldogtalan
• Csongor egyik utat sem választja a három közül, a maga útját járja, tovább keresi szerelmét; a romantika szerint a teljesség nem érhető el – kivéve a művészet és a szerelem útján (a mű záró sora: „ébren maga van csak az egy szerelem”)
• a romantikára jellemző az állandó romantikus elvágyódás térben és időben (pl. térben: jellemző a Kelet iránti érdeklődés – pl. Vörösmarty is lefordította az Ezeregyéjszaka meséit; időben: múltba fordulás); Csongor boldogságkeresésében is fontos a tér és az idő
• a kertből indul el (az Édenkertre is utalhat – különösen, hogy itt is van (alma)fa), és a kertbe is ér vissza
• az idő is körbeér: éjtől éjig
• a mű kapcsán feltevődik a kérdés, hogy van-e fejlődés a világban, vagy Nietzsche gondolatainak megfelelően a történelem ismétli önmagát, a körkörösség, s nem valamiféle egyenes irányú fejlődés jellemzi?
• a boldogság tér és idő függvénye?

• a romantikus művekre jellemzőek a nagy ellentétek (pl. „vár állott, most kőhalom”, „bölcsőd az, majdan sírod is”, „áldjon vagy verjen sors keze,/itt élned, halnod kell”)
  • a Csongor és Tündében az ellentét a két főszereplőben testesül meg leginkább: Csongor királyfi ugyan, de föld férfi, halandó; Tünde tündér, halhatatlan, két külön világhoz tartoznak (a valóság egésze két világszintből áll, a szereplők nem élhetnek mindkettőnek megfelelően; Bécsy Tamás drámaelmélete szerint ez kétszintes dráma)
  • Tündének választania kell: vagy Csongort választja, azaz a szerelmet és a halandó életet, vagy a tündéri létet, a halhatatlanságot (a halhatatlanságról lemondó szerelmes jelen van az eredeti történetben is – Tündér Ilona és Árgyélus -, de ugyanez a motívum jelenik meg Arwen és Aragorn történetében is (Tolkien: A gyűrűk ura)

• a romantikus alkotásokra sokszor jellemző, hogy a nagyban tükröződik a kicsi, és fordítva pl. egy személyiség maga egy világ; az Éj monológjában ez így fogalmazódik meg: „Az ember feljő, lelke fényfolyam,/s a nagy mindenség benne tükrözik.”; az Éj-monológ szerint az ember története során ugyanazzá válik, ami eredetileg volt, a jövő az lesz, ami a múlt kezdete – „és hol kezdve volt, ott vége lesz” -, de romantikus jegy a monológ látomásossága is
• a romantikára jellemző lelkesedés, szenvedélyesség, erőteljes líraiság, emelkedett hangnem, pátosz szintén sajátja ennek a műnek is; ez főleg a nyelvben jelenik meg, a patetikusság különösen a nagymonológok filozofikus, emelkedett hangnemére jellemző, az ördögfiak nyelve inkább archaikus, míg Balgára és Ilmára a népies nyelv jellemző

Befejezés

Csongor ugyanoda ér, ahonnan indult; úgy tűnik, minden keresés a körkörösség reménytelenségébe torkollik; bár a szerelmesek egymásra találnak, ez a szerelem nem válasz a világ kérdéseire, inkább menedék a világ elől (a kert, ahová visszaérkezik, kietlen).

„Éjfél van, az éj rideg és szomorú,/ Gyászosra hanyatlik az égi ború:/ Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,/ Ébren maga van csak az egy szerelem.”

ludimagister

Mire érdemes figyelni a táblázat tanulmányozása közben?

Például ezekre:

• melyek a keretszínek és mik tartoznak a történeti színek közé?
• miért álom az álomban a IX. szín?
• hogyan változnak a napszakok az egyes színekben, és van-e ennek köze az adott színben történtekhez, Ádám lelkiállapotához?
• hogyan változik Ádám életkora a színek során?
• hogyan változik Ádám társadalmi szerepe, megbecsültsége?
• hogyan változik Éva személyisége a Tragédia során? (elsősorban a szerelemhez való viszonya érdekes)
• melyik színben jelenik meg Éva két alakban is, és melyikre mi jellemző?
• melyik színben nem szerepel Éva, és vajon miért nem?

ludimagister